Szolgálatosak. Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyaránt élvezi a hálózatok támogatását
Fotó: Presidency.ro
Miután Nicolae Ciucă személyében egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök kerülhet a miniszterelnöki székbe a bukaresti Victoria-palotában, ismét előtérbe kerül az állam- és nemzetbiztonsági struktúrák romániai politikai döntéshozatalra gyakorolt befolyásának kérdése. Adódik a kérdés: szintet lépett a „mélyállam”?
2021. október 27., 15:232021. október 27., 15:23
Stefano Bottoni, az országot, de a közép-európai térséget is jól ismerő, magyarul anyanyelvi szinten beszélő egyetemi oktató vitatott elméletnek nevezi azt a néhány elemző által vallott nézetet, miszerint Romániát egyfajta párhuzamos államgépezet működteti.
Ő inkább azt gondolja, hogy Romániában hagyományosan nagyon erősek az állambiztonsági és nemzetbiztonsági struktúrák, a két világháború között és a kommunizmus idejében is azok voltak. „Az elmélet szerint ezek alkotják az államapparátus gerincét, amelyet nem lehet összetörni,
– mondta a firenzei egyetem oktatója a balkáni országok történéseivel foglalkozó Balk.hu portálnak még azelőtt, hogy Klaus Iohannis elnök megbízta volna a kormányalakítással Nicolae Ciucă védelmi minisztert.
Bottoni szerint most a nagy kérdés az, hogy ez a „mélyállam” mit talált ki a 2024-es választási évre, kit szeretne látni az ország élén Klaus Iohannis után, mert – mint fogalmazott – nyilvánvalóan nem a következő kormányfő a lényeg, ezek mind áthidaló emberek.
Az egyetemi oktató úgy látja, a hálózatnak most nagyon erős külső támogatói vannak, így az Egyesült Államok és a NATO, valamint az Európai Unió. „Itt van egy fontos külső igazodási pont, Románia számára pedig tényleg kulcsfontosságú kérdés, hogy nemcsak megbízható legyen, hanem annak is tűnjön az amerikaiak számára. Ez rettenetesen fontos, hiszen ott van Ukrajna, és Ukrajna révén ott van Oroszország, ott van a Fekete-tenger, tehát a térség mindenképpen geopolitikai gócpont,
Tehát fontos számukra, hogy Romániában ne legyen semmi olyan kihívás, ami ezt az alapirányt megváltoztatja. Ez mindent felülír, és ha a román demokráciát formálissá kell tenni ennek érdekében, ez akkor is megéri számukra” – fogalmazott Bottoni.
A szakértő szerint a hadsereg és a titkosszolgálatok az utóbbi harminc évben inkább királycsinálókként jelentek meg, és mindig kétfelé vagy többfelé játszottak. „Ritkán volt az, hogy csak egy lóra tettek, mert ezek az erők is megosztottak: sokféle titkosszolgálat van, és láttunk azért az utóbbi húsz évben is bőven késhegyre menő harcot a különböző struktúrák között” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
„Van egy nagy hatalmi központ Traian Băsescu óta az elnöki adminisztráció körül. Az elnöki intézmény Romániában hagyományosan erős, alkotmányjogilag is erős, a politikum, a politikai szféra, a kormányok gyengesége, valamint a legitimitásának hiánya pedig gyakorlatilag egyre inkább felerősítette annak a stabilabbnak tűnő intézménynek a szerepét, ami az elnököt jelenti. Ők jó jelöltnek tekintették korábban Băsescut, azért is, mert Băsescu közéjük tartozott, ő is abból a hálózatból jött, abban a struktúrában nevelkedett, onnan emelkedett ki a hetvenes-nyolcvanas években, vagy pedig Klaus Iohannist, akit sikeresen kooptáltak néhány tanácsadó révén, akiknek a szerepe egyértelmű volt az elnöki apparátusban is” – mondta Stefano Bottoni.
Vladimir Tismăneanu politológus, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője egy minapi Facebook-bejegyzésében egyértelműen a „szolgálatok emberének” nevezte Iohannist.
– írta Tismăneanu. Hozzátette: a „szörnyűséges” Szociálliberális Unió (USL) által kitalált, s a titkosszolgálatok iránt lekötelezett volt nagyszebeni polgármester színpadias hiúsággal játssza az elnöki szerepet. „Őt nem győzték le a szolgálatok, mert az ő emberük volt” – fogalmazott bejegyzésében Vladimir Tismăneanu.
Elsüllyedt egy teherhajó szombatra virradóra a Fekete-tenger román felségvizein, a legénység nyolc tagját sikerült megmenteni, hármat keresnek.
A romániai lakosság a digitalizációért felelős minisztérium honlapján töltheti fel az interneten rosszindulatú céllal terjesztett, digitálisan manipulált audio/videó tartalmakra (deepfake) vonatkozó panaszokat.
Jogerősen egy év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a bukaresti ítélőtábla Mirel Paladát, a román kormány volt szóvivőjét, amiért egy közúti ellenőrzés során megtagadta, hogy biológiai mintát vegyenek tőle.
Pénzt akart lopni és inkább az egész bankautomatát elrabolta az a büntetett előéletű romániai férfi, akit végül Spanyolországban fogott el a rendőrség.
Házi őrizetbe helyezték azt az orvost, aki a gyanú szerint operáció közben egy nő hasüregében hagyott egy kötszerdarabott, ami vérmérgezéshez és a nő halálához vezetett – közölte pénteken a Dâmbovița megyei rendőrség.
Románia továbbra is segíteni fogja az ukrajnai menekülteket – jelentette ki pénteki jászvásári sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.
A Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború következtében megsérült palesztin gyerekeket fognak kezelni romániai kórházakban.
Több mint hatvan határsértőt fedeztek fel a hatóságok a Vidin–Calafat bolgár–román közúti határátkelőn két, Magyarország felé haladó teherautó rakterében – közölte csütörtökön a román határrendészet.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy kétszáz szimpatizánsa tüntetett csütörtök reggel az Állandó Választási Hatóság (AEP) székháza előtt, mivel szerintük az intézmény „aláaknázza” a külföldön élő román állampolgárok választási jogát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás