Lemond. Klaus Iohannis második mandátuma lejárta után még közel két hónapig volt hivatalban
Fotó: Presidency
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
2025. február 10., 14:152025. február 10., 14:15
2025. február 10., 15:442025. február 10., 15:44
Az elnök – akinek mandátuma tavaly december 21-én lezárult – közölte: február 12-én, szerdán távozik hivatalából. Rövid nyilatkozatában Iohannis haszontalannak, indokolatlannak és károsnak nevezte a leváltását célzó indítványt. Döntését azzal indokolta, hogy meg akarja kímélni Romániát és a román állampolgárokat attól a válságtól, amit a tisztségéből való felfüggesztés okozna.
Belföldön a referendum hatása negatív lesz, a társadalom megoszlik, egyesek egyetértenek vele, mások nem, a vita csak a negatívumokról szól majd, az egész társadalom a feje tetejére áll. Nem a választásokról lesz majd szó, nem arról lesz szó, merre halad tovább az ország, a jelöltek nem fejthetik ki nézeteiket. Külpolitikai szinten senki sem érti majd meg a partnereink közül, miért váltják le az elnököt, ha egyszer elkezdődött az új elnök megválasztásának folyamata, ha az elnök amúgy is távozik. Az ország a világ nevetségének tárgyává válik.
Annak érdekében, hogy megelőzzem mindezt, lemondok: február 12-étől távozom az államfői tisztségből. Isten áldja Romániát!” – mondta Iohannis.
A bejelentés nem nyugtatta meg a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu híveit, akik a bukaresti kormánypalota előtt tüntetnek az elnökválasztás második fordulójának megtartását követelve. A demonstrálók nekirontottak a csendőrkordonnak, és dulakodni kezdtek.
A bejelentés előtt a távozó államfő az értesülések szerint egyeztetett a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a kisebbségi frakció alkotta kormánykoalíció vezetőivel.
Az ügyvivő államfői teendőket a szenátus elnöke, Ilie Bolojan látja el.
Mint ismeretes, Iohannis második mandátuma december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat.
Ugyanakkor a parlamentben kezdeményezték Iohannis hivatalából történő elmozdítását.
A Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán jelentette be, hogy ismét benyújtotta a képviselőházban és a szenátusban a Klaus Iohannis elnök felfüggesztését célzó indítványt és a támogató aláírásokat.
Az elnök hivatalából történő felfüggesztését az összes képviselő és szenátor legalább egyharmadának kell kezdeményeznie.
Ha a többség megszavazza, akkor az államfőt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok eldönthetik, hogy támogatják az államfő elmozdítását vagy sem. Ha a többség a hivatalban maradása mellett dönt, akkor nincs további teendő, ha azonban az elmozdítására szavaz, akkor új elnökválasztást kell kiírni.
A felfüggesztés időtartamára az ügyvivő államfői teendőket a második számú legfontosabb közméltóság, a szenátus – jelen esetben Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő vezetője – elnöke látja el.
Mint arról beszámoltunk,
Szerinte a kormánykoalíció és a közös elnökjelölt, Crin Antonescu számára az lett volna az ideális, ha Klaus Iohannis elnök lemondott volna a mandátuma lejárta után volna tisztségéről, és helyét Ilie Bolojan szenátusi elnök vette volna át. „Ez lenne a helyes, korrekt megoldás ebben a pillanatban. Mindannyiunknak segítene” – mondta, hozzátéve, hogy a májusi elnökválasztásig állandó feszültség lesz a társadalomban.
Maga Antonescu szintén hasonló értelmű kijelentéseket tett vasárnap este.
A kormánykoalíció vezetői hétfőn találkoznak Klaus Iohannis államfővel, és nem kizárt, hogy bejelenti a visszavonulását Románia elnöki tisztségéből – állította Crin Antonescu.
Állampolitikává emelné Romániában Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének bizonyos álláspontjait George Simion. Eközben Nicușor Dan úgy véli, Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni „jó gyakorlat modellje”.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerdán kijelentette, hogy Románia nem engedhet meg magának „kalandokat” és előre hozott választásokról szóló vitákat.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion „jó ötletnek” tartja, hogy többségi állami tulajdonban legyenek a természeti erőforrások, a talajvagyon és az altalajkincsek, valamint a stratégiai vállalatok.
1 hozzászólás