Fotó: Presidency.ro
Lehetségesnek tartja Vasile Dîncu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt választmányi elnöke, hogy még a jelenlegi kormány mandátumának lejárta előtt kormányra lépjen a PSD a liberálisokkal.
2021. június 11., 08:252021. június 11., 08:25
2021. június 11., 13:322021. június 11., 13:32
Nem kizárható, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) még a jelenlegi kormány mandátumának 2024-es lejárta előtt kormányra kerüljön, és koalícióban kormányozzon a mostani kormány vezető erejét adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL) – jelentette ki Vasile Dîncu, a PSD országos választmányának elnöke.
Az ellenzéki párt politikusa a Szabad Európa Rádióban szerdán este sugárzott interjújában ugyanakkor leszögezte: mindamellett, hogy nem zárná ki a közös kormányzást a liberálisokkal, azt idén még nem tennék meg, azt ugyanis nem fogadnák el, hogy beálljanak Florin Cîţu vagy bármely más liberális párti miniszterelnök mögé.
Annak kapcsán, hogy amennyiben fölmerülne a közös kormányzás lehetősége, igényt tartanának-e a miniszterelnöki tisztségre, arra utalt: vélhetően ez lenne a helyzet. „Szerintem a PSD nem fogadja el, hogy második vagy harmadik kerék legyen egy ilyen helyzetben. Láttam, létezik egy olyan mítosz, hogy a PSD az USR helyére pályázik a kormányban, de ez biztosan nem történik meg. Vannak stratégiai indokaink” – szögezte le Dîncu.
Annak kapcsán, hogy hajlandóak lennének-e részt venni egy nemzeti egységkormányban, kijelentette: nem hiszi, hogy a PSD támogatna egy ilyen felállást, kivéve akkor, ha „helyreállítanák a választási matematika eredményét”, és az kapna jogot a miniszterelnök megnevezésére és a kormánytöbbség kialakítására, aki megnyerte a választásokat. Ezzel arra utalt, hogy a tavaly decemberi parlamenti választáson a PSD végzett az első helyen, azonban a PNL, az USR–PLUS és az RMDSZ alakíthatott kormányt, mivel ennek a koalíciónak van parlamenti többsége. Dîncu egyúttal azt is elutasította, hogy egy esetleges PSD–PNL-kormányt technokrata miniszterelnök vezessen.
A pártelnök az Antena 3 hírtelevíziónak csütörtökön este úgy nyilatkozott: Dîncuból, az IRES közvélemény-kutató cég alapítójából a politikai elemző, nem pedig a szociáldemokrata politikus beszélt, amikor a PNL-lel történő együttműködést felvetette. Ciolacu úgy értékelte, hogy miután Klaus Iohannis elnök az alkotmány szellemét megsértve nem a 2020-as választásokon győztes PSD-t bízta meg kormányalakítással, és a kormánykoalíció az ország talpra állításának „utolsó vonatát lekésve” az Európai Bizottság által is kifogásolt, csak önös érdekeit szem előtt tartó, „botrányosan rossz” helyreállítási tervet küldött Brüsszelbe, nincs más megoldás, mint a választások előre hozása.
A PSD elnöke felidézte: Ioannis egy éve arra hivatkozva akart előrehozott választásokat kiprovokálni, hogy az akkori – PSD-s többségű – parlament összetétele már nem tükrözte a választói akaratot. Ciolacu szerint ez a parlament mostani összetételéről is elmondható.
„Romániában semmi sem elképzelhetetlen, kérdés, hogy mennyire valószínű” – így kommentálta a Krónikának Dîncu kijelentését Pászkán Zsolt elemző, akit arról kérdeztünk, mennyire lehet reális egy PSD–PNL-kormány. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai születésű munkatársa kifejtette:
„De az más körülmények között jött létre, a hatalmával visszaélő Traian Băsescuval szembeni ellenállás volt a fő – és szinte az egyetlen – kötőeleme. Nem is volt hosszú életű. Most nem hiszem, hogy komoly szándék lenne a PSD részéről a kormányzati szerepvállalás még akkor sem, ha az említett interjúban Vasile Dîncu ezt nem tartja kizártnak, és egyértelművé is tette, hogy ebben az esetben magunknak követelnék a miniszterelnöki tisztséget. Ezzel gyakorlatilag ki is zárva ezt a lehetőséget, mert nem tartom valószínűnek, hogy a PNL vagy az USR és – persze – Klaus Iohannis elnök belemennének ebbe” – hangsúlyozta.
Az elemző rámutatott: amúgy is nehéz időszak következik, amikor a (bármilyen összetételű) kormánynak egyszerre kellene megfelelnie a teljesen le nem csengő egészségügyi és a körvonalazódó és várhatóan tovább erősödő gazdasági kihívásoknak.
„A PSD a legutóbbi parlamenti választásokat ellenzékből nyerte meg úgy, hogy a választást megelőző hónapokig, legfeljebb egy évig kormányon volt! Tehát amennyiben a jelenlegi kormánykoalíció nem az elkövetkező legfeljebb fél-egy évben bomlik fel, utána nem látok esélyt bármiféle PSD-s kormányzati részvételre. Még akkor sem, ha az év második felében megtartott PNL-en és USR-en belüli tisztújítások viharosnak, a kormányzati tevékenységet is megzavarónak sikerülnek” – ecsetelte.
Felvetésünkre, mekkora esélyt lát a koalíció felbomlására, kifejtette:
„Ha viszont ez elmarad (az uniós források lehívása terén hagyományosan rossz román teljesítmény miatt, például), és a kormányzás terhessé válik, akkor a 2024-es választási szuperév közvetlen közelében elképzelhető az USR politikai célú kiszállása, sőt akár még a PNL távozása is a kormányból, de – a fentebb kifejtettek szerint – még ez sem vezetne a PSD kormányzati szerepvállalásához. Inkább lenne valószínű egy újabb „technokrata” kormány. Talán ebben újra el tudná magát képzelni Vasile Dîncu” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
szóljon hozzá!