Fotó: Presidency.ro
Lehetségesnek tartja Vasile Dîncu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt választmányi elnöke, hogy még a jelenlegi kormány mandátumának lejárta előtt kormányra lépjen a PSD a liberálisokkal.
2021. június 11., 08:252021. június 11., 08:25
2021. június 11., 13:322021. június 11., 13:32
Nem kizárható, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) még a jelenlegi kormány mandátumának 2024-es lejárta előtt kormányra kerüljön, és koalícióban kormányozzon a mostani kormány vezető erejét adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL) – jelentette ki Vasile Dîncu, a PSD országos választmányának elnöke.
Az ellenzéki párt politikusa a Szabad Európa Rádióban szerdán este sugárzott interjújában ugyanakkor leszögezte: mindamellett, hogy nem zárná ki a közös kormányzást a liberálisokkal, azt idén még nem tennék meg, azt ugyanis nem fogadnák el, hogy beálljanak Florin Cîţu vagy bármely más liberális párti miniszterelnök mögé.
Annak kapcsán, hogy amennyiben fölmerülne a közös kormányzás lehetősége, igényt tartanának-e a miniszterelnöki tisztségre, arra utalt: vélhetően ez lenne a helyzet. „Szerintem a PSD nem fogadja el, hogy második vagy harmadik kerék legyen egy ilyen helyzetben. Láttam, létezik egy olyan mítosz, hogy a PSD az USR helyére pályázik a kormányban, de ez biztosan nem történik meg. Vannak stratégiai indokaink” – szögezte le Dîncu.
Annak kapcsán, hogy hajlandóak lennének-e részt venni egy nemzeti egységkormányban, kijelentette: nem hiszi, hogy a PSD támogatna egy ilyen felállást, kivéve akkor, ha „helyreállítanák a választási matematika eredményét”, és az kapna jogot a miniszterelnök megnevezésére és a kormánytöbbség kialakítására, aki megnyerte a választásokat. Ezzel arra utalt, hogy a tavaly decemberi parlamenti választáson a PSD végzett az első helyen, azonban a PNL, az USR–PLUS és az RMDSZ alakíthatott kormányt, mivel ennek a koalíciónak van parlamenti többsége. Dîncu egyúttal azt is elutasította, hogy egy esetleges PSD–PNL-kormányt technokrata miniszterelnök vezessen.
A pártelnök az Antena 3 hírtelevíziónak csütörtökön este úgy nyilatkozott: Dîncuból, az IRES közvélemény-kutató cég alapítójából a politikai elemző, nem pedig a szociáldemokrata politikus beszélt, amikor a PNL-lel történő együttműködést felvetette. Ciolacu úgy értékelte, hogy miután Klaus Iohannis elnök az alkotmány szellemét megsértve nem a 2020-as választásokon győztes PSD-t bízta meg kormányalakítással, és a kormánykoalíció az ország talpra állításának „utolsó vonatát lekésve” az Európai Bizottság által is kifogásolt, csak önös érdekeit szem előtt tartó, „botrányosan rossz” helyreállítási tervet küldött Brüsszelbe, nincs más megoldás, mint a választások előre hozása.
A PSD elnöke felidézte: Ioannis egy éve arra hivatkozva akart előrehozott választásokat kiprovokálni, hogy az akkori – PSD-s többségű – parlament összetétele már nem tükrözte a választói akaratot. Ciolacu szerint ez a parlament mostani összetételéről is elmondható.
„Romániában semmi sem elképzelhetetlen, kérdés, hogy mennyire valószínű” – így kommentálta a Krónikának Dîncu kijelentését Pászkán Zsolt elemző, akit arról kérdeztünk, mennyire lehet reális egy PSD–PNL-kormány. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai születésű munkatársa kifejtette:
„De az más körülmények között jött létre, a hatalmával visszaélő Traian Băsescuval szembeni ellenállás volt a fő – és szinte az egyetlen – kötőeleme. Nem is volt hosszú életű. Most nem hiszem, hogy komoly szándék lenne a PSD részéről a kormányzati szerepvállalás még akkor sem, ha az említett interjúban Vasile Dîncu ezt nem tartja kizártnak, és egyértelművé is tette, hogy ebben az esetben magunknak követelnék a miniszterelnöki tisztséget. Ezzel gyakorlatilag ki is zárva ezt a lehetőséget, mert nem tartom valószínűnek, hogy a PNL vagy az USR és – persze – Klaus Iohannis elnök belemennének ebbe” – hangsúlyozta.
Az elemző rámutatott: amúgy is nehéz időszak következik, amikor a (bármilyen összetételű) kormánynak egyszerre kellene megfelelnie a teljesen le nem csengő egészségügyi és a körvonalazódó és várhatóan tovább erősödő gazdasági kihívásoknak.
„A PSD a legutóbbi parlamenti választásokat ellenzékből nyerte meg úgy, hogy a választást megelőző hónapokig, legfeljebb egy évig kormányon volt! Tehát amennyiben a jelenlegi kormánykoalíció nem az elkövetkező legfeljebb fél-egy évben bomlik fel, utána nem látok esélyt bármiféle PSD-s kormányzati részvételre. Még akkor sem, ha az év második felében megtartott PNL-en és USR-en belüli tisztújítások viharosnak, a kormányzati tevékenységet is megzavarónak sikerülnek” – ecsetelte.
Felvetésünkre, mekkora esélyt lát a koalíció felbomlására, kifejtette:
„Ha viszont ez elmarad (az uniós források lehívása terén hagyományosan rossz román teljesítmény miatt, például), és a kormányzás terhessé válik, akkor a 2024-es választási szuperév közvetlen közelében elképzelhető az USR politikai célú kiszállása, sőt akár még a PNL távozása is a kormányból, de – a fentebb kifejtettek szerint – még ez sem vezetne a PSD kormányzati szerepvállalásához. Inkább lenne valószínű egy újabb „technokrata” kormány. Talán ebben újra el tudná magát képzelni Vasile Dîncu” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Daniel David oktatási miniszter, pszichológiaprofesszor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora arról beszélt, hogyan lehet meggyőzni a romániai állampolgárokat arról, hogy a szélsőségesség nem megoldás.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy három közvélemény-kutató céget akkreditáltak a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójának exit poll felméréseinek elvégzésére.
Az RMDSZ-es tárcavezető videóüzenetben reagált a Románok egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltjének, George Simionnak arra a kijelentésére, amely szerint Románia eleshet az európai uniós alapoktól.
Románia azért kényszerült a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésére, mert nem vezette be az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti felügyeleti mechanizmust – jelentette ki Vasile Dâncu európai parlamenti képviselő.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej.
Háromnyelvű – magyar, román és romani nyelvű – felhívást tett közzé a magyarországi Roma Parlament (Roma Parliament - Civil Rights Movement of Hungary).
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere nyerheti meg a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a legfrissebb felmérés szerint.
Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Máramarosban, a Partiumban, a Bánságban, Erdély nagy részén és a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéséből.
Bár Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt nem mondta ki egyértelműen, hogy elfogadná a miniszterelnöki tisztséget, arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a felkérést.
szóljon hozzá!