Fotó: Román védelmi minisztérium
A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Bulgária és Románia. Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború nyomán a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták.
2024. január 11., 16:152024. január 11., 16:15
2024. január 11., 16:192024. január 11., 16:19
Yasar Güler török, Angel Tîlvăr román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmi miniszterhelyettes Isztambulban írta alá a megegyezést. A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál és egyetlen ország ellen sem irányul”, hozzátéve: a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.
A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában. Güler aláhúzta, elképzelhető, hogy a munkacsoport a háború végeztével más, a Fekete-tengerrel határos országokban is vállalja az aknamentesítést.
A török tárcavezető hozzátette, hogy bár Ankara minden NATO-tagország segítségét örömmel veszi, a kezdeményezéshez csak a három aláíró ország hajói csatlakozhatnak. Felhívta egyúttal a figyelmet az 1936-os Montreux-i Egyezményre, amely kizárólagos jogot biztosít Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzésre. Ennek értelmében Ankara háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően már több kereskedelmi hajó futott aknára a térségben, legutóbb december végén egy, a dunai Izmail kikötőjébe tartó teherszállító hajó. Törökország – mely mind Ukrajnával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol – emellett együttműködik az ENSZ-szel, Kijevvel és Moszkvával annak érdekében, hogy felújítsák a világszervezet és Törökország közvetítésével 2022-ben született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.
Robbanás történt szerdán reggel egy teherhajón a román felségvizeken, Sulina kikötőjének közelében. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem kizárt, hogy tengeri akna okozta a detonációt.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
szóljon hozzá!