Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Korszerűbbé és hatékonyabbá kívánja tenni az Egyesült Államok az Európába telepített NATO-rakétapajzsot, amelynek egyes elemeit a dél-romániai Deveselu légi támaszpontjára telepítették.
2023. július 18., 21:232023. július 18., 21:23
Ez a Pentagon – azaz az amerikai védelmi minisztérium – jövő évi költségvetését jóváhagyó törvényjavaslatból derül ki, amely a deveselui pajzsot alkotó rendszerek megerősítését irányozza elő, különösen az érzékelőrendszer javítása révén, de a rendszer diverzifikált légvédelmi elfogórakétákkal való felszerelésével is.
„Legkésőbb 180 nappal e törvény hatályba lépését követően az Egyesült Államok Rakétavédelmi Ügynöksége jelentést nyújt be a kongresszus védelmi bizottságainak a lengyelországi és romániai Aegis Ashore bázisok lehetséges fejlesztéseiről” – szerepel a dokumentumban.
A jelentés tartalmazni fogja az arról szóló álláspontot, hogy „a kapcsolódó érzékelőrendszereket fel kell-e fejleszteni a rakétafenyegetések szélesebb körének észlelése érdekében”, valamint annak értékelését, hogy
A dokumentum emellett a deveselui és a lengyelországi létesítmények „fizikai megerősítését” is szorgalmazza, és felkéri a rakétavédelmi ügynökség tisztviselőit, hogy készítsenek költségbecslést a lehetséges fejlesztésekről. A deveselui rendszer jelenleg
Ez a rakétatípus, amelyet nem szereltek fel nukleáris robbanófejjel vagy más veszélyes hasznos teherrel, a levegőben közeledő ballisztikus rakétákat nagyon nagy sebességgel, becsapódáskor kinetikus erővel képes megsemmisíteni. Az amerikai tisztviselők már évek óta tárgyalnak arról, hogy a jelenlegi rakétákat egy új generációval váltsák fel, amely lényegesen nagyobb hatótávolsággal és a legkülönbözőbb rakétatípusok elleni képességekkel rendelkezik.
Oroszország többször többször is kifejezte aggályát, hogy a deveselui rendszer támadó eszközökkel, például Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel is felszerelhető, de Washington és Bukarest következetesen azt állítja: a deveselui rakéták csak védelmi célúak, és nem szerelhetők fel robbanótöltettel.
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 67 százalékos feldolgozottsága alapján Nicușor Dan független jelölt a szavazatok 51,63 százalékát szerezte meg az elnökválasztás második fordulójában.
Nicușor Dan szerint a román társadalom megmutatta az erejét az elnökválasztás második fordulójában.
Vasárnap a 21 órai urnazárásig több mint 11 millió 600 ezer személy szavazott az államfőválasztás döntő fordulójában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Szoros eredményt jósolnak az államfőválasztás vasárnapi második fordulójában a közvélemény-kutatók Nicușor Dan és George Simion között.
Teljesen alaptalan vádak keringenek a Telegramon és a X-en a romániai elnökválasztásba való állítólagos francia beavatkozásról − közölte vasárnap este a francia külügyminisztérium.
Vasárnap 20 óráig több mint 11 millió román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás döntő fordulójában.
Andrei Țărnea, a külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló „orosz beavatkozásra” utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés vasárnap a belügyi szervekhez; ezek közül 43 alaptalannak bizonyult, tízet még vizsgálnak, hetet pedig továbbküldtek az illetékes választási irodának.
Vasárnap 18 órakor elérte az országos részvételi arány az 56 százalékot, több mint 10 millióan adták le szavazatukat az államfőválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!