Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) egy 2005-ben hozott, a korrupcióról, csalásról és pénzmosásról szóló határozata titkosságának feloldásáról akar törvényt elfogadtatni a bukaresti szociálliberális kormánykoalíciót vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök.
2018. június 29., 13:542018. június 29., 13:54
A parlament elé - egy harmadik társukkal, a korrupcióvád alól első fokon frissen felmentett Mircea Dragici szociáldemokrata képviselővel közösen - beterjesztett tervezetről pénteken adott ki közleményt a szenátus sajtószolgálata.
A törvény kezdeményezői nemcsak a CSAT-határozat, hanem minden ennek alapján létrejött későbbi, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatási intézménynek közötti együttműködési megállapodás - „protokollum” - titkosságának feloldását is belefoglalták a törvénytervezetbe.
A kezdeményezők sürgősségi eljárást kérnek. A tervezet elfogadása a titkos protokollumok alapján elkövetett hatósági visszaélések áldozatai számára lehetővé teszi, hogy hat hónapon belül jogorvoslati kérelemmel forduljon a bírósághoz.
A tervezetben említett, 13 éve elfogadott CSAT-határozat állítólag nemzetbiztonsági kockázattá minősítette a korrupciót és ezáltal lehetővé tette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktív szerepet vállaljon a korrupt politikusok leleplezésében.
A szociálliberális koalíció vezetői azonban azt hangoztatják, hogy az elmúlt évtizedben a titkosszolgálat visszaélt a felhatalmazással, polgárok millióit hallgatta le, és a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA) szorosan együttműködve önkényesen, politikai szempontok alapján döntött arról, hogy kit állítsanak félre a közéletből. A SRI korábban közleményben cáfolta, hogy részt venne a politikai játszmákban és az erről szóló nyilatkozatokat alaptalan rágalmaknak nevezte.
Dragnea és Tăriceanu - akik maguk is érintettek, miután a DNA bíróság elé állította őket - az utóbbi másfél évben nyíltan támadta a Romániát állítólag háttérből irányító, általuk „párhuzamos államként" emlegetett DNA-SRI összefonódást. Hívásukra június 9-én a kormánykoalíció több mint százezer támogatója vonult a bukaresti kormánypalota elé, hogy az ügyészségi visszaélések ellen tiltakozzék. Tăriceanu 2005-ben Románia miniszterelnöke és ilyenként a CSAT alelnöke volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!