Kitérő választ adott Bolojan a kormányfői ambícióit firtató kérdésre

Bolojan

Ilie Bolojan nem adott egyértelmű választ, hogy elfogadná-e a kormányfői felkérést

Fotó: presidency.ro

Nem adott egyértelmű választ Ilie Bolojan ügyvivő államfő arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki jelölést, ha Nicușor Dan megválasztott elnök őt kéri fel kormányalakításra. Háromhónapos elnöki tevékenységének mérlegelése mellett Bolojan a politikai pártok állami támogatása csökkentésének lehetőségéről és az IMF-hitel elkerülésének fontosságáról is beszélt.

Hírösszefoglaló

2025. május 21., 20:592025. május 21., 20:59

Parlamenti többséggel rendelkező kormányra és miniszterelnökre van szüksége az országnak – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan ügyvivő köztársasági elnök. „A pártokkal való konzultációk után a megválasztott államfő eldönti, kit bíz meg kormányalakítással” – válaszolta, amikor arról kérdezték az újságírók, hogy vállalja-e a miniszterelnöki megbízatást, ugyanis köztudomású, hogy a megismételt elnökválasztás kampányában a végső győztes Nicușor Dan független jelölt, Bukarest jelenlegi főpolgármestere többször is kijelentette, hogy a korábban nagyváradi polgármesterként és Bihar megyei tanácselnökként is eredményeket felmutató és érdemeket szerző Ilie Bolojant látná szívesen a kormányfői székben.

A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón az ügyvivő államfő elmondta: ahhoz, hogy a miniszterelnök munkája hatékony legyen, parlamenti többségre és partnerekre van szüksége. „Jó miniszterek és szakemberek nélkül egyetlen kormányfő sem tud jó teljesítményt nyújtani” – fejtette ki az Agerpres hírügynökség szerint.

korábban írtuk

Nicușor Dan: gazdasági szempontból jobboldali vagyok, Bolojant kérném fel miniszterelnöknek
Nicușor Dan: gazdasági szempontból jobboldali vagyok, Bolojant kérném fel miniszterelnöknek

Gazdasági szempontból jobboldali, hívő ortodox, és a professzionális hadsereget támogatja – jelentette ki Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki független jelöltként bejutott a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójába.

Beszélt arról is, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontos lenne, hogy a kormány egy stabil parlamenti többségre támaszkodjon, mert ez lenne a legelőnyösebb az ország számára. „Remélem, nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy kisebbségi kormány vezesse az országot” – tette hozzá.

Mint köztudomású, a tavaly decemberben a jelöltek esélyegyenlőségét sértő illegális kampányfinanszírozásról és külföldi befolyásolásról szóló titkosszolgálati információk alapján az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztást, ezért írtak ki idén új szavazást, de Klaus Iohannis elnök mandátuma lejárta után sem adta át hivatalát, mert meg akarta várni utódja beiktatását. Csak az ellenzéki pártok nyomására, a tisztségéből való felfüggesztési eljárás kilátásba helyezése nyomán mondott le idén február 12-i hatállyal, így lett a tavaly ősszel a szenátus elnökévé választott Bolojan ügyvivő államfő.

Ilie Bolojan szerint jó körülmények között zajlott a májusi elnökválasztás. A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón méltányolta a második fordulóban jegyzett magas részvételi arányt és megköszönte a választások megszervezésében és lebonyolításában résztvevő hatóságok munkáját. Egyúttal ismertette ügyvivő államfői megbízatásának mérlegét is:

  • kijelentette, hogy a mandátuma alatt Románia uniós és NATO-tagsága,
  • valamint az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatai voltak külpolitikájának alappillérei.

Szerinte Románia uniós tagsága nemcsak a jólét és a fejlődés feltételeit biztosítja, hanem értékorientációt is jelent. Ugyanakkor kiemelte a NATO-tagságnak, a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok erősítésének és a stratégiai partnerségnek a jelentőségét.

Bolojan emlékeztetett arra, hogy „nehéz körülmények között”, az elnöki hivatal iránti bizalom „alacsony szintjén” vette át az ügyvivő államfői mandátumát.

Feladatát nehezítette, hogy a megbízatása csak ideiglenes volt, nem állt mögötte több millió szavazat. Emellett a kampány előtt és a választási kampány időszakában minden lépésének politikai jelentőséget tulajdonítottak – magyarázta.

Hozzátette, hogy Románia „világos és változatlan álláspontra” helyezkedett az ukrajnai háborúval kapcsolatban, támogatva az „igazságos békét” és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ugyanakkor Bukarest továbbra is támogatta a „testvérország” Moldovai Köztársaságot, és mindent megtett az együttműködés szorosabbra fűzéséért.

korábban írtuk

Nicușor Dan továbbra is azt szeretné, ha a négy Nyugat-barát párt alakítana kormányt
Nicușor Dan továbbra is azt szeretné, ha a négy Nyugat-barát párt alakítana kormányt

Nicușor Dan megválasztott államfő egy keddi nyilatkozatában üdvözölte, hogy a PSD nem zárkózik el a kormányban való részvételtől, és ismét leszögezte, hogy leginkább egy olyan kormánynak örülne, amelyben mind a négy Nyugat-barát párt képviselteti magát.

„Románia álláspontja az EU-ban és az Európai Tanácsban is kiszámítható volt, és egybecsengett a kormányéval. Úgy vélem, így hozzájárultunk ahhoz, hogy ebben a rövid időszakban megerősödjön az a benyomás Romániáról, hogy egy kiszámítható ország, amelyre támaszkodni lehet” – jelentette ki Bolojan.

Beszélt arról is, hogy ezekben a hónapokban fontos védelmi témájú megbeszélései voltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a román védelmi ipar fejlesztéséről, de az európai alapokhoz való hozzáférésről is. Bolojan jónak nevezte az együttműködését a kormánnyal, és köszönetet mondott Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek és a Ciolacu-kabinet tagjainak.

A megismételt elnökválasztás első fordulójának kudarca – a kormánykoalíció közös jelöltjének, Crin Antonescunak a lemaradása a második fordulóról – oda vezetett, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök benyújtotta lemondását, és pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel alkotott koalícióból. Ez a kormány lemondását is jelentette, azóta a kabinet ügyvivő jelleggel, Cătălin Predoiu (PNL) megbízott miniszterelnök vezetésével látja el feladatát az új kormány megalakulásáig.

Bolojan csökkentené a pártok állami támogatását és elkerülné az IMF-hitelt

Ilie Bolojan azt is elmondta, hogy szerinte csökkenteni lehetne a pártok szubvencióját, de ennél is fontosabbnak tartaná, hogy valamelyest szabályozzák az összegek felhasználását. Úgy vélekedett, hogy a német alapítványok mintájára ezeket a támogatásokat a párttagok képzésére kellene fordítani, hogy legyenek jól felkészültek és versenyképesek.

„Ebben a formában a közpénz ezeknek az embereknek egy adott tisztségben nyújtott teljesítménye révén végső soron visszafordulna a polgárok javára” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Romániának el kell kerülnie azt a helyzetet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szoruljon. Ezzel Traian Băsescu volt elnök nyilatkozatára reagáltatták, aki szerint szükség lesz egy hitelmegállapodásra a nemzetközi pénzintézettel.

„Az lenne jó, ha elkerülnénk ezt a helyzetet, mert ez azt jelentené, hogy falhoz leszünk szorítva. (...) Ez magasabb költségeket, fokozott nehézségeket jelentene, de úgy gondolom, hogy képesek vagyunk időben cselekedni” – jelentette ki Bolojan.

Az ügyvivő államfő elismerte, hogy a választások előtti időszakokban a döntéshozók óvakodnak a költségvetési korrekcióktól, de hangsúlyozta, hogy ezeket intézkedéseket már korábban meg kellett volna hozni. Bolojan a pénzpazarlás csökkentését és az adóbegyűjtés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Ellenkező esetben emelni kell az adókat – tette hozzá.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak
2025. július 07., hétfő

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések

A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint
2025. július 07., hétfő

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor

A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor
2025. július 07., hétfő

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását

Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását
2025. július 07., hétfő

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen

Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen
2025. július 07., hétfő

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”

Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”
2025. július 07., hétfő

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.

Juhászra támadt a medve
Juhászra támadt a medve
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

2025. július 06., vasárnap

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések

A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések