Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője
Fotó: RMDSZ
Évtizedekkel veti vissza Romániát a kisebbségi jogok tekintetében az RMDSZ szerint a román kormány által elfogadott közigazgatási törvénykönyv, mivel a bukaresti kabinet törölte belőle a kisebbségek számára kedvező előírásokat.
2019. június 26., 12:192019. június 26., 12:19
2019. június 26., 14:302019. június 26., 14:30
Mint arról beszámoltunk, a Viorica Dăncilă vezette kormány keddi ülésén sürgősségi rendelettel léptette hatályba az alkotmányossági normakontrollon korábban elbukott közigazgatási törvénykönyv egy újabb változatát. A szociáldemokrata miniszterelnök szerint a kódex 17 korábbi jogszabály rendelkezéseit hangolja össze, sürgős elfogadására pedig az államapparátus olajozottabb működése érdekében volt szükség.
Az RMDSZ aztán szerdán bejelentette, hogy elfogadhatatlannak tekinti a kormány által elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, amely a szövetség szerint a kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel veti vissza Romániát, a „90-es évek állapotára”. Cseke Attila, az alakulat szenátusi frakcióvezetője közölte, a parlamenti munka során kidolgozott törvénykönyvjavaslathoz az RMDSZ törvényhozói közel száz módosítást fogalmaztak meg, ebből számos javasolt rendelkezés a nyelvi jogokra jelentett volna garanciát, és bővítette volna azokat.
„Amit szakmai munkával és politikai támogatással a parlamentben sikerült elérnünk, azt a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, és kitörölte a tegnap (kedden – szerk. megj.) tárgyalt változatból” – idézte az RMDSZ hírlevele a közigazgatási törvénykönyv kidolgozásáért felelős parlamenti különbizottság tagját. Cseke szerint miközben a bukaresti kormány azt az álláspontot képviseli, hogy Románia „modellország” a kisebbségi jogok tekintetében, ezzel szemben a sürgősségi rendelet a megszerzett nyelvi jogokat is eltörli, olyan jogokat, amelyeket 13 éve hatályban lévő törvény szentesít.
Egyébként a közigazgatási törvénykönyvjavaslatot a bukaresti parlament fél éves szakbizottsági munka után megvitatta és elfogadta, azonban az ellenzéki pártok alkotmánybírósági óvást emeltek ellene, így nem léphetett hatályba. A tavalyi parlamenti vita során a közigazgatás működését egységes keretbe foglaló kódex tervezetébe az RMDSZ törvényhozóinak öt nagy kérdésben – köztük a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is – sikerült a magyar közösség számára fontos pontosításokat és többletjogokat elfogadtatnia. Cseke Attila úgy tudja, az RMDSZ által javasolt, nyelvi jogokra vonatkozó egyetlen előírás, amely benne maradt a kormány által elfogadott változatban, azt írja elő, hogy anyanyelvű formanyomtatványok segítsék ezután az önkormányzati ügyintézést, bár azok elfogadtatását lényegesen megnehezítették.
A frakcióvezető szerint a kódex azért jelent visszalépést a kisebbségvédelemben, mert a jelenleg hatályos anyanyelvhasználati jogokat is visszanyesi, korlátozza. Példaként a megszerzett jogokat védő, 2006 óta érvényes előírások eltörlését említette. Ez azt jelenti, hogy a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken, vagyis el kellene távolítani a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány. „Az új változat szerint a megszerzett jogok védelme csak a következő népszámlálásig érvényes” – nyilatkozta az RMDSZ politikusa az MTI-nek.
Egy másik visszalépés, hogy az új törvényszöveg kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat. A rendelet ezt követően a törvényhozás asztalára kerül jóváhagyásra. „Az RMDSZ nem ért egyet a sürgősségi kormányrendeletek útján eszközölt törvénymódosítással. Ma ismét beigazolódott, hogy a széleskörű parlamenti vita és megalapozott szakmai munka jó tervezeteket, a kormány sürgősségi rendeletekkel hozott döntései pedig súlyos hibákat eredményez. A parlamenti munka során az RMDSZ ismét beterjeszti módosításait, harcolni fogunk a nyelvi jogokért” – közölte a szenátusi frakcióvezető.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
1 hozzászólás