Földbe döngölve. Az Európai Bizottság keményen megdorgálta Romániát
Lesújtó következtetések szerepelnek az Európai Bizottság Romániáról szóló igazságügyi országjelentésében, miközben a testület Bulgária a jó eredmények miatt a megfigyelés megszüntetésére számíthat.
2019. október 22., 19:262019. október 22., 19:26
A korrupcióellenes küzdelem lanyhulását és a politikum igazságügyi kinevezésekbe való beavatkozását is felrója Romániának az Európai Bizottság által a romániai igazságügyi reformok és a korrupcióellenes küzdelem helyzetéről készített országjelentés, amelynek első változatát kedden hozta nyilvánosságra a brüsszeli testület. Az Igazságügyi és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) keretében elkészült jelentés
sőt a bizottság egyenesen azt javasolja, hogy míg Románia esetében továbbra is fenn kell tartani az ellenőrzést, Bulgária esetében azt föl lehet oldani, mivel teljesítette a feltételeket.
Az Európai Bizottság keddi közleményében megállapította, hogy a bukaresti hatóságok elmulasztották gyakorlatba ültetni a legutóbbi jelentésben megfogalmazott ajánlásokat, pedig csak ez térítené vissza a helyes útra a reformokat és tenné lehetővé az ellenőrzés befejezését. A dokumentum szerint 2019 elején visszalépés történt a vizsgált területeken, ami mély aggodalomra ad okot.
Bírálják a bírák és ügyészek szakmai tevékenységének felügyeletére hivatott Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) is, amelynek azt róják fel, hogy az intézményen belül hiányzik az együttműködés a különböző részlegek között.
Azt is a negatívumok között emlegetik, hogy nem nevezte ki az igazságügyi felügyelet teljes jogú vezetését. A legutóbbi jelentésben azt ajánlották, hogy nevezzenek ki ügyvivő vezetést sz intézmény élére, majd három hónapon belül írjanak ki versenyvizsgát a teljes jogú vezetőség kinevezésére.
Bírálatok kereszttüzébe került a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségek kivizsgálására tavaly létrehozott ügyészség (SIIJ) is, amelyről azt állítják: az igazságügyi rendszer szereplőivel folytatott előzetes konzultáció nélkül hozták létre, és felróják a kormánynak, hogy nem ültette gyakorlatba az intézmény kapcsán a Velencei Bizottság júniusi ajánlásait.
Ezekben az Európa Tanács alkotmányjogi testülete megkérdőjelezte az ügyészség létrehozására felhozott indokokat, és
A Velencei bizottság azt is megállapította, hogy a SIIJ akadállyá válhat a korrupcióellenes küzdelem útjában. Az ügyészség létrehozását az ellenzék – ennek nyomán pedig több európai intézmény is – azért bírálta, mert szerintük a bírák és ügyészek megfélemlítését, illetve politikai irányítását szolgálhatja.
Mindennek ellenére a képviselőház jogi bizottsága kedden elutasította a SIIJ felszámolását.
A mostani országjelentésben
Az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus keretében az Európai Bizottság legutóbb tavaly novemberben hozott nyilvánosságra országjelentést, amelyben felhívták a figyelmet, hogy az igazságügyi törvények módosítása, valamint az igazságügyi rendszerre – különösen a DNA-ra – gyakorolt politikai nyomás gyanakvást keltett a romániai reformfolyamatok visszafordíthatatlanságát illetően.
Az akkori jelentésben megállapították: a 2017. januárjában kiadott jelentésben megfogalmazott ajánlás teljesítése már nem elegendő, ezért nyolc további ajánlást fogalmaztak meg a kormány számára, leszögezve: a román állami intézményeknek egyértelműen bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket az igazságügy függetlenségének szavatolása és a korrupcióellenes küzdelem iránt.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt három évben – a kormány igazságügyi és korrupcióellenes törvények módosítására irányuló szándéka miatt – az Európai bizottság folyamatosan bírálta Bukarestet, és még az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti felelősségre vonási eljárás megkezdését is kilátásba helyezték.
Ezért vagy az összes tagállamra alkalmazni kell, vagy ezen két ország esetében is véget kell neki vetni. Egyben cáfolta, hogy kormánya beavatkozott volna az igazságszolgáltatás munkájába, és az államfőt vádolta meg beavatkozással, amiért nem nevezte ki az általa jelölt igazságügy-minisztert.
Mint ismeretes, a CVM-et a 2007-es európai uniós csatlakozáskor vezették be a román és a bolgár igazságügyi rendszer megfigyelésére. Az ellenőrzés feloldását, illetve a két ország felvételét a schengeni övezetbe ahhoz, a meglehetősen nehezen megfogható feltételhez kötik, hogy az országjelentések visszafordíthatatlan reformokat rögzítsenek az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
szóljon hozzá!