Keményen bírálja a román igazságügyet az Európai Bizottság

Balogh Levente 2019. október 22., 19:26

Lesújtó következtetések szerepelnek az Európai Bizottság Romániáról szóló igazságügyi országjelentésében, miközben a testület Bulgária a jó eredmények miatt a megfigyelés megszüntetésére számíthat.

Földbe döngölve. Az Európai Bizottság keményen megdorgálta Romániát

A korrupcióellenes küzdelem lanyhulását és a politikum igazságügyi kinevezésekbe való beavatkozását is felrója Romániának az Európai Bizottság által a romániai igazságügyi reformok és a korrupcióellenes küzdelem helyzetéről készített országjelentés, amelynek első változatát kedden hozta nyilvánosságra a brüsszeli testület. Az Igazságügyi és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) keretében elkészült jelentés

az elmúlt tíz évben az egyik leglesújtóbb, jóval keményebb hangvételű, mint a Bulgáriáról szóló jelentés,

sőt a bizottság egyenesen azt javasolja, hogy míg Románia esetében továbbra is fenn kell tartani az ellenőrzést, Bulgária esetében azt föl lehet oldani, mivel teljesítette a feltételeket.

Aggasztó visszalépések

Az Európai Bizottság keddi közleményében megállapította, hogy a bukaresti hatóságok elmulasztották gyakorlatba ültetni a legutóbbi jelentésben megfogalmazott ajánlásokat, pedig csak ez térítené vissza a helyes útra a reformokat és tenné lehetővé az ellenőrzés befejezését. A dokumentum szerint 2019 elején visszalépés történt a vizsgált területeken, ami mély aggodalomra ad okot.

A jelentésben többek között felróják, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenysége veszített intenzitásából, és a korrupcióellenes küzdelem összességében lanyhult.

Bírálják a bírák és ügyészek szakmai tevékenységének felügyeletére hivatott Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) is, amelynek azt róják fel, hogy az intézményen belül hiányzik az együttműködés a különböző részlegek között.

Azt is a negatívumok között emlegetik, hogy nem nevezte ki az igazságügyi felügyelet teljes jogú vezetését. A legutóbbi jelentésben azt ajánlották, hogy nevezzenek ki ügyvivő vezetést sz intézmény élére, majd három hónapon belül írjanak ki versenyvizsgát a teljes jogú vezetőség kinevezésére.

Bírált különleges ügyosztály

Bírálatok kereszttüzébe került a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségek kivizsgálására tavaly létrehozott ügyészség (SIIJ) is, amelyről azt állítják: az igazságügyi rendszer szereplőivel folytatott előzetes konzultáció nélkül hozták létre, és felróják a kormánynak, hogy nem ültette gyakorlatba az intézmény kapcsán a Velencei Bizottság júniusi ajánlásait.

Ezekben az Európa Tanács alkotmányjogi testülete megkérdőjelezte az ügyészség létrehozására felhozott indokokat, és

felrótta, hogy az főügyészek nem állnak egyértelműen a legfőbb ügyész irányítása alatt.

A Velencei bizottság azt is megállapította, hogy a SIIJ akadállyá válhat a korrupcióellenes küzdelem útjában. Az ügyészség létrehozását az ellenzék – ennek nyomán pedig több európai intézmény is – azért bírálta, mert szerintük a bírák és ügyészek megfélemlítését, illetve politikai irányítását szolgálhatja.

Mindennek ellenére a képviselőház jogi bizottsága kedden elutasította a SIIJ felszámolását.
A mostani országjelentésben

azért is megdorgálják Romániát, mert a főügyészek kinevezési folyamatából még mindig nem zárták ki teljesen a politikumot, és azt is felróják, hogy a fontosabb ügyészségeket jelenleg csupán ügyvivő vezetők irányítják.

Az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus keretében az Európai Bizottság legutóbb tavaly novemberben hozott nyilvánosságra országjelentést, amelyben felhívták a figyelmet, hogy az igazságügyi törvények módosítása, valamint az igazságügyi rendszerre – különösen a DNA-ra – gyakorolt politikai nyomás gyanakvást keltett a romániai reformfolyamatok visszafordíthatatlanságát illetően.

Az akkori jelentésben megállapították: a 2017. januárjában kiadott jelentésben megfogalmazott ajánlás teljesítése már nem elegendő, ezért nyolc további ajánlást fogalmaztak meg a kormány számára, leszögezve: a román állami intézményeknek egyértelműen bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket az igazságügy függetlenségének szavatolása és a korrupcióellenes küzdelem iránt.

Mint arról beszámoltunk, az elmúlt három évben – a kormány igazságügyi és korrupcióellenes törvények módosítására irányuló szándéka miatt – az Európai bizottság folyamatosan bírálta Bukarestet, és még az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti felelősségre vonási eljárás megkezdését is kilátásba helyezték.

Viorica Dăncilă leköszönő miniszterelnök kedden diszkriminatívnak nevezte a CVM-et Romániával és Bulgáriával szemben, mivel azt csupán ezzel a két EU-tagállammal szemben alkalmazzák.

Ezért vagy az összes tagállamra alkalmazni kell, vagy ezen két ország esetében is véget kell neki vetni. Egyben cáfolta, hogy kormánya beavatkozott volna az igazságszolgáltatás munkájába, és az államfőt vádolta meg beavatkozással, amiért nem nevezte ki az általa jelölt igazságügy-minisztert.

Mint ismeretes, a CVM-et a 2007-es európai uniós csatlakozáskor vezették be a román és a bolgár igazságügyi rendszer megfigyelésére. Az ellenőrzés feloldását, illetve a két ország felvételét a schengeni övezetbe ahhoz, a meglehetősen nehezen megfogható feltételhez kötik, hogy az országjelentések visszafordíthatatlan reformokat rögzítsenek az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat