Kelemen Hunor
Fotó: Gábor Lajos
A román állampolgárság megvonásával „büntetné” Kelemen Hunort a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció, amiért az RMDSZ elnöke kimondta: a magyarok nem ünneplik meg az 1918-as nagygyűlés évfordulóját.
2017. augusztus 07., 15:372017. augusztus 07., 15:37
2017. augusztus 07., 16:222017. augusztus 07., 16:22
Visszavonatná Kelemen Hunor román állampolgárságát a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció nevű, szakszervezeteket, civil szervezeteket, valamint az akadémiai és üzleti szférát tömörítő szervezet annak nyomán, hogy az RMDSZ elnöke egy múlt heti lapinterjúban többek között arról beszélt: a romániai magyarok nem tudják és nem is akarják megünnepelni az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumát.
A koalíció vasárnap délutáni közleménye szerint megdöbbenéssel értesült Kelemen nyilatkozatáról. „Bár teljesen megértjük és feltétel nélkül támogatjuk a tolerancia és az egyazon államban történő etnikumközi együttélés európai értékeit,
– áll a közleményben.
A koalíció azt is közli, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz és a parlamenthez fordul a nyilatkozat miatt, amely álláspontja szerint „magas fokú ideológiai penetrációval rendelkezik a magyar közösség soraiban.”
– fogalmaznak a szerzők.
A szervezet azért is súlyosnak tekinti Kelemen nyilatkozatát, mert úgy értékeli: az RMDSZ elnöke azáltal „tagadja, hogy a román néphez és államhoz tartozik.” Ezért felszólítják, hogy mondjon le képviselői mandátumáról, és sürgősen tisztázza a román államhoz való viszonyát. Ellenkező esetben azt javasolják az állampolgári hatóságnak, hogy vonja vissza Kelemen román állampolgárságát.
A koalíció vezetői – akiket az év elején Sorin Grindeanu akkor miniszterelnök és Sevil Shhaideh kormányfőhelyettes is fogadott – szerint a romániai politikai rendszer elöregedett, a közigazgatás pedig „beteg”, ezért az állami intézmények, az oktatás és a gazdaság megreformálását szorgalmazza.
Ugyanakkor
egy pénteki közleményben például a szatmárnémeti önkormányzatot bírálta, amiért a helyi rendőrség állományának bővítésére kiírt versenyvizsgán a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta. A koalíció ezt „nemzetellenesnek” és „diszkriminatívnak" tartja.
Az ominózus interjúban, amely múlt héten jelent meg a kolozsvári Szabadság napilapban, Kelemen Hunor arról beszélt: 1918-nak az értékelése száz évvel az események után sem igazán változott a két közösségen belül. A magyarok sem gondolkodnak ma másképpen 1918-ról és az elmúlt száz évről, mint a románok.
„Biztos vagyok abban,
De mivel a két világháború között, Ceauşescu alatt is egyértelmű volt ez a szándék, 1989 után szintén gyakran lehetett ezt a ki nem mondott törekvést érezni, nyilvánvaló, hogy újratermelődtek a félelmek: a románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól. Ezek a félelmek nyilván a jelenbe, illetve a jövőbe torkollnak, és nem látom annak a lehetőségét, hogy lényegesen változtatni tudjunk rajta” – mutatott rá.
Hozzátette: álláspontja szerint a legnagyobb hiba az lenne, ha 2018-ban beburkolóznánk sündisznóállásba, és egy éven keresztül csak félnénk, rettegnénk és siránkoznánk. „A románok felé, főleg a fiatalok, 20-30 évesek irányába próbálnánk egy lazább, érthetőbb kampányt folytatni, főleg az online médiában, de nem csak. Megpróbáljuk elmagyarázni, kik vagyunk mi, a 21. században élő erdélyi magyarok, és mit akarunk. Mert rengeteg olyan tévképzet, előítélet él rólunk, amelyet a román társadalom történelemszemlélete alkotott.
– szögezte le az RMDSZ elnöke.
A koalíció javaslata egyébként nehezen teljesíthető, mivel az 1991-es állampolgársági törvény értelmében nem vonható vissza egy olyan személy állampolgársága, aki születés révén szerezte meg azt.
A jogszabály szerint az állampolgárság attól vonható meg, aki külföldön olyan súlyos cselekedeteket követ el, amelyek sértik Románia érdekeit vagy rontják a megítélését, attól, aki olyan állam hadseregébe jelentkezik, amellyel Románia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat vagy hadban áll, aki csalással szerezte meg az állampolgárságot, aki terrorszervezetekkel áll kapcsolatban, vagy attól, aki a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekedeteket követett el.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció aligha tekinthető a román társadalom hangjának. Hozzátette: a szervezet évek óta a román belügyminisztérium támogatásából él, és immár sokadik alkalommal nyilvánul meg magyar ügyekben. Az ügyvezető elnök kijelentette: Romániában ma szólásszabadság van, és mindenkinek jogában áll elmondani a véleményét, függetlenül attól, hogy ez egyeseknek tetszik vagy nem. Azt is hozzátette: „a belügyminisztériummal szoros kapcsolatban álló civil szervezetnek tudnia kellene azt, hogy a román állam nem veheti el a román állampolgárságot senkitől, aki születése által vált román állampolgárrá” – nyilatkozta Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Bár az elmúlt időszakban több felmérés is azt mutatta, hogy Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem jut be az elnökválasztás második fordulójába, egy új kutatás most számára kedvező eredményt hozott.
Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedd este kijelentette, hogy ha megnyeri az államelnök-választást, államelnöki fizetését a Katonai Veteránok és Rokkant Veteránok Egyesületének fogja adományozni.
Alina Gorghiu igazságügyi miniszter üdvözölte kedd este, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította a szökésben levő elítéltek büntetését szigorító törvényt.
Egyetlen közös jobboldali államelnökjelölt kiválasztását javasolta kedden Elena Lasconi.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
szóljon hozzá!