„Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – áll Kelemen Hunor levelében.

Kedden a Magyar Polgári Párt (MPP) is közleményben tiltakozott az úzvölgyi katonatemető átalakítása ellen. Kinyilvánította, hogy kegyeletsértőnek és történelemhamisítónak tartja a beavatkozást, mely által a magyarság „nemzeti ellenállásának és megmaradásának az egyik utolsó jelképe” vesz el végleg. Az MPP közölte: levélben tájékoztatták a történtekről a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására. A párt azt is kinyilvánította, hogy az ügyben határozott lépést vár az RMDSZ-től és a Hargita Megyei Tanácstól, és partnerséget vállal a szövetséggel a határozott kiállásban.

Ezzel egy időben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a dormánfalvai önkormányzat ellen, valamint Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kéri. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában az EMNP úgy fogalmaz: magyarellenes provokációt készített elő a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgye magyar katonai temetőjében. „A döbbenetes eset nyilvánvaló magyarellenes és történelemhamisító mivolta önmagában is felveti a kérdést, mennyire lehet európai értelemben vett jogállam egy olyan ország, ahol ilyesmi megtörténhet? Az esethez kapcsolódó nyílt törvényszegések legsúlyosabbika ugyanakkor megkérdőjelezi Románia nemzetközi szavahihetőségét is, a hadisírok, katonai temetők jogállását ugyanis államközi egyezmény szabályozza Románia és Magyarország között” – szerepel az alakulat országos elnökségének állásfoglalásában. 

Mint arról a Székelyhon.ro portál beszámolt, a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától.

A portál tájékoztatása szerint a Kárpátok keleti oldalán levő önkormányzat május 17-én készül felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a magyar katonatemetőben. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben. A Székelyhon közlése szerint a katonatemető olyan területen fekszik, melyet mind a csíkszentmártoni, mind pedig a dormánfalvi önkormányzat magáénak tekint.

A katonatemető Csíkszentmárton község közvagyoni leltárának a része, amelyet legutóbb a 299/2010-es számú kormányhatározattal erősített meg a román kormány. A tulajdonjogi törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyva Dormánfalva önkormányzata egy márciusi határozatával a temető „nemzetközi katonatemetővé” való átminősítéséről döntött, a román parcella létesítéséhez pedig a bukaresti Védelmi Minisztérium jóváhagyását is megszerezte.

Az említett temetőt az elmúlt években Csíkszentmárton önkormányzati forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. Mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A felújítás teljes egészében nem fejeződött be, további fakeresztek felállítását tervezik. A román katonáknak állított betonkeresztek egy részét pedig a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították.