ezért a csütörtöki kormányülésen meghosszabbították azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely immár 2023. augusztus 31-éig biztosít lehetőséget az energiaárak kompenzációjára.

Emlékeztetett, a lakosság számára marad a 0,68 lejes díjszabás kilowattóránként havi 100 kilowattos fogyasztásig, nem módosult a 0,8 lejes díjszabás sem, amit a 100 kWh fölötti fogyasztásnál kell fizetni, viszont a felső határértéket csökkentették 300-ról 255 kilowattórára. A gáznál is marad a kompenzáció, vagyis 0,31 lej kilowattóránként a fogyasztástól függetlenül. A kis- és középvállalkozások, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termelők a fogyasztás 85 százalékára kapnak kompenzációt – írja az Agerpres.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter koordinálásával

hiszen ezek ára is jelentősen nőtt, megháromszorozódott.

Kelemen beszélt arról is, hogy az őszi ülésszak folyamán két oktatási törvényt, egy közoktatási törvényt és egy felsőoktatási törvényt fognak elfogadni Bukarestben. A szövetség a nyár folyamán egyeztetett a szakmai szervezetekkel, hogy olyan törvények születhessenek, amelyek megőrzik az anyanyelvi oktatást, a versenyképességre és a minőségre fókuszálnak, ugyanakkor biztosítják a szükséges finanszírozást mind az állami, mind a felekezeti, mind pedig a magánoktatásban.

„Amennyiben sikerül egy olyan tartalmi egyezséget kötni a koalícióban, a kormányban, amely számunkra elfogadható, akkor azon leszünk, hogy az oktatási törvényeket felelősségvállalással fogadja el a kormány. Ez így történt ezelőtt 11 évvel is, és ezt azért tartjuk fontosnak, mert másképpen minden egyes cikkelyhez módosító javaslatokat fognak benyújtani, különösen a kisebbségi oktatással kapcsolatos cikkelyekhez, és ezeknek a kivédése sokkal egyszerűbb, ha felelősségvállalással fogadja el a kormány” – idézte a miniszterelnök-helyettest az RMDSZ közleménye.

és bár a háborús helyzet ennek sem kedvez, a miniszterelnök-helyettes azt reméli, hogy a koalíciós tagokat sikerül meggyőzni annak támogatásáról.

„Az RMDSZ egy jó törvényt akar elfogadtatni, és nem egy kommunikációs maratonba belefogni. Ez nem egy politikai verseny, nem arról szól, hogy ki a győztes, ki a leghangosabb, hanem hogy egy olyan törvényt fogadjunk el, amely a nemzeti közösségeknek, így a romániai magyaroknak is megteremti azt a törvényes keretet, amely az identitás megőrzésének az intézményes formáit, a döntési mechanizmusokat tartalmazza” – tette még hozzá.

A schengeni csatlakozás kapcsán Kelemen Hunor elmondta:

Most ismét abban bíznak, hogy év végéig, jövő év elejéig előrelépés történik, és az Európai Unió tagállamai támogatják Románia csatlakozását.