Feladat. Kelemen szerint össze kell fogni a második fordulóban, hogy ne Georgescu győzhessen
Fotó: Pinti Attila
Călin Georgescu hívei olyanok, mint egy szekta – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton.
2025. február 08., 14:592025. február 08., 14:59
2025. február 08., 17:172025. február 08., 17:17
A politikus a Prima TV-nek nyilatkozva beszélt az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelöltről, és arról, miért olyan népszerű a választók egy része körében.
Kelemen Hunor emlékeztetett: az elnökjelöltek támogatottságát firtató legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Nicușor Dan és Crin Antonescu nagyon szoros versenyben van a második helyért.
Emlékeztetett ugyanakkor a tavalyi közvélemény-kutatások kudarcára, és rámutatott, hogy ha azok pontosak lettek volna, akkor
Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy az orosz eszmék népszerűsítésével vádolt jelölt nem fogja megnyerni az elnökválasztás második fordulóját.
„Olyan időket élünk, amikor sokan nem mondják meg valójában, hogy mit akarnak. Azt mondják, amit szerintük elvárnak tőlük. És akkor félrevezetnek. Ki lehet találni mindenféle képleteket ennek az ellensúlyozásra, de nem igazán sikerül. (...) Ma a közvélemény-kutatásokról való beszélgetés nem old meg semmit. Jobb, ha az emberekről, a társadalomról beszélünk.
Ezért nem akarom túl sokat kommentálni a közvélemény-kutatásokat. Mert február elején a közvélemény-kutatások olyanok, amilyenek. Majd márciusban meglátjuk, majd áprilisban meglátjuk, és természetesen a választásokat meg kell nyerni” – mondta Kelemen.
„Nekik nem egymás ellen kell harcolniuk. Nem versenytársak abban az értelemben, hogy valakinek hármunk közül győznie kell. Nem. Ajánlatot kell tenniük, és remélem, hogy Antonescunak vonzóbb ajánlata lesz, mint Georgescunak a racionális emberek és azok számára, akik nem fogadják el ezt az új obskurantizmust” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Azt is elárulta, hogy a koalícióban Theodor Paleologu volt művelődési miniszter, Daniel Funeriu, az oktatási tárca korábbi vezetője és Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester neve is felmerült közös jelöltként, mielőtt Antonescu mellett döntöttek volna.
Arról is beszélt, hogy a kormánykoalíció és a közös elnökjelölt, Crin Antonescu számára az lett volna az ideális, ha Klaus Iohannis elnök lemondott a mandátuma lejárta után volna tisztségéről, és helyét Ilie Bolojan szenátusi elnök vette volna át.
„Eez lenne a helyes, korrekt megoldás ebben a pillanatban. Mindannyiunknak segítene” – mondta, hozzátéve, hogy a májusi elnökválasztásig állandó feszültség lesz a társadalomban.
Bolojan kapcsán egyébként kifejtette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, aki 20 év helyi politikában eltöltött idő után érkezett Bukarestbe, gyorsan alkalmazkodik az országos politikához.
„Jól együttműködünk a koalícióban, nem voltak konfliktusaink, nem voltak felesleges vitáink” – mondta, megjegyezve, hogy támogatja a Bolojan által elindított átszervezést a szenátusban.
Az őszi választási kampányban Kelemen Hunor még azt mondta, nem rajong Ilie Bolojanért, akit „Klaus Iohannis 2024”-nek tart.
A Nordis-botrányként ismertté vált ingatlanpanama kapcsán kifejtette: a Nordis-ügyről szóló információk és az a tény, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök a Nordis tulajdonosaival együtt repült egy magánrepülőgépen, hatással volt a tavaly év végi választásokra.
Kelemen Hunor úgy véli, hogy
„De sosem lehet tudni, hogy pontosan mi történik, mert ezek a választások egy ideje már az érzelmekről szólnak, nem pedig a racionális érvekről” – tette hozzá.
A Romániában az elmúlt 35 évben megfigyelhető jelenség, nevezetesen egyes hatalomra került emberek fényűzés iránti hajlama kapcsán megjegyezte: ez nem csak Romániára igaz, hanem általában véve a kommunizmust megélt országokra is. Úgy vélte, hogy a hatalmon lévők nem ismerik a gazdagság kultúráját, ezért parvenüként viselkednek.
Szóba került a hollandiai Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek ügye is.
Mint ismeretes, a történelmi múzeum igazgatója volt az egyetlen, aki az állásával fizetett, miután a coțofenești-i dák sisakot ellopták.
„2010-ben én kértem fel, hogy legyen az Országos Történeti Múzeum igazgatója. Ő egy rendkívül komoly és nagyon jó szakember. Nem lehet mindenért őt felelőssé tenni” – mondta Kelemen Hunor.
Kelemen: Ha tudtam volna az alkotmánybírák gyógyszereire szánt pénzről, szóltam volna Tánczosnak, vegye ki a költségvetésből
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton kijelentette, hogy ha tudott volna az alkotmánybírósági alkalmazottak gyógyszereire szánt 700 ezer lejről, akkor felkérte volna Tánczos Barna pénzügyminisztert, hogy ne hagyja benne ezt a 2025-ös állami költségvetésben.
A Prima TV-ben nyilatkozó Kelement az idei állami büdzsétervezet parlamenti vitájával kapcsolatban reagáltatták, pontosabban arról, hogy a parlament két házának összevont költségvetési bizottsága elutasította az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét, az intézmény alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak szánt gyógyszerekre előirányzott 700 ezer lejt. A költségvetési tételre a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui hívta fel a figyelmet. A politikus rámutatott arra is, hogy az alkotmánybíróság tavalyi büdzséjében nem szerepelt ilyen előirányzat.
„Nekem nem is volt tudomásom erről. Csak a bizottsági viták után értesültem róla, és helyesen tették, hogy elutasították ezt az összeget. Nagyon jó. Én nem tudtam róla, de ha tudtam volna, akkor kértem volna Tánczos urat, hogy ne hagyja benne a költségvetésben. El volt rejtve ez a tétel, szociális kiadások cím alatt. És mit jelentenek a szociális kiadások az alkotmánybíróságon? Ez egy idevágó kérdés volt Claudiu Năsui részéről” – válaszolta Kelemen.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ez nem „pofátlanság”, figyelembe véve, hogy az alkotmánybíróságon a fizetések több ezer eurósak, Kelemen így válaszolt: „Dehogynem! És minden ilyet ki kell vágni a büdzséből. Határozottan.”
Hozzátette: szerinte többek között például a Romsilva vezetőjének is túlságosan nagy a havi fizetése, emiatt rendet kell tenni és egy mindenkire vonatkozó szabályozást kell hatályba ültetni. Véleménye szerint ugyanez érvényes a parlamentben, kormánynál és a többi állami intézménynél, hatóságnál, ügynökségnél tervezett átszervezésekre is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alkotmánybírói kinevezést kapott kedden Dacian Cosmin Dragoș egyetemi tanár. Az erről szóló rendeletet Nicușor Dan államfő írta alá.
Daniel David oktatási miniszter kedden egy videóüzenetben felhívta a figyelmet arra, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomag előírja az óraadó tanárok óradíjának csökkentését is.
Az elmúlt 24 órában a kánikula és a viharok nagyon sok munkát adtak a katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak – számolt be kedden a belügyminisztérium.
Bírálta Sorin Gridneanu, a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke a kormány által felelősségvállalással beterjesztett gazdasági megszorító intézkedések egyes elemeit.
Kedden is kitart a kánikula szinte az egész országban – figyelmeztetnek a meteorológusok.
A romániai polgárok szűk többsége egyelőre elégedett Nicușor Dan nemrég hivatalba lépett államfő tevékenységével – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!