Kelemen Hunor (archív felvétel)
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Erről a nehéz témáról nem lehetséges racionálisan vitatkozni, hiszen az érzelmileg eltérő, ellentétes álláspontokra helyez bennünket – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a trianoni békediktátum romániai megünnepeltetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitáján. A bukaresti képviselőház szerdán elfogadta a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.
2020. május 13., 13:582020. május 13., 13:58
2020. május 26., 09:372020. május 26., 09:37
A bukaresti képviselőház szerdán tűzte napirendjére az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) előterjesztését, amelyet tavaly ősszel a szenátus már hallgatólagosan elfogadott. A törvénytervezet a trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét Romániában, és lehetőséget teremt Erdély elcsatolásának megünneplésére. A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.
A román törvényhozók egytől egyig üdvözölték a jogszabályt. Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora – a jogszabály előterjesztője – a vita során azt igyekezett bizonygatni, hogy a törvény nem irányul egy nemzeti kisebbség vagy egy másik állam ellen.
Szerinte ezek a magyarországi alakulatok az elmúlt években többször „megsértették” a román nemzetet, többek között a honosítással vagy a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel. Daniel Gheorghe. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyája azt hangoztatta, hogy a trianoni szerződést nem lehet megkérdőjelezni, szerinte ugyanakkor Orbán Viktor magyar kormányfőnek „módosítania kell az irodájában őrzött térképeket”. „Be kellene látnia (Orbán Viktornak – szerk. megj.), hogy bármilyen, a trianoni békeszerződés előtti realitáshoz való visszatérés kísérlete idejétmúlt, jogtalan és nevetséges erkölcsi, valamint a nemzetközi jog szempontjából” – jelentette ki a liberális politikus.
Hosszasan méltatta a törvényt Varujan Pambuccian, a – nem magyar – kisebbségi frakció vezetője is. Az örmény származású politikus szerint a frakció tagjai által képviselt romániai nemzetiségi csoportok egyike sem tekint úgy a kezdeményezésre, mint amely a magyar nép ellen irányul. „Számunkra Nagy-Románia létrejötte rendkívül fontos momentum volt, amely révén valósággá váltak a gyulafehérvári nyilatkozatban rögzített eszmék” – hangoztatta Pambuccian. Kelemen Hunor parlamenti felszólalásában elmondta, ha rajta múlik, erről a törvényjavaslatról nem most vitáznának.
Ezt a tényt szerinte a mostani vita és a törvényjavaslat sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja megváltoztatni. „A múlt mögöttünk van, és ott is marad. Persze, ismerem a mondást, hogy semmi nem bizonytalanabb a múltnál, és tudom, hogy a múlttal a jövő végtelenségig manipulálható. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak. Az ilyen témák pedig a mában és a jövőben keresendők, és kevésbé a múltban!” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A politikus úgy vélte, a trianoni törvényjavaslat sem magát a múltat, sem a múlt megértését nem változtatja meg, viszont azt a reményt sem táplálja, hogy a közép- vagy hosszabb távú jövő más, jobb, biztonságosabb lesz, kevesebb bizonytalanságot hordoz, mint a tegnap. Kelemen felhívta a figyelmet, hogy a többségnek minden esetben felelőssége van a kisebbségért, a mi esetünkben a román többségnek a romániai magyar kisebbségért. „Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek” – állapította meg az RMDSZ vezetője.
Archív felvétel
Fotó: Cdep.ro
A politikus arról is beszélt, hogy a románok – függetlenül attól, hogy hol élnek, melyik országban – csak a román nemzet részei maradnak, ami természetes, akárcsak az, hogy a magyarok is a magyar nemzet részei függetlenül attól, hogy hol élnek. Kelemen szerint a nemzeti szolidaritás és a felelősség nem irányul senki ellen, ma a dolgok rendkívül világosak az Európai Unióban és a NATO-ban. Közölte, továbbra is a románok és a magyarok közötti kiegyensúlyozott kapcsolatok mellett érvel, és abban bízik, eljön majd a nap, amikor sikerül megtalálni azokat a pillanatokat, amelyeket együtt tud ünnepelni a két nép, amelyek közelebb hoznak bennünket, és nem távolítanak el egymástól.
Amennyiben a Titus Corlățean PSD-s szenátor, volt külügyminiszter által kidolgozott törvénytervezetet a román alsóház is elfogadja, Románia minden évben megünnepelheti a trianoni szerződést. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A törvénytervezet indoklása úgy írja le a trianoni békeszerződést, mint a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román–magyar kétoldalú kapcsolat épül. Az előterjesztés szerint a békeszerződés jogi értelemben „szentesítette Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történő visszatérését, megerősítve a régióban többségben élő románok politikai és állampolgári jogait”. A kezdeményezők leszögezik, hogy „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható”.
Tavaly októberben egyébként Corlățean a PSD-ből való kilépését is kilátásba helyezte amiatt, hogy az általa beterjesztett tervezet nyilvános vitáját párttársai távozásukkal – szerinte szándékosan – megakadályozták, és emiatt a felsőházban vita nélkül, hallgatólagosan ment át az előterjesztés.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy galaci férfit, aki alkoholkóma-közeli állapotban vezetve halálos balesetet okozott.
Románia vezeti az európai rangsort a vontatott tüzérség terén, megelőzve olyan NATO-tagokat, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország, illetve szervezeten kívüli országokat, köztük Ukrajnát, amely háborúban áll Oroszországgal.
Leváltották a bukaresti Floreasca kórház súlyos égési sérülteket kezelő osztályának és laboratóriumának vezetőségét. A döntés előzménye, hogy egy volt páciens testvére az egészségügyi intézménynél észlelt számos rendellenességről számolt be.
A Salvamont 300 befagyasztott hegyimentői álláshely felszabadítását kéri a kormánytól, figyelmeztetve, hogy új munkaerő felvétele nélkül ellehetetlenül a szolgálat biztonságos működése.
Összeült hétfőn az állami temetések szervezésével megbízott bizottság Ion Iliescu volt államfő egészségi állapotának romlása miatt – közölte a román közszolgálati televízió (TVR).<
Megkezdődött a veszélyes hordalék eltakarítása a Békási-víztározó északi végén, ahol több száz tonnányi fahulladék, háztartási szemét, építőanyag, és rengeteg állattetem gyűlt fel a múlt heti árvíz következtében – közölte a Neamț megyei prefektúra.
Már nem dolgozik a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) Marius Pieleanu szociológus, akit volt diákjai szexuális zaklatásával gyanúsítottak meg.
Egy craiovai férfit családon belüli erőszak miatt őrizetbe vettek, miután megverte 11 éves fiát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn; ezek az ország nyugati és délnyugati részében esőre, a déli országrészben kánikulára figyelmeztetnek.
Călin Georgescu volt államelnök-jelölt hétfő reggel megjelent a legfőbb ügyészségen, ahová beidézték az alkotmányos rend elleni cselekményekkel kapcsolatos ügyben, amelyben Horațiu Potra zsoldoscsapatának tagjaival együtt érintett.
3 hozzászólás