Fotó: Facebook/Consiliul Superior al Magistraturii
Elfogadta a román kormány hétfőn az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ) felszámolásáról szóló törvénytervezetet.
2022. február 14., 20:352022. február 14., 20:35
2022. február 14., 22:462022. február 14., 22:46
A tervezet szerint a SIIJ által vizsgált ügyeket nem a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hanem a legfőbb ügyészség, illetve a megyei táblabíróságok mellett működő ügyészségek veszik át, a SIIJ hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálása pedig ezen vádhatóságok 42 kijelölt ügyészére fog hárulni.
A megyei táblabíróságokról két-két kiválasztott ügyész a bíróságok, törvényszékek és katonai bíróságok bíráit és ügyészeit érintő ügyekben vizsgálódhat.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a hétfői kormányülés elején a kormányprogram és a – Románia európai uniós tagságával összefüggő – Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) fontos célkitűzésének nevezte a SIIJ felszámolását. Brüsszel szerint a különleges ügyészi részleget az igazságszolgáltatás megfélemlítésének és ellenőrzésének szándékával hozta létre a korábbi szociáldemokrata (PSD) kormány.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetég (USR) és a korábbi korrupcióellenes tüntetéseket szervező civil szervezetek bírálták a SIIJ felszámolásáról szóló kormányzati tervezetet. Szerintük
A SIIJ-t a 2016-2020-as parlamenti ciklus baloldali (a PSD körül alakult) kormánytöbbsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a korrupcióellenes ügyészségtől a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel. A DNA módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.
A SIIJ felszámolásáról kiéleződött vita volt az egyik oka a 2020-as választások nyomán (a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és az USR részvételével) alakult jobbközép kormánykoalíció tavalyi felbomlásának. A mostani PNL-PSD-RMDSZ nagykoalíciót létrehozó pártok úgy akarnak eleget tenni a SIIJ felszámolásáról szóló brüsszeli elvárásnak, hogy a bírák és az ügyészek dossziéi ne kerüljenek vissza a DNA-hoz.
A SIIJ felszámolását célzó tervezet kormányzati törvénykezdeményezésként kerül a bukaresti parlament elé.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!