Johannis szerint a vasárnapi választás eredménye „változásokat” idéz majd elő a román politikai életben
Fotó: Facebook/Klaus Iohannis
Nem hajlandó újabb szociáldemokrata politikusnak kormányalakítási megbízást adni Klaus Johannis román államfő abban az esetben, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) Viorica Dăncilă miniszterelnököt is lemondatja, vagy megbuktatja.
2019. május 22., 18:592019. május 22., 18:59
A PSD-t folyamatosan bíráló jobboldali elnök ezt egy szerdai sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva szögezte le.
Johannis eddig nem vitatta el a 2016-os decemberi parlamenti választásokat fölényesen megnyerő PSD-től a kormányalakítás jogát, annak ellenére, hogy a szociáldemokraták már kétszer leváltották saját miniszterelnöküket, amikor azok szembeszegültek Liviu Dragnea PSD-elnökkel. Most azonban a közvélemény-kutatások ellenzéki győzelmet jósolnak a közelgő európai parlamenti (EP-) választásokon, az elnök pedig korrupcióellenes népszavazást is kiírt május 26-ára, amit a kormánypárt elleni bizalmatlansági voksként állít be.
Johannis szerint a vasárnapi választás eredménye „változásokat” idéz majd elő a román politikai életben is, de nem volt hajlandó részletezni, hogy konkrétabban mire gondol. Az esetleges kormányfő-cserére vonatkozó újságírói kérdés azzal összefüggésben hangzott el, hogy Dăncilă az utóbbi időben több jelét adta függetlenedési szándékának, és kedden Liviu Dragnea pártelnök már burkoltan meg is fenyegette azzal, hogy egyetlen kormánytagnak sem kellene elfelejtenie, „miért tették oda, ahova tették”.
Johannis szerdai nyilatkozatában arra buzdította a román állampolgárokat, hogy vegyenek részt az igazságügyi témákról kiírt népszavazáson, és bírálta a PSD-t, amiért szerinte a háttérben végzett „aknamunkával” a referendum bojkottálására próbálja rávenni a polgárokat annak érvénytelenítése reményében. Az elnök szerint a médiahatóság „Dragnea utasítására” az utóbbi 30 évben először tagadta meg, hogy adásidőt biztosítson a közmédiában valamely választási kampány – jelen esetben a népszavazási mozgósítás – számára.
A baloldali kormánykoalícióval éles konfliktusban álló Klaus Johannis jobboldali államfő április 25-én hozott elnöki rendeletet a népszavazásról. Az elnök referendummal tiltatná meg, hogy Romániában amnesztiában részesülhessenek a korrupciós bűncselekmények elkövetői, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítsák a büntetőjogot.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!