A hazai egészségügyi ellátás sok kívánnivalót hagy maga után, a páciensek sokszor szervezetlenséggel is szembesülnek
Fotó: Veres Nándor
Egy friss felmérés szerint Romániában a lakosságnak csupán 39 százaléka tartja jónak az egészségügyi ellátást, a megkérdezettek nagyobb része elégedetlen. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint az elégedetlenség jogos: az egészségügyi rendszernek számos ponton jobban, hatékonyabban kellene segítenie a betegeket.
2022. október 21., 19:112022. október 21., 19:11
Az országok többségében az állampolgárok legalább fele elégedett az egészségügyi szolgáltatások minőségével, jónak vagy nagyon jónak minősítik. Nem így Romániában, nálunk mindössze a lakosság 39 százaléka tartja jónak az egészségügyi ellátást. A Krónika által megszólaltatott szakpolitikus és szakértő egyetértett abban, hogy amíg a biztosítottak csak hosszas várakozás után jutnak hozzá az ingyenes diagnosztikai kivizsgálásokhoz, és amíg kívánnivalót hagy maga után a rendszerben dolgozók hozzáállása, jogos az elégedetlenség.
Az Ipsos Global Health Service Monitor olyan éves felmérés, amely a világ minden táján az egészségügyi rendszer legnagyobb kihívásait és a szolgáltatások minőségét vizsgálja a polgárok szemszögéből. A felmérést 34 országban – köztük Romániában – több mint 23 000 felnőtt megkérdezésével végezték. Az eredmények alapján világszerte öt emberből három véli úgy, hogy az egészségügyi rendszer túlterhelt, ennek ellenére a megkérdezettek fele jónak vagy nagyon jónak minősíti az egészségügyi ellátást az országában.
„A felmérés során kapott minősítés az adott ország egészségügyi rendszerére szánt költségvetést tükrözi, összefüggésben a polgárok életszínvonalával, elvárásaival és tapasztalataival. Románia alacsony pontszáma sajnos nem meglepő” – mondta Laura Árpád, az Ipsos Románia vezetője.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság legutóbbi elemzése szerint Romániában az elmúlt tíz évben növekedett ugyan az egészségügyre szánt kiadások mértéke, de egy főre számolva még így is a második legkisebb összeg jön ki az Európai Unióban.
A felmérésben résztvevők ugyanakkor nem túl optimisták, mindössze egyharmaduk számít arra, hogy a következő években az egészségügyi ellátás minősége javulni fog, 20 százalék pedig úgy véli, hogy romlani fog. A latin-amerikaiak a világ többi részéhez viszonyítva e tekintetben optimistábbak, Magyarország az erősen pesszimista zónába került, a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy szerinte romlani fog a helyzet, Franciaországban és az Egyesült Királyságban szintén negatívak az előrejelzések.
Az Ipsos számos korábbi felmérése során azt tapasztalták, hogy a romániai polgárok általában optimisták a különböző gazdasági és társadalmi kérdésekben, ám ezúttal nem látják túl rózsásnak az egészségügyi szolgáltatások jövőjét:
Az, hogy Románia a jelenlegi és a jövőbeni egészségügyi szolgáltatások kapcsán is a rangsor végén kullog a saját polgárai megítélése szerint, valószínűleg az ismétlődő negatív tapasztalatok eredménye. Ezt az is alátámasztja, hogy a megkérdezett minél idősebb, annál rosszabb a véleménye. A romániai értékelés nem meglepő, figyelembe véve az országok közötti egyenlőtlenségeket az innovatív kezelések és a várakozási idő tekintetében.
Az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) által évente közzétett, 2021-es kiadású Patients W.A.I.T. (Patients Waiting to Access Innovative Therapies) tanulmány szerint Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban abból a szempontból, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek, amíg hozzájuthatnak a legújabb generációs gyógyszerekhez.
– közölte az Ipsos képviselője. A tanulmányból az is kiderül, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerére nehezedő nyomás mértékében egyetértenek a megkérdezettek. Ötből három válaszadó (61%) világszerte egyetért azzal, hogy az országa egészségügyi rendszere túlterhelt. Romániában a lakosság több mint kétharmada (69%) vélekedik ugyanígy.
Fotó: Jakab Mónika
„A jelenlegi egészségügyi miniszter támogatottsága mindössze 30 százalékos, ez azt jelzi, az emberek akarnak hinni abban, hogy az ellátórendszer megváltoztatható” – szögezte le megkeresésünkre Vass Levente. Az egészségügyi minisztérium államtitkára kifejtette, az alacsony támogatottság éppen arra kellene sarkallja a tárcavezetőt, hogy bele merjen vágni a kényes dolgok megváltoztatásába, mint például a háziorvosi rendszer megjavítása, vagy a labor- és képalkotó vizsgálatok finanszírozása. Jelenleg a diagnosztikai vizsgálatok költsége sok esetben a betegre hárul, annak ellenére, hogy biztosított, és jogosult az ingyenes analízisekre.
Ezt akár úgy is el lehetne érni, hogy azok számára, akik leginkább rá vannak szorulva, teremtsenek lehetőséget, hogy a magánrendelőkben kifizetett összegeket kérhessék vissza az egészségbiztosító pénztártól.
„A kétezres években minden hónap elején és közepén sorok kígyóztak a gyógyszertárak előtt, hogy a betegek kiváltsák az ingyenes és a kompenzált recepteket, mielőtt elfogyott az erre szánt keretösszeg. Ezt a problémát a kétezres évek közepén meg lehetett oldani, tehát reális elvárás, hogy a különböző diagnosztikai vizsgálatoknál az ingyenességet egész hónapban folyamatosan szavatolják, kiküszöbölve, hogy heteket-hónapokat kell várni az ingyenes vizsgálatra” – mutatott rá a szakpolitikus.
Mint mondta, ha ezt nem is lehet azonnal megvalósítani, az emberek a fokozatosságot is elfogadnák:
„A költségvetésből 5–6 százalékos arány az egészségügy finanszírozására nem elegendő egy relatív alacsony büdzséjű államban” – mondta az államtitkár. Hozzátette, a helyreállítási alapból és az európai uniós költségvetésből rendelkezésre álló pénzösszeg bizakodásra ad okot, hogy igenis, lehet változtatni az egészségügy jelenlegi helyzetén és megítélésén. Ugyanakkor arra is kitért, hogy mivel a kórházakban megemelték a fizetéseket, minden szinten véget kell vetni a hálapénz rendszerének, és ez úgy kell megtörténjen, hogy közben az egészségügyben dolgozó szakemberek legyenek sokkal kedvesebbek és szolgálatkészebbek.
„Az elégedetlenség jogos, és nem minden a pénzen múlik” – szögezte le megkeresésünkre Lorenzovici László egészségügyi elemző. Kifejtette, a romániai biztosítottak alapvetően papíron egy sor egészségügyi szolgáltatásra, ellátásra jogosultak, a valóságban azonban az történik, hogy minden hónapban 5 nap alatt elfogy a járóbeteg-ellátásra elkülönített pénzalap, a páciensek már nem kapnak időpontot a különböző vizsgálatokra, beavatkozásokra.
„Ennek általában az a vége, hogy fizetjük ugyan az egészségbiztosítást, de mivel az állami ellátáshoz nem férünk hozzá időben, elmegyünk a magánrendelőbe, és ott is fizetünk” – mondta a közgazdász, orvos, aki szerint ez az elégedetlenség fő oka, és rögtön utána következik az egészségügyben dolgozók hozzáállásának milyensége. Lorenzovici hozzátette,
„A beteg a komplex szolgáltatás minőségét nem tudja megítélni. Ő csak azt látja, hogy nem fér hozzá azokhoz az ingyenes szolgáltatásokhoz, amelyekhez különben joga van, és amelyek más országokban elérhetőek, valamint azt tapasztalja, hogy miként viselkednek vele” – fogalmazta meg az elemző.
Rámutatott, elégedetlenséget szül, amikor a beteg szervezetlenséggel szembesül, például egy onkológiai betegséggel küzdőnek magának kell megtalálnia az utat, mert egyik helyen elvégzik a műtétet, máshol a kemoterápiát vagy a sugárterápiát.
– mondta Lorenzovici László. Hozzátette, az egészségügyi ellátás egyébként sokat fejlődött az elmúlt időszakban, sok drága műszer érkezett az országba, de ez egy szűk réteget érint, és a nagy tömegek által elszenvedett problémákat nem tudja kompenzálni.
„Az egészségügyi rendszer kiépítését nem a csúcson kell kezdeni, hanem az alapoknál. Romániában az alapokról megfeledkeznek, próbálják felrakni a kupolát, majd álmélkodnak, hogy az senkit nem érdekel. Ez a stratégiai gondolkodás hiánya, menedzsmentprobléma” – összegezte az elemző.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
szóljon hozzá!