A hazai egészségügyi ellátás sok kívánnivalót hagy maga után, a páciensek sokszor szervezetlenséggel is szembesülnek
Fotó: Veres Nándor
Egy friss felmérés szerint Romániában a lakosságnak csupán 39 százaléka tartja jónak az egészségügyi ellátást, a megkérdezettek nagyobb része elégedetlen. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint az elégedetlenség jogos: az egészségügyi rendszernek számos ponton jobban, hatékonyabban kellene segítenie a betegeket.
2022. október 21., 19:112022. október 21., 19:11
Az országok többségében az állampolgárok legalább fele elégedett az egészségügyi szolgáltatások minőségével, jónak vagy nagyon jónak minősítik. Nem így Romániában, nálunk mindössze a lakosság 39 százaléka tartja jónak az egészségügyi ellátást. A Krónika által megszólaltatott szakpolitikus és szakértő egyetértett abban, hogy amíg a biztosítottak csak hosszas várakozás után jutnak hozzá az ingyenes diagnosztikai kivizsgálásokhoz, és amíg kívánnivalót hagy maga után a rendszerben dolgozók hozzáállása, jogos az elégedetlenség.
Az Ipsos Global Health Service Monitor olyan éves felmérés, amely a világ minden táján az egészségügyi rendszer legnagyobb kihívásait és a szolgáltatások minőségét vizsgálja a polgárok szemszögéből. A felmérést 34 országban – köztük Romániában – több mint 23 000 felnőtt megkérdezésével végezték. Az eredmények alapján világszerte öt emberből három véli úgy, hogy az egészségügyi rendszer túlterhelt, ennek ellenére a megkérdezettek fele jónak vagy nagyon jónak minősíti az egészségügyi ellátást az országában.
„A felmérés során kapott minősítés az adott ország egészségügyi rendszerére szánt költségvetést tükrözi, összefüggésben a polgárok életszínvonalával, elvárásaival és tapasztalataival. Románia alacsony pontszáma sajnos nem meglepő” – mondta Laura Árpád, az Ipsos Románia vezetője.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság legutóbbi elemzése szerint Romániában az elmúlt tíz évben növekedett ugyan az egészségügyre szánt kiadások mértéke, de egy főre számolva még így is a második legkisebb összeg jön ki az Európai Unióban.
A felmérésben résztvevők ugyanakkor nem túl optimisták, mindössze egyharmaduk számít arra, hogy a következő években az egészségügyi ellátás minősége javulni fog, 20 százalék pedig úgy véli, hogy romlani fog. A latin-amerikaiak a világ többi részéhez viszonyítva e tekintetben optimistábbak, Magyarország az erősen pesszimista zónába került, a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy szerinte romlani fog a helyzet, Franciaországban és az Egyesült Királyságban szintén negatívak az előrejelzések.
Az Ipsos számos korábbi felmérése során azt tapasztalták, hogy a romániai polgárok általában optimisták a különböző gazdasági és társadalmi kérdésekben, ám ezúttal nem látják túl rózsásnak az egészségügyi szolgáltatások jövőjét:
Az, hogy Románia a jelenlegi és a jövőbeni egészségügyi szolgáltatások kapcsán is a rangsor végén kullog a saját polgárai megítélése szerint, valószínűleg az ismétlődő negatív tapasztalatok eredménye. Ezt az is alátámasztja, hogy a megkérdezett minél idősebb, annál rosszabb a véleménye. A romániai értékelés nem meglepő, figyelembe véve az országok közötti egyenlőtlenségeket az innovatív kezelések és a várakozási idő tekintetében.
Az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) által évente közzétett, 2021-es kiadású Patients W.A.I.T. (Patients Waiting to Access Innovative Therapies) tanulmány szerint Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban abból a szempontból, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek, amíg hozzájuthatnak a legújabb generációs gyógyszerekhez.
– közölte az Ipsos képviselője. A tanulmányból az is kiderül, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerére nehezedő nyomás mértékében egyetértenek a megkérdezettek. Ötből három válaszadó (61%) világszerte egyetért azzal, hogy az országa egészségügyi rendszere túlterhelt. Romániában a lakosság több mint kétharmada (69%) vélekedik ugyanígy.
Fotó: Jakab Mónika
„A jelenlegi egészségügyi miniszter támogatottsága mindössze 30 százalékos, ez azt jelzi, az emberek akarnak hinni abban, hogy az ellátórendszer megváltoztatható” – szögezte le megkeresésünkre Vass Levente. Az egészségügyi minisztérium államtitkára kifejtette, az alacsony támogatottság éppen arra kellene sarkallja a tárcavezetőt, hogy bele merjen vágni a kényes dolgok megváltoztatásába, mint például a háziorvosi rendszer megjavítása, vagy a labor- és képalkotó vizsgálatok finanszírozása. Jelenleg a diagnosztikai vizsgálatok költsége sok esetben a betegre hárul, annak ellenére, hogy biztosított, és jogosult az ingyenes analízisekre.
Ezt akár úgy is el lehetne érni, hogy azok számára, akik leginkább rá vannak szorulva, teremtsenek lehetőséget, hogy a magánrendelőkben kifizetett összegeket kérhessék vissza az egészségbiztosító pénztártól.
„A kétezres években minden hónap elején és közepén sorok kígyóztak a gyógyszertárak előtt, hogy a betegek kiváltsák az ingyenes és a kompenzált recepteket, mielőtt elfogyott az erre szánt keretösszeg. Ezt a problémát a kétezres évek közepén meg lehetett oldani, tehát reális elvárás, hogy a különböző diagnosztikai vizsgálatoknál az ingyenességet egész hónapban folyamatosan szavatolják, kiküszöbölve, hogy heteket-hónapokat kell várni az ingyenes vizsgálatra” – mutatott rá a szakpolitikus.
Mint mondta, ha ezt nem is lehet azonnal megvalósítani, az emberek a fokozatosságot is elfogadnák:
„A költségvetésből 5–6 százalékos arány az egészségügy finanszírozására nem elegendő egy relatív alacsony büdzséjű államban” – mondta az államtitkár. Hozzátette, a helyreállítási alapból és az európai uniós költségvetésből rendelkezésre álló pénzösszeg bizakodásra ad okot, hogy igenis, lehet változtatni az egészségügy jelenlegi helyzetén és megítélésén. Ugyanakkor arra is kitért, hogy mivel a kórházakban megemelték a fizetéseket, minden szinten véget kell vetni a hálapénz rendszerének, és ez úgy kell megtörténjen, hogy közben az egészségügyben dolgozó szakemberek legyenek sokkal kedvesebbek és szolgálatkészebbek.
„Az elégedetlenség jogos, és nem minden a pénzen múlik” – szögezte le megkeresésünkre Lorenzovici László egészségügyi elemző. Kifejtette, a romániai biztosítottak alapvetően papíron egy sor egészségügyi szolgáltatásra, ellátásra jogosultak, a valóságban azonban az történik, hogy minden hónapban 5 nap alatt elfogy a járóbeteg-ellátásra elkülönített pénzalap, a páciensek már nem kapnak időpontot a különböző vizsgálatokra, beavatkozásokra.
„Ennek általában az a vége, hogy fizetjük ugyan az egészségbiztosítást, de mivel az állami ellátáshoz nem férünk hozzá időben, elmegyünk a magánrendelőbe, és ott is fizetünk” – mondta a közgazdász, orvos, aki szerint ez az elégedetlenség fő oka, és rögtön utána következik az egészségügyben dolgozók hozzáállásának milyensége. Lorenzovici hozzátette,
„A beteg a komplex szolgáltatás minőségét nem tudja megítélni. Ő csak azt látja, hogy nem fér hozzá azokhoz az ingyenes szolgáltatásokhoz, amelyekhez különben joga van, és amelyek más országokban elérhetőek, valamint azt tapasztalja, hogy miként viselkednek vele” – fogalmazta meg az elemző.
Rámutatott, elégedetlenséget szül, amikor a beteg szervezetlenséggel szembesül, például egy onkológiai betegséggel küzdőnek magának kell megtalálnia az utat, mert egyik helyen elvégzik a műtétet, máshol a kemoterápiát vagy a sugárterápiát.
– mondta Lorenzovici László. Hozzátette, az egészségügyi ellátás egyébként sokat fejlődött az elmúlt időszakban, sok drága műszer érkezett az országba, de ez egy szűk réteget érint, és a nagy tömegek által elszenvedett problémákat nem tudja kompenzálni.
„Az egészségügyi rendszer kiépítését nem a csúcson kell kezdeni, hanem az alapoknál. Romániában az alapokról megfeledkeznek, próbálják felrakni a kupolát, majd álmélkodnak, hogy az senkit nem érdekel. Ez a stratégiai gondolkodás hiánya, menedzsmentprobléma” – összegezte az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!