Dacian Cioloș és Dan Barna jelenleg társelnökként irányít
Fotó: Facebook/Alianța 2020 USR PLUS
Jogerősen jóváhagyta a bukaresti táblabíróság pénteken a jobbközép kormánykoalícióban részt vevő, de partnereivel bizalmi válságba keveredett, Dan Barna miniszterelnök-helyettes vezette Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Cioloș EP-képviselő, volt kormányfő által alapított Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) összeolvadását.
2021. április 16., 21:152021. április 16., 21:15
2021. április 16., 21:162021. április 16., 21:16
Az „internetnemzedék” két reformista, korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a közélet megtisztulását hirdető politikai alakulata pártszövetségként vett részt az utóbbi két év valamennyi romániai választásán, kongresszusaik pedig tavaly augusztusban szavazták meg a pártfúziót.
Azóta Barna és Cioloș társelnökökként vezetik az USR-PLUS pártszövetséget, amelynek törvényszéki bejegyzését a most elbírált óvások hátráltatták. Az immár összeolvadt USR PLUS a következő időszakban megszervezendő tisztújításon választja meg az új párt vezetőségét.
Román politikai elemzők szerint azért is lesz most nehéz kievickélnie az USR PLUS-nak a párt egészségügyi minisztere leváltásával kapcsolatos kormánykoalíciós válságból, mert a belső választások előtt álló pártvezetők attól tartanak, hogy az esetleges kompromisszumokat meghátrálásként értékelik a pártban.
A 2019-es EP-választásokon az USR-PLUS a szavazatok 22 százalékát szerezte meg, az év végi romániai elnökválasztáson Dan Barna volt az USR-PLUS államfőjelöltje, aki az első fordulóban a
voksok 15 százalékát kapta. A tavaly szeptemberi önkormányzati választásokon megyei listáira a választók alig 8,3 százaléka voksolt, de megszerezte több nagyváros – Bukarest, Temesvár, Brassó – polgármesteri tisztségét.
A tavaly decemberi parlamenti választásokon az USR-PLUS pártszövetség a voksok több mint 15, a parlamenti helyek több mint 17 százalékát szerezte meg, és a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közösen vesz részt a Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kormányban.
Az USR-PLUS kedden bejelentette, hogy megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől, amiért Cîțu jóváhagyásuk nélkül váltotta le a pártszövetség által jelölt, a kormánykoalíciót kínos helyzetek sorozatába keverő Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!