Fotó: Traian Băsescu/Facebook
Együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval Traian Băsescu volt román államfő – mondta ki szerdai jogerős ítéletében a bukaresti legfelsőbb bíróság.
2022. március 23., 15:332022. március 23., 15:33
2022. március 23., 23:192022. március 23., 23:19
Az igazságszolgáltatási fórum elutasította a volt elnök fellebbezését, és fenntartotta a fővárosi ítélőtábla 2019. szeptember 20-i elsőfokú ítéletét, amelyben az helyt adott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) keresetének és megállapította, hogy a jelenleg európai parlamenti képviselőként tevékenykedő politikus együttműködött a Securitatéval. A CNSAS szerint Traian Băsescu volt államfő jelentett egyik tengerész kollégájáról a Securitate egy összekötőtisztjének.
A volt elnök jelentései nyomán kollégája – a Securitate javaslatára – nem kapott megbízatást olyan hajókon, amelyek elhagyták az ország felségvizeit.
Az ítélőtáblánál zajlott tárgyalásokon a volt elnök tagadta a vádakat, azt mondta, nem tudott róla, hogy fedőnevet kapott volna, állítása szerint jelentéseit Traian Băsescu kapitányként írta alá. „Nem tudtam, hogy a katonai kémelhárítás a Securitate. Azt gondoltam, hogy ez a védelmi minisztérium egyik szolgálata” – magyarázta. Hozzátette, a tengerészeti intézet diákjainak nem tiltották meg, hogy idegenekkel tárgyaljanak, nyaranta Mamaián gyakran találkoztak csehszlovák fiatalokkal. „Sosem fordult meg a fejünkben, hogy a cseh diákokkal való kapcsolataink nem lennének helyénvalóak. Nem bujkáltunk, mert senki sem tiltotta meg” – idézte az Agerpres hírügynökség a volt államfőt.
Korábban Băsescu többször kapott igazoló jelentést az átvilágítási bizottságtól arról, hogy nem volt besúgó, különben nem vállalhatott volna közhivatalt. 2004 és 2014 között volt Románia elnöke, így a róla előkerült elmarasztaló iratok csak elnöki mandátumai után kerültek az átvilágító bizottsághoz. Băsescu államfői megbízatása lejárta után megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti mandátumot szerzett. Pártja a 2020-as parlamenti választáson kiesett a bukaresti parlamentből, miután nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
1 hozzászólás