Ismét megszavazta kedden a parlament a honatyák jogállását szabályozó törvény módosítását, amelynek nyomán jelentős mértékben, egyes esetekben akár több mint 4000 lejre is megnőhet a honatyák nyugdíja.
2015. december 15., 13:252015. december 15., 13:25
2015. december 15., 17:002015. december 15., 17:00
A törvényt júniusban egyszer már elfogadták, de Klaus Johannis államfő megfontolásra visszaküldte azt a törvényhozásnak. Az elnök szerint a pluszjuttatás indokolatlan és önkényes, a parlamenti képviselőknek nem kellene privilégiumokkal rendelkezniük, hiszen nem járultak hozzá a nyugdíjalaphoz. Ennek ellenére most kisebb módosításokkal, 287 támogató vokssal 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett ismét megszavazták a saját nyugdíjemelésüket a honatyák.
A korábban Johannis által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenezte a jogszabályt, és nem vett részt a szavazáson. Ludovic Orban, a képviselőház liberális alelnöke a csalás gyanúját is fölvetette, szerinte ugyanis gyanús, hogy a PNL kivonulása után valóban maradt-e annyi honatya a parlamentben, amennyit a szavazás végeredménye mutat.
A voksolás során vita támadt amiatt, hogy Valeriu Zgonea, az alsóház elnöke csak a módosításról szóló bizottsági jelentést akarta megszavaztatni, de figyelmeztették rá, hogy magáról a jogszabályról is voksolni kell.
A módosítások értelmében nem kapnak emelt nyugdíjat, akik nem töltöttek ki egy teljes, négyéves mandátumot, azok sem, akik túllépték a nyugdíjkorhatárt, de még honatyák. Nem jár a korrupció miatt jogerősen elítélteknek sem. Ugyanakkor azok, akik összeférhetetlenség miatt veszítették el mandátumukat, jogosultak maradtak a juttatásra. Johannisnak ennek nyomán egy lehetősége maradt: hogy az alkotmánybíróságon nyújtson be óvást a törvény ellen.
A tervezetet, amelynek nyomán az államkasszára havi 240 ezer lejes többletkiadás vár, benyújtásakor kétszázhuszonöt képviselő írta alá. Az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által megfogalmazott javaslat értelmében az illetmény összegét úgy állapítanák meg, hogy a bruttó havi fizetésük 0,55 százalékát megszoroznák a letöltött mandátumok számával.
Így egy négyéves mandátumért 1550, két mandátumért 3100 lej jár, egy három mandátumot letöltött honatya pedig havi 4600 lejt kap. A dokumentumban az indítvány szerzői azzal indokolják a nyugdíjemelés szükségességét, hogy a képviselőknek és a szenátoroknak joguk van a „természetes és méltányos\" illetményhez a parlamenti tevékenységüket honorálandó.
Az is szerepel az indokok között, hogy javítani kívánják a parlament minőségét és tevékenységét, ez pedig azáltal érhető el, ha növelik a honatyai pálya vonzerejét, motiválandó a köz- és a magánszférában tevékenykedő szakembereket, hogy jelöltnek jelentkezzenek a parlamenti választások előtt.
Emellett szeretnék „felzárkóztatni\" a román parlament nyugdíj- és illetményrendszerét az Európai Parlamentben és az uniós tagállamok többségének parlamentjeiben alkalmazott rendszerhez. Egyúttal egységesen kívánják kezelni a törvényhozók javadalmazását a törvény alkalmazóiéval – azaz a bírákéval és az ügyészekével.
Azt is állítják, hogy ezáltal megszüntetik a diszkriminációt, amely a honatyákkal szemben áll fent azokhoz képest – pilóták, diplomáciai személyzet –, akik visszakapták a 2010-ben a gazdasági válság miatt megvont különleges nyugdíjukat. Hivatkoznak arra is, hogy a parlament kiemelt felelősséggel bír a polgárok érdekeinek képviseletében, ezért a honatyáknak tilos státusukkal összeférhetetlen közhivatalt vagy üzleti pozíciót betölteniük.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke az indokok mellé azt az érvet is felsorakoztatta, miszerint ezekkel a nyugdíjakkal kompenzálnák a honatyákat, akik mandátumuk alatt „nélkülözni\" kénytelenek, hiszen ezen időtartam alatt nem tehetnek szert más jövedelemre, kivéve, ha oktatóként tevékenykednek valahol.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a szövetség alsóházi frakcióvezető-helyettese még júniusban úgy nyilatkozott lapunknak: a nyugdíjakról szóló szavazás nem más, mint egy procedúra lezárása, miután már korábban döntöttek a pilóták, illetve a bírósági írnokok nyugdíjának visszaállításáról.
„Kilenc sajátos nyugdíj volt, amit a megszorító intézkedések 2010-es elfogadásakor egyetlen törvénnyel helyeztek hatályon kívül. Először a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését szüntettük meg, ezután következtek a nyugdíjak, és most, utolsóként került sorra a képviselők és szenátorok nyugdíja\" – mondta Márton.
Arra a kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy ez tovább rontja a parlament – és benne az RMDSZ honatyáinak – amúgy is megtépázott hírnevét, igennel válaszolt. „Biztos vagyok benne, hogy rontja a parlament megítélését, mint ahogy abban is, hogy egy ilyen döntést sohasem lehetne úgy meghozni, hogy ne legyen elégedetlenség. Akkor lenne általános egyetértés, ha arról szavaznánk, hogy egyharmaddal csökkenjenek a parlamenti illetmények\" – hangoztatta lapunknak Márton Árpád.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!