Iohannis: sem a CSAT, sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek az ország politikusai után

Klaus iohannis

Klaus Iohannis szerint még a titkosszolgálatok sem kémkedhetnek az ország politikusai után

Fotó: Presidency

Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek egy elnökjelölt után; ha így tennének, az visszatérést jelentene az egykori Securitate módszereihez.

Hírösszefoglaló

2024. december 18., 21:402024. december 18., 21:40

2024. december 18., 21:432024. december 18., 21:43

Az államfőt Brüsszelben, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt faggatták a sajtó képviselői az elnökválasztásokra vonatkozó döntés késlekedéséről.

„Mi évek óta beszélünk ezekről a kérdésekről, tehát nem tegnapelőtt hallottunk róluk először, de a veszély létezésének ismeretétől a konkrét történések felgöngyölítéséig hosszú az út. Meg kell értenünk, hogy azok közül, akik támadnak minket, senki sem teszi ezt átlátható módon. Tökéletesen elrejtőznek a kibertérben, szinte lehetetlen megtalálni a kapcsolatot és a fonalat, szervereket használnak szerte a világon, olyan szervereket, amelyek más és más szerverekhez kapcsolódnak, tehát senki ne gondolja, hogy ezek a támadások „Szeretettel Keletről” aláírással érkeznek. Nem. Nagyon, nagyon nehéz őket dokumentálni” – mondta Iohannis.

Hozzátette, semmilyen hatóság, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács, sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek az ország saját politikusai után. Ha megtennék, azt jelentené, hogy visszatértünk az 1989 előtti állapotokhoz.

„Mindenkinek szabadságában áll jelöltetni magát, kampányolni, ismertetni terveit az emberekkel – ez a politika. Nem tilthatsz be egy jelöltet azért, mert furcsa dolgokat beszél a kampányban, hacsak törvényt nem sért velük. Úgy tűnik, antiszemitizmus és legionárius propaganda terén történtek jogsértések, ezeket talán jobban kellett volna követni. Valószínűleg így is lesz legközelebb. De ne feledjék, ez egy nagyon, nagyon komoly ügy, és magam is ennek megfelelően akarom kezelni. A titkosszolgálatok nem figyelhetnek meg belső politikusokat. Egész egyszerűen ezzel visszatérnénk a régi Securitate gyakorlatához. Ez elfogadhatatlan.

Idézet
Ráadásul senki nem engedheti meg magának, hogy ítélkezzen a választási kampányok ügyében, csak azért, mert esetleg beavatkozott X vagy Y. Ezt le kell ellenőrizni, meg kell győződni róla, és utána természetesen meg kell tenni a szükséges intézkedéseket”

– hangsúlyozta az államfő.

Azt is kijelentette, hogy sem az államelnöknek, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nincs szerepe a választási folyamat lebonyolításában.

Felidézte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) akkor hívta össze, amikor a titkosszolgálatok jelezték, hogy külső beavatkozás történt.

„Tehát figyelem: a CSAT-t az idegen beavatkozás miatt hívtuk össze, és nem azért, ahogy a kampány lezajlott. Az nem a CSAT dolga.

A CSAT-nak azonban meg kellett kapnia néhány dokumentumot, néhány vizsgálatot le kellett zárnia, mielőtt rálátása lett volna, hogy mi is történik valójában, és ez négy napig tartott. Ezt követően a CSAT nyilvános közleményt adott ki, miszerint beavatkozás történt, kibertámadások történtek, hogy egy közösségimédia-hálózat törvénytelenül viselkedett, és az egyik jelöltet előnyben részesítette” – összegezte Iohannis. Továbbmenve azt is felidézte, hogy a dokumentumok titkosításának feloldását több civil szervezet is követelte, és miután a kibocsátó intézmények hozzájárultak, nyilvánosságra is hozták őket. Ezt követően az alkotmánybíróság mélyrehatóbb elemzésbe kezdett, és végül érvénytelenítette az elnökválasztást.

Azt is leszögezte, hogy a CSAT-nek tilos következtetéseket és dokumentumokat olyan szereplőkkel megosztania, akiket nem ír elő az intézményre vonatkozó jogszabály; ugyanakkor az alkotmánybíróság nem tartozik azon intézmények közé, amelyek hivatalból tájékoztatást kapnak titkos dokumentumokról – számolt be az Agerpres.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak
2025. július 07., hétfő

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések

A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint
2025. július 07., hétfő

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor

A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor
2025. július 07., hétfő

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását

Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását
2025. július 07., hétfő

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen

Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen
2025. július 07., hétfő

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”

Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”
2025. július 07., hétfő

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.

Juhászra támadt a medve
Juhászra támadt a medve
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

2025. július 06., vasárnap

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések

A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések