Megjegyezte: a PNL-ben mindig is voltak belső viták, de ezeket a belső választások rendre lezárták, akár úgy, hogy mindenki felsorakozott a győztes mögött, akár úgy, hogy az elégedetlenek átigazoltak egy másik pártba, ahogyan Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök tette. Iohannis cáfolta, hogy nem beszélne már Ludovic Orbannal, a PNL-elnök őt illető szemrehányásaira vonatkozó kérdést azonban azzal hárította el, hogy „ki érti már Ludovic reakcióit?”.

Az MTI emlékeztet: Ludovic Orban egy televíziós interjúban úgy vélekedett: nemcsak párton belüli ellenlábasai, hanem Klaus Iohannis döntése is volt az, hogy őt le kell váltani a PNL éléről. Egy másik alkalommal arról beszélt: nem érti, Iohannis miért nem vet véget a kormányválságnak, amit szerinte „az érintettekkel folytatandó negyedórás négyszemközti beszélgetéssel” el tudna érni. Orban szerint ő nem tartozik semmivel Iohannisnak: korábbi miniszterelnöki kinevezései alkalmával a PNL jelöltjeként és támogatásával kapott az elnöktől kormányalakítási megbízást.

Bukarestben azután alakult ki kormányválság, hogy Cîțu az USR-PLUS ellenkezése dacára és a szövetség egyik miniszterét leváltva döntött a harmadik koalíciós partner, az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről. Az USR–PLUS megvonta a bizalmat Cîțutól, miniszterelnök-cserét követelt a PNL-től, majd miután ezt nem érte el, bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, miniszterei pedig kiléptek a kormányból. A kormány alkotmányossági óvásban kérdőjelezte meg a leváltását kezdeményező indítvány szabályosságát, amelynek elbírálását az alkotmánybíróság szeptember 28-ára, tehát a PNL tisztújítása utáni időpontra tűzte ki.

Addig a parlamentben nem szavaznak a kormány sorsáról, így Cîțu tisztségben lévő miniszterelnökként pályázhat a pártelnökségre a PNL kongresszusán. A román média a kormánypártokon belüli hatalmi harccal hozta összefüggésbe a bukaresti kormányválság kirobbanását.