Iohannis és Ciucă is a szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről beszélt a holokauszt emléknapján

Iohannis és Ciucă is a szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről beszélt a holokauszt emléknapján

Fotó: Facebook/román védelmi minisztérium

Az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ismét utat tör magának Európában, ezért azonnali fellépésre van szükség – szögezte le Klaus Iohannis a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából közzétett pénteki üzenetében.

Hírösszefoglaló

2023. január 27., 14:372023. január 27., 14:37

2023. január 27., 14:392023. január 27., 14:39

Az államfő üzenetét a bukaresti Korál zsinagógában olvasta fel Cătălina Galer államtanácsos.

„A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az emberi történelem egyik legsötétebb fejezetén. Ma kegyelettel adózunk a holokauszt áldozatainak, a barbár módon elpusztultaknak, e mérhetetlen tragédia túlélőinek és leszármazottaiknak. Tisztelgünk mindazok emléke előtt is, akik életüket kockáztatták és feláldozták magukat embertársaik védelmében” – hangzott az államfő üzenete az Agerpres szerint.

Felidézte, hogy 1945. január 27-én „a zsidók ellen elszabadult pokol véget ért, és Auschwitz-Birkenau néhány túlélője végre megkapta a régóta remélt szabadságot”.

Idézet
A holokauszt mértékét nehéz felfogni. Hatmillió életnek vetettek véget brutálisan az emberiség elleni legszörnyűbb bűncselekedet során. Nőket, gyermekeket és férfiakat kínoztak, bántalmaztak, csonkítottak és öltek meg a legbrutálisabb módon az önkényuralmi rendszerek a teljes zsidó nép kiirtására tett förtelmes kísérlet időszakában”

– tette hozzá Iohannis.

Az államfő emlékeztetett az 1941. január 21. és 23. között lezajlott bukaresti pogromra, amikor „zsidók ezreit verték, alázták és ölték meg, zsidó negyedeket pusztítottak el, imaházakat rongáltak meg”.

„Soha ne felejtsük el, hogy a holokauszt a gyűlölet, az intolerancia, a megvetés és az előítéletek tetőpontja, és megrázó tanulságának mindig meg kell maradnia kollektív emlékezetünkben, hogy lelkiismeretünk éber maradjon” – figyelmeztetett az államfő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolásukra irányuló számos kezdeményezés ellenére az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ismét utat tör magának Európában.

„A demokráciáért, a toleranciáért, a jogokért és a szabadságjogokért most kell cselekednünk, még nagyobb energiával és elkötelezettséggel! Nem engedhetjük meg, hogy az áldozatok millióinak szenvedését tagadják vagy bagatellizálják!” – hangsúlyozta üzenetében Iohannis.

Az államfő szerint a holokauszt relativizálása, a történelem elferdítése, az álhírek és a félretájékoztatás az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg, különösen az interneten, és a Románia határainál zajló háborút is figyelembe véve nem elhanyagolható fenyegetéseket rejt a terjedésük.


„Nagyon fontos folytatni az antiszemitizmus és a rasszizmus megelőzését és leküzdését, hogy biztonságosabb és toleránsabb világot teremtsünk, és ez a cél nem érhető el a lakosság átfogó tájékoztatása és oktatása nélkül. A rasszizmussal, antiszemitizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos bármilyen formájú passzivitás csak a szélsőségek megnyilvánulásait erősíti. Mindannyiunk felelőssége, hogy segítsünk megerősíteni azokat a társadalmakat, amelyek továbbra is támogatják és megvédik a demokratikus értékeket azoknak a támadásaival szemben, akik korlátozni akarják a polgárok jogait és szabadságát” – szögezte le az államfő.

Iohannis végezetül jó egészséget kívánt a holokauszt-túlélőknek.

„Az önök könnyeiből, szenvedéseiből és drámájából kell pajzsot építenünk, hogy hasonló rémálom soha többé ne fordulhasson elő! Kötelességünk biztosítani, hogy az átélt pokol emlékezete megnyerje a harcot a felejtés, a marginalizáció vagy a tagadás ellen” – nyomatékosított az elnök.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Románia fontos lépéseket tett az emlékezet megőrzése, valamint a szélsőségesség, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a gyűlölet elleni fellépés terén egy sor törvény elfogadásával,

amelyek jogalapot nyújtanak a szabálysértések szankcionálására, valamint a holokauszt örökségének megőrzésére és továbbadására a fiatalabb generációk számára.

Nicolae Ciucă miniszterelnök is a szélsőségesség ellen emelt szót. Pénteken kijelentette, hogy a holokauszt kemény leckéje újra és újra emlékeztet arra, hogy mi történik akkor, ha a többség nem foglal állást a „társadalom számára mérgező eszméket” hirdető egyének vagy csoportok ellen.

A kormányfő a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából mondott beszédet a bukaresti Korál zsinagógában szervezett eseményen. Kifejtette, hogy 1945. január 27. a holokauszt szörnyű bűntetteinek és borzalmainak végét jelentette, de egyben egy olyan világ kezdetét is, amelyet örökre megsebzett a történtek miatti bűntudat.

„Ugyanakkor az emberiség vállalta azt a küldetést, hogy újjáépítse az emberiségbe és alapvető értékekbe vetett reményt és azt, hogy szüntelenül tisztelegjen az áldozatok emléke előtt és támogassa a túlélőket” - tette hozzá.

Ciucă szerint a holokauszt leckéje újra és újra emlékeztet arra, hogy mi történik akkor, ha a többség nem foglal állást a „társadalom számára mérgező eszméket” hirdető egyének vagy csoportok ellen, akik „felborítják a békés együttélés egyensúlyát”.

„De nem szabad elfelejtenünk azokat a bátor romániaiakat, akik – Elie Wiesel szavaival élve – saját életüket kockáztatták, és megmentették nemzetük becsületét azzal, hogy szembeszálltak polgártársaik elnyomásával és meggyilkolásával” – jelentette ki.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román állam két évtizeddel ezelőtt kezdte meg a holokauszt során történtek felvállalását. Szerinte a holokausztoktatás és -kutatás, valamint az antiszemitizmus elleni fellépés terén elért eddigi romániai eredmények figyelemre méltóak.

Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az alapvető értékek védelméért és a befogadó társadalom megerősítéséért folytatott küzdelemnek nem szabad lankadnia, mert az antiszemitizmus, a szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd egyre inkább jelen van a közéletben.


Ciucă szerint ezek a jelenségek aláássák a demokratikus értékeket és a jogállamiságot.

„Továbbra is (...) fellépünk ezekkel a megnyilvánulásokkal és azokkal szemben, akik háborús bűnösöket dicsőítenek. Nem engedhetjük a történelem meghamisítását vagy a holokauszt jelentőségének lekicsinylését. Vannak eszközeink a demokráciánk megvédésére, és az összes felelős hatóságnak végeznie kell a munkáját. A mérgező magatartást büntetni kell, és a jogszabályokat következetesen végre kell hajtani. Az oktatás, a kritikus gondolkodás és a történelem hiteles, idealizálás nélküli megismerésének előmozdítása szintén prioritás” – fogalmazott beszédében a miniszterelnök.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Olaf Scholz német kancellárt fogadta Marcel Ciolacu, terítéken volt a schengeni csatlakozás kérdése is

Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.

Olaf Scholz német kancellárt fogadta Marcel Ciolacu, terítéken volt a schengeni csatlakozás kérdése is
2024. április 06., szombat

Hiába szöktek meg a büntetés elől, újabb négy román állampolgár élvezheti a hazai börtönkörülményeket

A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.

Hiába szöktek meg a büntetés elől, újabb négy román állampolgár élvezheti a hazai börtönkörülményeket
2024. április 05., péntek

Megszabadult a nyomkövetőtől a botrányhős román szenátor által erőszakkal vádolt férj

Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.

Megszabadult a nyomkövetőtől a botrányhős román szenátor által erőszakkal vádolt férj
2024. április 05., péntek

Egyre több gyereknek magas a vérnyomása, akár 5-6 évesek is gyógyszeres kezelésre szorulnak

Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.

Egyre több gyereknek magas a vérnyomása, akár 5-6 évesek is gyógyszeres kezelésre szorulnak
2024. április 05., péntek

Kiskorú megerőszakolása és gyermekpornográfia miatt helyeztek előzetes letartóztatásba egy férfit

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).

Kiskorú megerőszakolása és gyermekpornográfia miatt helyeztek előzetes letartóztatásba egy férfit
2024. április 05., péntek

Egyre jobban elöregedik és fogy a romániai népesség

Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Egyre jobban elöregedik és fogy a romániai népesség
2024. április 05., péntek

Hivatalos: leadták a PSD és a PNL közös EP-választási listáját a Központi Választási Irodában

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.

Hivatalos: leadták a PSD és a PNL közös EP-választási listáját a Központi Választási Irodában
2024. április 05., péntek

Felborult vízi eszközt találtak a román partok mentén, tengeri drón lehet

Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.

Felborult vízi eszközt találtak a román partok mentén, tengeri drón lehet
2024. április 05., péntek

Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”

A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.

Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”
2024. április 04., csütörtök

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit