Iohannis és Ciucă is a szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről beszélt a holokauszt emléknapján

Az államfő üzenetét a bukaresti Korál zsinagógában olvasta fel Cătălina Galer államtanácsos.

„A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az emberi történelem egyik legsötétebb fejezetén. Ma kegyelettel adózunk a holokauszt áldozatainak, a barbár módon elpusztultaknak, e mérhetetlen tragédia túlélőinek és leszármazottaiknak. Tisztelgünk mindazok emléke előtt is, akik életüket kockáztatták és feláldozták magukat embertársaik védelmében” – hangzott az államfő üzenete az Agerpres szerint.

Felidézte, hogy 1945. január 27-én „a zsidók ellen elszabadult pokol véget ért, és Auschwitz-Birkenau néhány túlélője végre megkapta a régóta remélt szabadságot”.

– tette hozzá Iohannis.

Az államfő emlékeztetett az 1941. január 21. és 23. között lezajlott bukaresti pogromra, amikor „zsidók ezreit verték, alázták és ölték meg, zsidó negyedeket pusztítottak el, imaházakat rongáltak meg”.

„Soha ne felejtsük el, hogy a holokauszt a gyűlölet, az intolerancia, a megvetés és az előítéletek tetőpontja, és megrázó tanulságának mindig meg kell maradnia kollektív emlékezetünkben, hogy lelkiismeretünk éber maradjon” – figyelmeztetett az államfő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolásukra irányuló számos kezdeményezés ellenére az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ismét utat tör magának Európában.

„A demokráciáért, a toleranciáért, a jogokért és a szabadságjogokért most kell cselekednünk, még nagyobb energiával és elkötelezettséggel! Nem engedhetjük meg, hogy az áldozatok millióinak szenvedését tagadják vagy bagatellizálják!” – hangsúlyozta üzenetében Iohannis.

Az államfő szerint a holokauszt relativizálása, a történelem elferdítése, az álhírek és a félretájékoztatás az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg, különösen az interneten, és a Románia határainál zajló háborút is figyelembe véve nem elhanyagolható fenyegetéseket rejt a terjedésük.

„Nagyon fontos folytatni az antiszemitizmus és a rasszizmus megelőzését és leküzdését, hogy biztonságosabb és toleránsabb világot teremtsünk, és ez a cél nem érhető el a lakosság átfogó tájékoztatása és oktatása nélkül. A rasszizmussal, antiszemitizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos bármilyen formájú passzivitás csak a szélsőségek megnyilvánulásait erősíti. Mindannyiunk felelőssége, hogy segítsünk megerősíteni azokat a társadalmakat, amelyek továbbra is támogatják és megvédik a demokratikus értékeket azoknak a támadásaival szemben, akik korlátozni akarják a polgárok jogait és szabadságát” – szögezte le az államfő.

Iohannis végezetül jó egészséget kívánt a holokauszt-túlélőknek.

„Az önök könnyeiből, szenvedéseiből és drámájából kell pajzsot építenünk, hogy hasonló rémálom soha többé ne fordulhasson elő! Kötelességünk biztosítani, hogy az átélt pokol emlékezete megnyerje a harcot a felejtés, a marginalizáció vagy a tagadás ellen” – nyomatékosított az elnök.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Románia fontos lépéseket tett az emlékezet megőrzése, valamint a szélsőségesség, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a gyűlölet elleni fellépés terén egy sor törvény elfogadásával,

amelyek jogalapot nyújtanak a szabálysértések szankcionálására, valamint a holokauszt örökségének megőrzésére és továbbadására a fiatalabb generációk számára.

Nicolae Ciucă miniszterelnök is a szélsőségesség ellen emelt szót. Pénteken kijelentette, hogy a holokauszt kemény leckéje újra és újra emlékeztet arra, hogy mi történik akkor, ha a többség nem foglal állást a „társadalom számára mérgező eszméket” hirdető egyének vagy csoportok ellen.

A kormányfő a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából mondott beszédet a bukaresti Korál zsinagógában szervezett eseményen. Kifejtette, hogy 1945. január 27. a holokauszt szörnyű bűntetteinek és borzalmainak végét jelentette, de egyben egy olyan világ kezdetét is, amelyet örökre megsebzett a történtek miatti bűntudat.

„Ugyanakkor az emberiség vállalta azt a küldetést, hogy újjáépítse az emberiségbe és alapvető értékekbe vetett reményt és azt, hogy szüntelenül tisztelegjen az áldozatok emléke előtt és támogassa a túlélőket” - tette hozzá.

Ciucă szerint a holokauszt leckéje újra és újra emlékeztet arra, hogy mi történik akkor, ha a többség nem foglal állást a „társadalom számára mérgező eszméket” hirdető egyének vagy csoportok ellen, akik „felborítják a békés együttélés egyensúlyát”.

„De nem szabad elfelejtenünk azokat a bátor romániaiakat, akik – Elie Wiesel szavaival élve – saját életüket kockáztatták, és megmentették nemzetük becsületét azzal, hogy szembeszálltak polgártársaik elnyomásával és meggyilkolásával” – jelentette ki.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román állam két évtizeddel ezelőtt kezdte meg a holokauszt során történtek felvállalását. Szerinte a holokausztoktatás és -kutatás, valamint az antiszemitizmus elleni fellépés terén elért eddigi romániai eredmények figyelemre méltóak.

Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az alapvető értékek védelméért és a befogadó társadalom megerősítéséért folytatott küzdelemnek nem szabad lankadnia, mert az antiszemitizmus, a szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd egyre inkább jelen van a közéletben.

Ciucă szerint ezek a jelenségek aláássák a demokratikus értékeket és a jogállamiságot.

„Továbbra is (...) fellépünk ezekkel a megnyilvánulásokkal és azokkal szemben, akik háborús bűnösöket dicsőítenek. Nem engedhetjük a történelem meghamisítását vagy a holokauszt jelentőségének lekicsinylését. Vannak eszközeink a demokráciánk megvédésére, és az összes felelős hatóságnak végeznie kell a munkáját. A mérgező magatartást büntetni kell, és a jogszabályokat következetesen végre kell hajtani. Az oktatás, a kritikus gondolkodás és a történelem hiteles, idealizálás nélküli megismerésének előmozdítása szintén prioritás” – fogalmazott beszédében a miniszterelnök.