Fotó: Wikipédia
A Bisztroje-botrányban elhangzott összes vádról kiderült, hogy nem igazak, mivel az elvégzett munkálatok karbantartási munkálatok voltak, nem pedig medermélyítések – jelentette ki mondta csütörtökön Klaus Iohannis elnök.
2023. június 30., 12:282023. június 30., 12:28
2023. június 30., 12:302023. június 30., 12:30
„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.
Ezet a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter, ami azt jelenti, hogy csak kis hajók hajózhatnak rajta.
amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.
Mint arról beszámoltunk, az ügyben az év elején konlfiktus robbant ki Románia és Ukrajna között, miután Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter még februárban bejelentette, hogy az értesülései szerint Ukrajna a medermélyítés örve alatt 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méterre mélyítette a csatornát, ami ellentétes a kétoldalú szerződésekkel.
Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy
A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán
Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.
A mérési munkálatok márciusban kezdődtek.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy
Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.
Közúti baleset elszenvedője volt Natalia Intotero, a román kormány családügyi minisztere, akit az incidens nyomán mentővel kórházba szállítottak.
Az Európai Unióban 5 004 vízbe fulladásos halálesetet jelentettek, ebből 1033 Romániában történt – derül ki az Eurostat 2021-re vonatkozó, kedden közzétett adataiból.
Nem zárja ki Mihai Tudose, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata párt (PSD) európai parlamenti képviselője, hogy a választásokat követően alakulata koalíciót kössön a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) „nem hagyja cserben a kormányt”, bármi történjék is a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alkotott koalícióban – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A jelenlegi 2000 lejről 3000 lejre emeli a kormány a nyugdíjak adómentességi küszöbét – jelentette be hétfőn este Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Jóváhagyta a kormány az iskolai tej-kifli-gyümölcs programot: a megyei tanácsoknak a 760,2 millió lejes keretből közbeszerzési eljárás alapján kell beszállítókat keresniük. A program azonban évek óta gyengélkedik.
Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 29,3 százalékának sikerült a vizsgája az óvások előtti eredmények szerint – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
A jelenlegi koalíciós kormány a decemberi választásokig megmarad, és a jövőben sem esélyes más koalíciós partner a Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül a Szociáldemokrata Párt (PSD) számára – jelentette ki hétfőn Marcel Ciolacu.
Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese arra engedett következtetni, hogy elindul az államfői tisztségért, ugyanakkor a hivatalos bejelentéssel megvárja, amíg lejár a mandátuma a katonai szövetségnél.
A román kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata (PSD), valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek van a legnagyobb esélyük arra, hogy bejussanak az év végi államfőválasztás második fordulójába egy friss közvélemény-kutatás szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!