Iohannis azt mondta, nem tudja, hogy a költségvetésből telik-e 15 százalékos nyugdíjemelésre, de szerinte érdemes fontolóra venni minden lehetőséget, és olyan nyugdíjemeléssel állni elő, amely nagymértékben kompenzálja az inflációt. Hozzátette, kiemelt figyelmet kell szentelni a kisnyugdíjasoknak, mert az ő esetükben a legnagyobbak a problémák.

Miközben a nyugdíjasszervezetek az időskori juttatás 26 százalékos emelését követelik – novemberi hatállyal –, a kormány eközben legfeljebb 11 százalékos növekedést helyezett kilátásba a jövő évtől. Nicolae Ciucă miniszterelnök nemrég kifejtette, a nyugdíjak és fizetések további emelése a költségvetés bevételeinek alakulásától függ. Leszögezte ugyanakkor, hogy legtöbb 11 százalékkal növekedhetnek jövő év januárjától a nyugdíjak, ennél nagyobb indexálás ugyanis növelné a nyugdíjalap deficitjét, és kihatna a társadalombiztosítási költségvetés hiányára is.

Nicolae Ciucă csütörtökön már úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől. A Dolj megyei látogatása végén nyilatkozó miniszterelnök rámutatott, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által legutóbb közölt adatok szerint a pénzromlás mértéke elérte a 15,9 százalékot, és a nyugdíjasok „nem érdemlik meg, hogy vállukon cipeljék az infláció terhét”.

„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és biztosítanunk kell, hogy az infláció mértékével nőjenek a nyugdíjak” – fogalmazott az Agerpres szerint a kormányfő.

A hárompárti koalíció másik két alakulata, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ ugyanakkor ennél is nagyobb mértékű nyugdíjemelést támogat, amit szerintük elbírna a költeségvetés. A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég úgy nyilatkozott, a koalícióban egyelőre nem született megállapodás a januártól érvényes nyugdíjemelés mértékéről, aminek azonban szerinte fedeznie kell a pénzromlást. 

Marius Budăi munkaügyi miniszter ugyancsak előrebocsátotta, hogy legkevesebb 10 százalékkal, de nem kizárt, hogy ennél is nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak január elsejétől, az intézkedés 11 milliárd lejes többletkiadást jelent az állami költségvetés számára, de ezt a terhet szerinte elbírja a büdzsé. A szociáldemokrata tárcavezető különben már hetekkel ezelőtt elengedhetetlennek nevezte az időskori juttatás és a közalkalmazotti bérek emelését, kiváltva ezáltal a liberális miniszterelnök rosszallását, aki felelőtlennek és populizmusnak nevezte minisztere elhamarkodott nyilatkozatát, mivel a kérdésben még nem született döntés a koalícióban.

Egyébként a hatályos nyugdíjtörvény alapján a kormánynak 2023 januárjától az inflációval megegyező mértékben kell emelnie az öregkori juttatásokat, csakhogy a referenciaérték nem az idén jegyzett pénzhígulás mértéke – amely szeptemberben elérte a 15,9 százalékot –, hanem a 2021-ben jegyzetté, amely 5,1 százalékos volt.