Fotó: Pixabay.com
Románia is érintett lehet a számos országban létrehozott, nem hivatalos kínai rendőrőrsök botrányában – derül ki a Safeguard Defenders nevű szervezet jelentéséből. A bukaresti belügyminisztérium erre reagálva hétfőn közölte, nem állapodott meg a Kínai Népköztársaság hatóságaival „illegális rendőrőrsök” létrehozásáról Románia területén.
2022. december 05., 19:522022. december 05., 19:52
2022. december 05., 20:182022. december 05., 20:18
Romániában is működik a külföldön élő kínai állampolgárok megfigyelését és ellenőrzés alatt tartását szolgáló illegális kínai rendőrőrs – állítja egy madridi székhelyű emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra került jelentése. A Safeguard Defenders nevű szervezet még szeptemberben hozta nyilvánosságra, hogy 54 ilyen nem hivatalos rendőrőrsöt fedezett fel, most pedig közölték, hogy további 48-ra bukkantak.
A jelentés értelmében több ország hatóságai rendőrségi együttműködési megállapodások révén tulajdonképpen áldásukat adták ezeknek az őrsöknek a működésére.
Románia kapcsán azt írták, hogy nantongi rendőrség határon túli és belföldi szolgálatokért felelős központja a nemzetközi biztonsági együttműködésért felelős hatóság támogatásával a Bukarestet körülölelő Ilfov megyében található Dobroești település rendőrségével írt alá együttműködési megállapodást. Az ilyen rendőrőrsök szerepe többek között az, hogy felderítsék és hazatérésre kényszerítsék azon kínai állampolgárokat, akik valamilyen okból szembe kerültek a kínai hatóságokkal, és nem akarnak hazautazni.
A tárca szerint a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Románia területén ne legyenek olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a közrendet és az állampolgárok jogait.
A Safeguard Defenders jelentése szerint a legtöbb ilyen nem hivatalos rendőrőrs Olaszországban működik, de Hollandiában, Írországban és Kanadában is voltak ilyen intézmények. A holland és az ír hatóságok utasítást adtak egy-egy ilyen rendőrőrs bezárására, Kanada pedig felszólította Pekinget, hogy vessen véget a törvénytelen rendőrőrsök fenntartásának. A kínai hatóságok szerint a kihelyezett rendőrőrs az Írországban élő kínai állampolgárokat szolgálta ki egyebek között a lejárt vezetői jogosítványok meghosszabbításával. Ezeket a diplomáciai szolgáltatásokat azonban a bécsi egyezmény alapján általában elismert nagykövetségek vagy konzulátusok végzik. Ezzel szemben – amint azt a Safeguard Defenders jelentésében megállapította –
A civil szervezet szerint Franciaországban, a Párizs egyik elővárosában működő nem hivatalos rendőrőrs fedésben dolgozó alkalmazottai hazatérésre kényszerítettek egy ott élő kínait, és Szerbiából, illetve Spanyolországból is erőszakkal vittek Kínába egy-egy személyt.
Az Euronews szerint valamivel több mint egy év alatt – 2021 áprilisa és 2022 júliusa között – csaknem 230 ezer állítólagos „szökevényt” vettek rá a „hazatérésre”. A kormányzati dokumentumokból az is kiderült, hogy a rendőrséget különféle intézkedésekre utasították, ráadásul régi hagyomány, hogy a Kínában élő családtagokat zaklatással, őrizetbe vétellel vagy akár börtönbüntetéssel fenyegetik meg, hogy engedelmességre bírják a kiszemelt célszemélyeket. Az egyik ilyen módszer, amit a hivatalos dokumentumok is ismertetnek, hogy a gyanúsítottak még Kínában tartózkodó gyermekeitől megtagadják az oktatáshoz való jogot. Néhány határon túli kínai egyesület a Kínai Kommunista Párt Egyesült Frontjához kötődik, amelynek egyik leplezetlen célja a kínai diaszpóra ellenőrzése. Mások közvetlenül a kínai rendőrséggel tartják a kapcsolatot, ami egyes országokban sérti az ilyen egyesületekre vonatkozó helyi előírásokat.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!