Csupán ő volt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának helyi vezetője, és ebbéli minőségében nagyváradi illetékesekkel egyeztetett.

„Vasile Blaga úr az 1989. december 14-25. közötti időszakban nem mozgósított és nem vezetett csoportokat vagy tömegeket, nem épített és tartott fenn barikádokat a totalitárius kommunista rendszer elnyomó erői ellen, nem foglalt el a totalitárius rendszerrel szembeni ellenállás szempontjából létfontosságú célpontokat, és nem védte a diktátor perének időpontjáig azokat a településeket, ahol az 1989. decemberi romániai forradalom győzelméért harcoltak” – áll a titkársági dokumentumban, amely megállapítja, hogy Blaga nem felel meg a forradalmi bizonyítvány birtoklásának feltételeinek.

Blaga ugyanakkor azt állítja:

Mivel pedig számos álhír keringett a lehetséges veszélyekről, ő szervezte meg az érintett létesítmények őrzését.

Ezt azonban az illetékes államtitkárság nem tartotta elégségesnek, és a forradalmárigazolvány visszavonásáról döntött – azonban most mégis előfordulhat, hogy Blaga megtarthatja.

Az igazolvány visszavonásának jogosságát ugyanis az illetékes bíróságnak kell kimondania, az államtitkárság azonban csupán 2022 decemberében kérte a bíróságon a forradalmásrstátus visszavonását.

A Bihar megyei törvényszék azonban nemrég megállapította:

Az ítélet ugyanakkor nem jogerős.

Blaga jelentős karriert futott be 1989 óta: volt Bihar megyei prefektus, a nagyváradi területi vámhatóság vezetője, belügyminiszter, területfejlesztési miniszter, a szenátus elnöke, illetve több ciklusban képviselő vagy szenátor.

Mindezt a Demokrata Párt, a Demokrata-Liberális Párt, illetve a Nemzeti Liberális Párt színeiben.

A román állam jelenleg mintegy 13 000 személyt tart nyilván hivatalosan forradalmárként, ami nem csupán a titulussal jár, hanem járadékkal is.

A román költségvetésből évente mintegy 300 millió lejt fizetnek ki ezen járadék címén az érintetteknek, az összeg átlagos havi értéke 1884 lej.