Fotó: presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtök este leszögezte: nincs joghézag, a következő három nap során sem tűnnek el a megszorítások, egyúttal azzal fenyegetőzött: ha ismét megugrik a fertőzöttek száma, újfent elrendelheti a kijárási tilalommal járó szükségállapotot.
2020. május 14., 18:522020. május 14., 18:52
2020. május 14., 20:572020. május 14., 20:57
Az államelnök a Cotroceni-palotában tartott beszédet abból az alkalomból, hogy csütörtökön éjfélkor lejár a március közepén kihirdetett, majd áprilisban újabb egy hónappal meghosszabbított szükségállapot. Iohannis leszögezte: létezik megfelelő törvényi keret, a következő három nap során is érvényben lesznek a megszorítások, a hatályos jogszabályok alapján.
Mint ismeretes, jogászok szerint péntektől a hatóságoknak három napig elvileg semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A veszélyhelyzet idején bevezetendő konkrét óvintézkedéseket tartalmazó – a parlament által sürgősségi eljárással szerdán megszavazott – törvény ugyanis leghamarabb hétfőn lép hatályba, márpedig az alkotmány szerint a polgárok szabadságjogai csak törvénnyel korlátozhatók.
A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az államfő rámutatott, egyes „felelőtlen” politikusok azt a téves képzetet erősítik, hogy mivel a veszélyhelyzetet szabályozó törvény csak hétfőn lép életbe, addig joghézag keletkezik. „Kedves románok, nem lesz szabályoktól és korlátozásoktól mentes a következő három nap! Lehetetlen egyből visszatérni a világjárvány előtti helyzethez. A vírust nem érdeklik az államigazgatási rendelkezések, és súlyos hiba lenne idejekorán félretenni azokat a szabályokat, amelyek jóknak bizonyultak” – szögezte le Iohannis. Hozzátette, csütörtök este összeül az új összetételű Országos Katasztrófavédelmi Bizottság, és meghozza a következő időszakra érvényes intézkedéseket.
Az államelnök csütörtök esti beszédében újfent méltatta az eddigi kormányzati intézkedéseket, és rámutatott: országos erőfeszítéssel sikerült gátat vetni a járvány terjedésének. Hősnek nevezte a polgárokat, és köszönetet mondott az áldozatért. „Elmondhatjuk: együtt életeket mentettünk. Továbbra is erősnek és egységesnek lennünk, mivel a járvány vége még messze van” – jelentette
ki. Hozzátette: a korlátozások nélkül az áldozatok száma sokkal nagyobb lett volna.
Településen belül szabad a mozgás, zárt térben kötelező a maszk
A május 15-én, pénteken hatályba lépő veszélyhelyzet idején részben megszűnik a szükségállapot idején foganatosított kijárási tilalom. Településen belül már szabadon mozoghatunk, nem lesz már szükség az előre megírt nyilatkozatban magyarázatot adni a lakhely elhagyására, de zárt térben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező lesz a védőmaszk viselése. A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni, és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. A hivatásos sportolók egy része bizonyos szabályok mellett újrakezdheti az edzéseket, de a sportlétesítményeket nem nyitják meg a nagyközönség előtt. Szigorú higiéniai és távolságtartási óvintézkedések közepette megnyithatnak a fodrászatok, szépségszalonok, fogászati rendelők és múzeumok.
Iohannis egyúttal fontosnak nevezte az ország „újjáépítését”, a 30 éve elhanyagolt egészségügy és az oktatás fejlesztését. Leszögezte: a törvényeket koherenssé kell tenni, hogy sürgős esetekben az állam időben reagálhasson. Fontosnak nevezte egyúttal, hogy a kormány és az államfő csapatként dolgozzon együtt.
Ezt megelőzően, a bukaresti kormány ülése előtt Ludovic Orban miniszterelnök közölte: a veszélyhelyzet hatálybalépésével az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság meghozza a szükséges, mindenkire kötelező érvényű döntéseket a korlátozásokról. Ezzel részben eloszlott a bizonytalanság akörül, lesz-e valamilyen kényszerítő eszköz a hatóságok kezében a koronavírus-járvány miatt szükséges korlátozások bevezetésére a hétvégén, miután a képviselőház szerdán este döntéshozó kamaraként megszavazta ugyan a veszélyhelyzet idején érvényes korlátozásokról és egyéb intézkedésekről szóló törvényt, de az a szükséges procedúra miatt csak hétfőtől léphet hatályba, a szükségállapot viszont már csütörtökön éjféltől véget ér.
Orban a kormányülésen bejelentette azt is: az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság még a nap folyamán kihirdeti a veszélyhelyzetet, és azonnal rendeletekben szabályozza, milyen, az emberek életét és egészségét védeni hivatott intézkedések, korlátozások érvényesek a pénteken hatályba lépő veszélyhelyzet idejére. A miniszterelnök leszögezte: az intézkedések mindenkire kötelező érvényűek. Ezzel azt sugallta, hogy – bár az alkotmánybíróság még szerdán leszögezte: a veszélyhelyzetről szóló 2004/21-es sürgősségi kormányrendelet alkotmányos, de az alapján nem, csakis a parlament által elfogadott törvény útján korlátozhatók bizonyos szabadságjogok – valamilyen formában képesek lesznek a hatóságok elejét venni, hogy a hétvége során káosz alakuljon ki.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
1 hozzászólás