Fotó: Facebook/ Gazeta Vaslui
Két helikopter összesen 150 millió euróba kerülő megvásárlásához kérte a hadsereg a bukaresti parlament jóváhagyását, a parlament házbizottságai pedig szerdán rá is bólintottak a kérésre.
2022. október 26., 18:352022. október 26., 18:35
2022. október 26., 18:372022. október 26., 18:37
A felkérésből kiderül: a hadsereg azzal indokolja a beruházás szükségességét, hogy azáltal tudja hatékonyan ellátni a feladatát kül- és belföldön.
Egyrészt ugyanis hatékonyabban teljesíti majd a NATO védelmi képességeinek növelése terén Romániára kiosztott teendőket, másrészt a haderő-fejlesztési célkitűzések is megvalósulnak.
A dokumentumból kiderült, hogy a szükséges elemzések elvégzése után az Airbus H215M helikopterei mellett döntöttek.
Ez már csak azért is indokolt, mert az Airbus már 2016-ban helikoptergyárat létesített a Brassó megyei Vidombákon, és bár a román kormány már akkor ígéretet tett arra, hogy ettől a gyártótól rendelnek majd katonai helikoptereket, minderre eddig nem került sor. Eközben a haderőfejlesztés egy másik szegmense is közelebb került a megvalósuláshoz: a parlament két házának védelmi bizottságai egyhangúlag rábólintottak a védelmi tárca kérésére, amely szerint 18 török gyártmányú Bayraktar TB2 katonai drónt vásárolna.
Ebbe nem csupán a 18 drón tartozik bele, hanem a logisztikai támogatás, valamint a kiképzéshez és a gyakorlatozáshoz szükséges eszközök is. Az indoklás szerint a beszerzés elősegíti, hogy elérjék a hadsereg 2040-re kitűzött modernizálását.
Mint ismeretes, a török Bayraktar drónokat az ukránok is nagy sikerrel használják az országot megtámadó orosz erők elleni hadműveletek során.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülésén egyébként elfogadták az Armata 2040 (Hadsereg 2040) program aktualizált változatát, amelynek fő irányágai a katonai állománnyal járó költségek biztosítása, a haderő-fejlesztési programok átalakítása, a védelmi ipar korszerűsítése, valamint a képzett katonai személyzet hatékonyabb megtartása – közölte az államelnöki hivatal.
Miután döntés született arról, hogy 2023-tól Románia GDP-jének 2,5 százalékát fordítják védelemre, a CSAT szerint minden adott ahhoz, hogy magas harcképességű, modern felszereléssel ellátott, a szövetségesekkel összehangoltan működő, gyorsan bevethető, önfenntartó, többdimenziós védelmi eszközökkel rendelkező, rugalmas és hatékony parancsnoki és irányítási rendszerrel rendelkező fegyveres erőstruktúra jöjjön létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!