Fotó: Google Arts and Culture
Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében – közölte a Hotnews.ro hírportál a román külügyminisztérium állásfoglalását ismertetve.
2023. február 17., 07:582023. február 17., 07:58
A két ország közötti, csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő úgynevezett Bisztroje-csatornát, és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát. A román külügy felidézte: Bukarest több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát.
– hangoztatta a román külügy, aláhúzva, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni, és
Az Agerpres hírügynökség által közzétett csütörtöki nyilatkozatában az RMDSZ-es politikus felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.
– szögezte le Tánczos Barna.
Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe – köztük Izmajilba –, és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.
Bukarest eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét, és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának. A román sajtó szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.
Holnap új fejezet kezdődik Románia életében, és az országnak mindannyiótokra szükség lesz – jelentette ki Nicușor Dan, Románia frissen megválasztott államelnöke vasárnap éjjel a hívei előtt Bukarestben.
Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.
Nicușor Dan szerint a román társadalom megmutatta az erejét az elnökválasztás második fordulójában.
Vasárnap a 21 órai urnazárásig több mint 11 millió 600 ezer személy szavazott az államfőválasztás döntő fordulójában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Szoros eredményt jósolnak az államfőválasztás vasárnapi második fordulójában a közvélemény-kutatók Nicușor Dan és George Simion között.
Teljesen alaptalan vádak keringenek a Telegramon és a X-en a romániai elnökválasztásba való állítólagos francia beavatkozásról − közölte vasárnap este a francia külügyminisztérium.
Vasárnap 20 óráig több mint 11 millió román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás döntő fordulójában.
Elutasítja az orosz külügyminisztériumi szóvivő azokat a vádakat, miszerint Moszkva beavatkozott volna a romániai államelnök-választásba.
Összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés vasárnap a belügyi szervekhez; ezek közül 43 alaptalannak bizonyult, tízet még vizsgálnak, hetet pedig továbbküldtek az illetékes választási irodának.
szóljon hozzá!