Már 2017-ben elindult a 2020-as trianoni centenáriumi évvel kapcsolatos román uszítás
Fotó: Barabás Ákos
Az elkövetkező másfél év nem fog kedvezni a magyar–román viszonynak. A Krónikának nyilatkozó politikai elemző arra emlékeztetett, hogy a trianoni centenáriumi évvel kapcsolatos román uszítás már 2017-ben elkezdődött. A belpolitikai helyzet, így a Dăncilă-kormány hozzásimulása az európai fősodorhoz s a korrupcióellenes harc nevű gumicsont ellenzék általi elvesztése Liviu Dragnea bezárásával oda vezethet, hogy mindenki visszatér a magyar kártya jól bevált előhúzásához.
2019. június 26., 08:322019. június 26., 08:32
2019. június 26., 10:052019. június 26., 10:05
A hivatalos nyilatkozatok ellenére a magyar–román kapcsolatok sohasem voltak igazán jók, és főleg nem voltak – elsősorban a román fél részéről – őszinték – véli Pászkán Zsolt politikai elemző. A térség szakértőjét annak kapcsán faggattuk a kilátásokról, hogy a román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. Pászkán szerint amikor a javulás jelei mutatkoztak a két ország viszonyában, akkor arra sohasem azért került sor, mert a romániai politikai elit szintjén paradigmaváltás következett be, hanem kizárólag azért, mert a bukaresti fél valamilyen céljának eléréséhez elengedhetetlen volt a magyar támogatás. Ez egyaránt érvényes volt az államközi kapcsolatokra (NATO- vagy EU-csatlakozás, OECD-tagság és így tovább) és a romániai politikai rendszeren belüli viszonyrendszerre (parlamenti döntések, kormányzati többség(ek) létrehozása, támogatása stb.).
– fogalmazott lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
A nagybányai származású elemző szerint ennek a román politikának a tartóssága és jövőbeni továbbélése több tényezőn alapul. Mint mondta,
E folyamat többi, hasonlóan felszínes elemének (latinitáson keresztüli kapcsolódás a nyugati világhoz, ortodoxia és így tovább) egyike sem képes olyan gyorsan és széles körben érthetően kifejezni a „mi románok vagyunk” érzést, mint a magyarsággal történő szembeállítás. Hozzátette: a látszat ellenére az oroszellenesség sem éri el ugyanezt a hatást, annak elsősorban a kisebbrendűségi érzésből fakadó „nagy, méltó ellenfél” igényének kielégítése a szerepe. Pászkán Zsolt úgy véli,
Ami a belpolitikai tényezőt illeti, a szakértő megítélése szerint túl sokaknak érdeke a jelenlegi állapot fenntartása. „Az ideológiai munkát egyáltalán nem végző politikai pártokon és agytrösztökön kívül sem az egyetemi köröknek, a történészi, társadalompolitikai fősodorhoz tartozó kutatóknak, sem a médiának, sem pedig a titkosszolgálatoknak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy megfosszák magukat egy forrásokhoz, szakmai és anyagi elismeréshez, előnyökhöz jutás vagy egyáltalán a létezés szempontjából nagyon fontos tényezőtől, a magyarellenességtől. Márpedig ez folyamatosan újra fogja termelni azokat a konfliktusgócokat, melyekre továbbra is építeni lehet azt a narratívát, melyet – több évtizedes, sőt évszázados beágyazottsága miatt – egyaránt könnyen megértenek a (kormányzati és más) „megrendelők”, „szponzorok”, illetve a „fogyasztók” – állapította meg az elemző.
Az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző azt is megjegyezte, hogy
Az Európai Unió magországait vagy nem érdekli ez az egész, vagy éppenséggel érdekük is fűződik ahhoz, hogy Románia távol maradjon egy közép-kelet-európai együttműködéstől, és ezáltal megakadályozzák vagy legalábbis fékezzék egy erősebb „alternatív központ” létrejöttét, megerősödését. „Ez még akkor is így volt, amikor nem akarták – mint most – Romániát egyfajta bezzeg országként felhasználni a lázadó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ez csak tovább fokozódik majd a következő időszakban, és – részben – ez a magyarázata annak, hogy az Európai Unió intézményei, az eurokrácia a nemzeti közösségekkel szembeni szelektív vaksággal és süketséggel adja Románia és a párizsi békeszerződések többi utódállamának értésére, hogy szabad kezet kapnak ebben a kérdésben, amíg nem lépnek át egy bizonyos szintet. Természetesen ez a politika könnyen fájdalmas kudarchoz vezethet, de Nyugat-Európa nem először tanúsítaná, hogy sokkal kevésbé ismeri Kelet-Közép-Európát, mint a világ más részeit” – hangsúlyozta a szakértő.
Pászkán Zsolt szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a mindenkori magyar kormány politikáját, mint ahogy a román értelmiségiek, illetve a társadalom egy bizonyos – meglehetősen szűk – rétegének jóindulatú vagy legalábbis nyitottabb hozzáállását, de míg az előbbi nem tud olyan „finoman lépni”, hogy azt ne használják fel uszításra azok, akiknek ehhez érdekük fűződik, az utóbbiaknak viszont kevesen s „ellenszélben” kell tevékenykedniük.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője azt is elmondta, hogy
Mint emlékeztetett, a 2020-as trianoni centenáriumi évvel kapcsolatos román uszítás már 2018-ban, sőt 2017-ben megjelent, mintegy „megelőlegezve” a magyar fél „revizionista” tevékenységét. „Ilyen előkészítés után a magyarok akkor sem úszhatnák meg az ellenük irányuló hangulatkeltést, ha semmit sem tennének. A román belpolitikában a kormányoldal pártjait meggyengítette az európai parlamenti választási eredmény és az ebből fakadó belső hatalmi harc. Az ellenzéki formációk közül egyesek máris kénytelenek voltak elszenvedni az első jelentős kudarcot az elvetett bizalmatlansági indítvány révén, ráadásul Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök börtönbe vonulásával és azzal, hogy a Dăncilă-kormány hozzásimul az európai fősodorhoz, elvesztették az egyik fő gumicsontjukat, az állítólagos korrupcióellenes harcot. Így könnyen meglehet, hogy mindenki visszatér az évtizedek alatt jól begyakorolt mutatványhoz, a magyarkártyának a cilinderből való előhúzásához” – fogalmazott az elemző.
Ilie Bolojan a pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Romániának továbbra is fontos célkitűzése az ország felvétele az amerikai vízummentességi programba.
Ilie Bolojan miniszterelnök a pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) alulfinanszírozottsága jelentős probléma.
Ilie Bolojan pénteken kijelentette, hogy a jövő hétig a kormány leltárba veszi az összes állami vállalatot és a fennhatósága alá tartozó hatóságot, a költségvetéseik jóváhagyását pedig feltételekhez fogják kötni.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken a kormányülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, minden valószínűség szerint a kétkulcsos áfa bevezetése mellett dönt a kabinet. Bolojan szerint lehetséges az alkohol vagy az üzemanyag jövedéki adójának növelése is.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a kormány új ösztöndíjrendszer bevezetésére készül, miután az utóbbi években jelentősen megnőttek az erre fordított állami kiadások. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanná vált a kormányfő szerint.
Kormányalkalmazottak tüntettek pénteken a Victoria-palota előtt a Bolojan-kabinet tervezett intézkedései, például az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékok korlátozása ellen.
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli.
A főügyészség pénteken úgy döntött, hogy hivatalos formára emeli a büntetőeljárás során Călin Georgescu gyanúsított besorolását.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tanulók és az egyetemi hallgatók ösztöndíjalapja idén „elkerülhetetlenül” kisebb lesz, mint 2024-ben.
Románia egy ambiciózus, mesterséges intelligenciára fókuszáló projekt révén kíván az Európai Unió digitális élvonalába kerülni.
3 hozzászólás