A konstancai kikötő is fontos helyszíne lehet a kokainkereskedelemnek
Fotó: portofconstantza.com
Nőtt a kokainfogyasztás Romániában, különösen a magas jövedelmű lakosság körében – világít rá az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) legutóbbi, idén közzétett, kokainról szóló jelentése, ami szerint a konstancai kikötőt egyre gyakrabban használják a kereskedők, és a romániai kereskedelem növekedésének egyik magyarázata a szervezett bűnözői hálózatok közötti folyamatos együttműködés.
2023. augusztus 13., 15:062023. augusztus 13., 15:06
2023. augusztus 13., 15:072023. augusztus 13., 15:07
Az ENSZ-jelentés Romániára vonatkozó legfontosabb megállapításait a G4media portál foglalta össze. A dokumentum szerint bizonyítékok vannak arra, hogy korábban a külföldi bűnözői csoportok ukrán kikötőket használtak, hogy elkerüljék a nyugat-európai bűnüldözési ellenőrzéseket. Ám mára ezek a csoportok a jelek szerint más, romániai vagy bulgáriai fekete-tengeri kikötőkbe helyezték át ezeket a tevékenységeket.
Ezen túlmenően az olasz hatóságok szerint 2020 óta az olasz kikötőket egyre gyakrabban használják átrakodási pontként az Égei- és Fekete-tengeren található balkáni kikötőkbe keletre tartó kokain számára. Ezekben a kikötőkben a Dél-Amerikából érkező nagy mennyiségű kokainszállítmányt balkáni bűnözői csoportok, különösen albán és szerb-montenegrói állampolgárok veszik át, akik biztosítják a kokain elszállítását a görögországi, bolgár, romániai, illetve ukrajnai piacokra és raktárokba.
Az Európai Unióban egyre nagyobb méreteket ölt a kokain és a metamfetamin terjesztése, a hozzáférés e kábítószerekhez rekordszintet ütött meg.
A Fekete-tenger partján Bulgária és Románia konténerkikötőkkel rendelkezik, ahonnan források szerint a kokaint szárazföldi vagy esetenként a Dunán keresztül eljuttatják Közép- és Nyugat-Európába.
2022 januárjában a kolumbiai rendőrség egy tonna kokaint foglalt le egy Bulgáriába tartó szarvasmarhabőr-szállítmányból.
Emellett mind Bulgáriában, mind Romániában 2016–2017 óta növekvő tendenciát mutatnak a lefoglalások, ami a jelentés szerint a növekvő belföldi kokainpiacot jelezheti.
Fotó: Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT)
Abban az évben jelentősen nőtt a lefoglalt kokain mennyisége, a 2020-as 43 kilogrammról 2021-ben 875 kilogrammra. A korábbi években is nagy mennyiségekről számoltak be, többek között több mint egy tonna 90 százalékos tisztaságú kokaint foglaltak le 2019-ben egy, a Duna-deltában felborult hajóból.
2022 júliusában ugyanakkor először fedeztek fel Romániában egy másodlagos kokaint előállító helyet. A román bűnüldöző hatóságok szerint a helyszínt egy vidéki kunyhóban alakították ki, amelyet két román állampolgár és egy izraeli bérelt. A kávénak álcázott kokaint két, a kémiai kivonási folyamatot ismerő kolumbiai állampolgár hozta be egy utasszállító repülőgéppel. A helyszínen a hatóságok 148 gramm kokaint és 5 kg kokainnal kevert kávét foglaltak le.
Mintegy 200 ezer euró értékű kokainra és a tiltott szer hordozóanyagokból történő kivonását végző laboratóriumra bukkantak a hatóságok Bihar megyében egy kábítószer-csempészetre szakosodott bűnbanda felszámolására irányuló akció során.
Médiaforrások szerint a kábítószer Kolumbiából származott, és egy marokkói megállót követően a konstancai kikötőn keresztül szállították Romániába, és a bűnüldöző szervek információi alapján a szétválasztást a már említett titkos laboratóriumban kellett volna elvégezni.
Egy 2021-es jelentésben ugyanakkor a román hatóságok azt állították, hogy a konstancai kikötő továbbra is alternatíva a nagy mennyiségű kokain Európába csempészésére, hogy elkerüljék a nyugat-európai kikötők szigorúbb ellenőrzéseit. A jelentés szerint Romániában egyre jobban látható a romániai és a balkáni csempészek részvétele.
A román bűnüldöző hatóságok kiemelik a bűnszövetkezetek közötti egyre szorosabb együttműködést. Már nem annyira jellemző az ad hoc szövetségek létrehozása, a bűnszövetkezetek egyre több kábítószerrel kereskednek, és
A román hatóságok szerint a csempészútvonalak szorosabbra fűzött kapcsolata lehetővé tette a kereskedők számára, hogy összekapcsolják az afganisztáni, pakisztáni és iráni heroinelőállító területeket a Dél-Amerikából származó nagy mennyiségű kokain Európába történő fő belépési pontjaival, valamint a szintetikus kábítószer-termelő területekkel (például Hollandiával), ez utóbbiaknak a Közel-Keleten és az arab államokban igen magas a kiskereskedelmi ára.
A jelentés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a fegyveres konfliktus 2022. februári kezdete előtt, 2019-ben (837 kg) és 2020-ban (166 kg) Ukrajnában is megnőtt a kokain lefoglalásának mértéke, szemben a korábbi években az országban lefoglalt 50 kg alatti éves mennyiséggel.
Fotó: DIICOT
az őrizetbe vettek között voltak az Egyesült Királyság, Hollandia, az Orosz Föderáció, Törökország és Ukrajna állampolgárai is. A kokain lefoglalásának növekedése részben annak volt köszönhető, hogy viszonylag nagy mennyiséget foglaltak le a dél-ukrajnai kikötőkben, ahonnan általában szárazföldi úton Nyugat-Európába jutottak, míg kisebb mennyiségek az országban maradtak, hogy ellássák a belföldi piacot.
2019-ben az ukrán rendőrség 257 kilogramm, egy venezuelai kikötőbe érkező banánba rejtett kokaint foglalt le. Ugyanebben az évben ugyanebben a kikötőben mintegy 200 kilogramm Kolumbiából származó, építőipari festékben feloldott kokaint fedeztek fel.
Mivel a konfliktusok megzavarhatják és megváltoztathatják a kábítószer-kereskedelem útvonalait, a dokumentum szerint valószínű, hogy az Ukrajnán áthaladó útvonalak egy része végül más fekete-tengeri kikötőkbe, például Romániába és Bulgáriába kerül át. Emellett a Törökországon keresztül áthaladó útvonal egy újabb, balkáni szakasszal egészül ki. Mivel a balkáni bűnözői szereplők minden eddiginél aktívabbak az európai kokainpiacon, a balkáni útvonal jelentősége valószínűleg tovább fog nőni – vetítették előre a jelentés készítői.
Mintegy 200 ezer euró értékű kokainra és a tiltott szer hordozóanyagokból történő kivonását végző laboratóriumra bukkantak a hatóságok Bihar megyében egy kábítószer-csempészetre szakosodott bűnbanda felszámolására irányuló akció során.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
szóljon hozzá!