Feszültséget gerjeszt a romániai belpolitikában Hollandia tétovázása Schengen-ügyben

Képünk illusztráció •  Fotó: Jakab Mónika

Képünk illusztráció

Fotó: Jakab Mónika

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nem lát elutasítást a holland kormanyfő álláspontjában, ami Románia schengeni tagságát illeti, sőt, véleménye szerint több továbblépési lehetőség is van.

Pataky István

2022. október 13., 21:032022. október 13., 21:03

Nem lát elutasítást Hollandia kormányfőjének a román schengeni tagsággal kapcsolatos álláspontjában a lapunk által megkérdezett szakértő; Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint több továbblépési lehetőség van Románia számára. Mark Rutte holland miniszterelnök egyebek mellett azt mondta, meg kell várni, hogy mi lesz az uniós ellenőrzési és együttműködési mechanizmus (CVM) sorsa. Mikor várható ennek megszüntetése, s mennyire politikai töltetű ez a monitorozás? – kérdeztük Barabás T. Jánostól.

A Románia-szakértő arra emlékeztetett, hogy az Európai Parlament (EP) említett mechanizmusa félévente terjeszt elő Románia, az EP és az Európai Bizottság számára jelentéseket, a legutóbbiban pedig nem szerepelt olyan javaslat, hogy a teljes monitorozást be kellene szüntetni.

„A jogállamiságot, igazságszolgáltatást rendszeresen kritizáló jelentéseknek elvben elfogulatlannak kell lenniük, de ez nem sikerül maradéktalanul, mert például a nyugati cégek korrupciót gerjesztő romániai gyakorlatát nem említik. A CVM eltörlése egyrészt az EU vezető államai politikai akaratának kérdése, másrészt viszont Romániának is javítania kell bizonyítványán, így egyebek mellett azon, hogy a román vállalkozók a felmérések alapján elterjedt korrupcióról számolnak be” – mondta Barabás T. János.

Az erdélyi származású elemző szerint a CVM meghatározott mutatókkal dolgozik:

korrupcióról szóló felmérések, a kormány költségvetésének problémái például az elszámolhatóság területén, a kormányzati-önkormányzati beszerzések átláthatósága, korrektsége, az igazságszolgáltatás függetlensége (hogyan nevezik ki a bírókat, stb.) Ezen mutatókban drámai változásokat vár el Brüsszel, de legalábbis előremutató törvénykezést – hangsúlyozta a szakértő. Miután Mark Rutte Magyarországot is folyamatosan támadta, támadja, azt kérdeztük Barabás T. Jánostól, hogy feltételezhető-e valamiféle ellenszenv, lekezelő álláspont a közép-kelet-európai államok iránt a holland vezetés részéről? Az elemző elmondta: Hollandiában régóta liberális kormányzat van, felfogásukban térségünk társadalmi értékei „elavultak és veszélyesek”, ilyen a vallásosság és nacionalizmus.

Ugyanakkor a hollandok a legnagyobb befektetők Romániában, tehát a valóságban, az üzletben kevésbé érdekli őket „elmaradottságunk”

– jegyezte meg a szakértő. „Hollandia magas szinten integrált a globális nagy cégekben, így a bankvilágban, elektronikában, energiaiparban, tehát Amszterdam véleménye az európai nagytőke véleménye is egyben. Ezt a véleményt nem zavarja például az, hogy hollandiai cégeiken keresztül orosz és kínai vállalatok is jelen vannak térségünkben” – mondta Barabás T. János. Azt is megkérdeztük a kolozsvári születésű elemzőtől, mit eredményezhet a román politikában a schengeni csatlakozás újabb elutasítása? „Nem beszélnék elutasításról. Több továbblépési lehetőség van, Románia Schengen-tag lehet jövőre, de feltételekkel, vagy rövid távú projektet kell lebonyolítania a jobb felkészülés érdekében. Az ukrajnai háború lezárása is segítene Románia schengeni tagságán, hiszen a nyugatiak igyekeznek eltávolodni a kelet-európai zűröktől. A romániai belpolitikában mindenképpen feszültséget gerjeszt a holland tétovázás, aminek eredménye lehet, hogy a jövő évi választási kampányok során a kormánykoalíciós partnerek egymást fogják okolni a gondokért, ami kérdésessé teszi majd a kormánykoalíció koherens működését” – fogalmazott a Krónikának a szakértő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 22., péntek

Álhíreket oszlatott szét a védelmi miniszter, senkit nem visznek el katonának

Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.

Álhíreket oszlatott szét a védelmi miniszter, senkit nem visznek el katonának
2025. augusztus 22., péntek

Roncsautóprogram: az új elektromos autók vásárlása esetén a korábbi támogatás fele, 18 500 lej jár

A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.

Roncsautóprogram: az új elektromos autók vásárlása esetén a korábbi támogatás fele, 18 500 lej jár
2025. augusztus 22., péntek

Drulă: annyira rossz a gazdasági helyzet, hogy ha Bolojan távozna, az utódja sem kerülhetné el a megszorításokat

Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.

Drulă: annyira rossz a gazdasági helyzet, hogy ha Bolojan távozna, az utódja sem kerülhetné el a megszorításokat
2025. augusztus 22., péntek

Pénzügyminiszter a júlusi közüzemi fogyasztásról: az áfakulcsot a számla kiállításának időpontja határozza meg

Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.

Pénzügyminiszter a júlusi közüzemi fogyasztásról: az áfakulcsot a számla kiállításának időpontja határozza meg
2025. augusztus 22., péntek

Ezúttal Vajdahunyad és Déva közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezúttal Vajdahunyad és Déva közelében rengett a föld
2025. augusztus 22., péntek

Szaktárca: a kötelező óraszám megemelése után csaknem minden tanár ugyanabban az iskolában marad

A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.

Szaktárca: a kötelező óraszám megemelése után csaknem minden tanár ugyanabban az iskolában marad
2025. augusztus 22., péntek

Népszavazást akar az egyik parlamenti párt Ukrajna támogatásának témájában

Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.

Népszavazást akar az egyik parlamenti párt Ukrajna támogatásának témájában
2025. augusztus 21., csütörtök

Parajdi bányakatasztrófa: szabotálják a részvényesek a sótársaság vezetőinek menesztését

A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.

Parajdi bányakatasztrófa: szabotálják a részvényesek a sótársaság vezetőinek menesztését
2025. augusztus 21., csütörtök

Lekapcsolták a pénzmosással is gyanúsított polgármestert

Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.

Lekapcsolták a pénzmosással is gyanúsított polgármestert
2025. augusztus 21., csütörtök

Védelmébe vette a külföldi munkavállalókat a munkaerő-közvetítők szövetsége Tanasă uszításával szemben

A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).

Védelmébe vette a külföldi munkavállalókat a munkaerő-közvetítők szövetsége Tanasă uszításával szemben