Fotó: Haáz Vince
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek – derül ki a CURS közvélemény-kutató legfrissebb, szeptemberi felméréséből.
2023. szeptember 25., 12:442023. szeptember 25., 12:44
A felmérés szerint ha most vasárnap lennének a választások, a PSD 31 százalékkal végezne az élen, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azonban hibahatáron belüli különbséggel, csupán egy százalékkal lemaradva liheg a tarkójába.
A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg
A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.
Fotó: CURS
Arra a kérdésre, hogy szerintük jó vagy rossz irányba mennek a dolgok Romániában, a nagy többség, 69 százalék úgy válaszolt, hogy rossz irányba, és csupán 22 százalék vélekedett úgy, hogy jó irányba.
A többség ennek nyomán a saját helyzete kapcsán sem túl derűlátó: arra a kérdésre, hogy egy év múlva jobb vagy rosszabb körülmények között él majd, 41 százalék felelte azt, hogy rosszabb, 38 százalék mondta azt, hogy nem fog változni, és csupán 18 százalék bízott abban, hogy jobban él majd, mint most.
A második helyen 17 százalékkal az alacsony jövedelmek és az életszínvonal áll, a harmadikon 16 százalékkal a korrupció, a negyedik 8 százalékos aránnyal a munkahelyek hiánya áll, az ötödik 7-7 százalékkal a gazdasági válság és az egészségügy helyzete.
Négy százalék a külső adósságot tekinti a legfőbb gondnak, és egyaránt 3 százalék az oktatás helyzetét, a különleges nyugdíjakat, a migrációt, az ukrajnai háborút, a politikai osztályt és a közlekedési infrastruktúra állapotát.
Két százalék gondolja úgy, hogy a legnagyobb gondot a magas adók jelentik.
Rákérdeztek arra is, hogy mennyire bíznak a válaszadók az egyes intézményekben.
Az élen a tűzoltók végeztek: a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy bízik a lánglovagokban.
A dobogó második helyén a hadsereg áll 68 százalékos bizalmi indexszel, míg a harmadik az ortodox egyház, amiben a válaszadók 63 százaléka bízik.
A további sorrend: helyi önkormányzat (46 százalékos bizalmi index), NATO (42), oktatás (42), EU (35), sajtó (23), civil szervezetek (22), kormány (17), elnöki hivatal (13), parlament (13) és pártok (10).
Fotó: CURS
A schengeni csatlakozás kapcsán is borúlátó a többség: 27 százalék szerint biztosan nem, 33 százalék szerint pedig inkább nem lesz Románia idén a belső határellenőrzés nélküli uniós térség tagja, és csupán 8 százalék véli úgy, hogy biztosan, és 19 százalék, hogy inkább igen, mint nem.
A válaszadók többsége (41 százalék) szerint Románia schengeni csatlakozásának elmaradásáért elsősorban az azt megvétózó Ausztria felelős, de 21 százalék úgy véli, hogy inkább a román kormány.
A felmérés szeptember 12. és 22. között készült 1008 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalékos.
Az országos földfizikai intézet hétfő este 5,2-ről 5,4-re módosította a Buzău megyében aznap 17:40-kor bekövetkezett földrengés erősségét.
A belügyminisztérium a légirendészeti főfelügyelőség egyik Black Hawk helikopterét is beveti az áradások által megrongált Galac megyei infrastruktúra helyreállítására.
A Nemzet Útja (Calea Neamului) Egyesület elnöke, Mihai Tîrnoveanu hétfőn bejelentette, hogy függetlenként versenybe száll egy Kovászna megyei képviselői helyért, és elkezdi az indulásához szükséges támogató aláírások összegyűjtését.
A Richter-skála szerint 5,2-es erősségű földrengés rázta meg a szeizmológiai szempontból aktív Vrancea térségét és Buzău megyét hétfőn délután – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A korábban általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi listájának vezetőjeként elindulhat Klaus Iohannis államfő az idei parlamenti választáson – legalábbis egyes körök ezt fontolgatják a párt vezetésén belül.
Marcel Boloş pénzügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy valamennyi árvízkárosult háztartás 10 000 lejt kap az azonnali szükségletek fedezésére, és az áradások halálos áldozatainak családjai további 10 000 lejben részesülnek.
Az Európai Unió lakosságának 6,8 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt tavaly, 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban – mutat rá hétfői jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
Egyik párt sem tud majd önállóan kormányt alakítani az év végi parlamenti választások után, kénytelenek lesznek politikai szövetséget kötni – jelentette ki hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Útmutatót dolgozott ki az igazságügyi minisztérium arról, hogy a szexuális erőszak vagy zaklatás áldozatai hova, hogyan, mikor és kihez fordulhatnak segítségért.
A bukaresti Győzelem téren tüntetnek hétfőn 10 és 14 óra között a fogyatékkal élő nyugdíjasok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!