Fotó: Haáz Vince
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek – derül ki a CURS közvélemény-kutató legfrissebb, szeptemberi felméréséből.
2023. szeptember 25., 12:442023. szeptember 25., 12:44
A felmérés szerint ha most vasárnap lennének a választások, a PSD 31 százalékkal végezne az élen, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azonban hibahatáron belüli különbséggel, csupán egy százalékkal lemaradva liheg a tarkójába.
A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg
A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.
Fotó: CURS
Arra a kérdésre, hogy szerintük jó vagy rossz irányba mennek a dolgok Romániában, a nagy többség, 69 százalék úgy válaszolt, hogy rossz irányba, és csupán 22 százalék vélekedett úgy, hogy jó irányba.
A többség ennek nyomán a saját helyzete kapcsán sem túl derűlátó: arra a kérdésre, hogy egy év múlva jobb vagy rosszabb körülmények között él majd, 41 százalék felelte azt, hogy rosszabb, 38 százalék mondta azt, hogy nem fog változni, és csupán 18 százalék bízott abban, hogy jobban él majd, mint most.
A második helyen 17 százalékkal az alacsony jövedelmek és az életszínvonal áll, a harmadikon 16 százalékkal a korrupció, a negyedik 8 százalékos aránnyal a munkahelyek hiánya áll, az ötödik 7-7 százalékkal a gazdasági válság és az egészségügy helyzete.
Négy százalék a külső adósságot tekinti a legfőbb gondnak, és egyaránt 3 százalék az oktatás helyzetét, a különleges nyugdíjakat, a migrációt, az ukrajnai háborút, a politikai osztályt és a közlekedési infrastruktúra állapotát.
Két százalék gondolja úgy, hogy a legnagyobb gondot a magas adók jelentik.
Rákérdeztek arra is, hogy mennyire bíznak a válaszadók az egyes intézményekben.
Az élen a tűzoltók végeztek: a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy bízik a lánglovagokban.
A dobogó második helyén a hadsereg áll 68 százalékos bizalmi indexszel, míg a harmadik az ortodox egyház, amiben a válaszadók 63 százaléka bízik.
A további sorrend: helyi önkormányzat (46 százalékos bizalmi index), NATO (42), oktatás (42), EU (35), sajtó (23), civil szervezetek (22), kormány (17), elnöki hivatal (13), parlament (13) és pártok (10).
Fotó: CURS
A schengeni csatlakozás kapcsán is borúlátó a többség: 27 százalék szerint biztosan nem, 33 százalék szerint pedig inkább nem lesz Románia idén a belső határellenőrzés nélküli uniós térség tagja, és csupán 8 százalék véli úgy, hogy biztosan, és 19 százalék, hogy inkább igen, mint nem.
A válaszadók többsége (41 százalék) szerint Románia schengeni csatlakozásának elmaradásáért elsősorban az azt megvétózó Ausztria felelős, de 21 százalék úgy véli, hogy inkább a román kormány.
A felmérés szeptember 12. és 22. között készült 1008 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!