Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Kiesne az RMDSZ az Európai Parlamentből, ha most vasárnap lennének a választások – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból.
2024. március 06., 11:222024. március 06., 11:22
2024. március 06., 11:422024. március 06., 11:42
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérés szerdán ismertetett adatai szerint a kormánykoalíció pártjai – a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt (PSD-PNL) – alkotta szövetség toronymagasan az élen végezne a szavazatok 43,7 százalékával, vagyis abszolút többségre azért nem tenne szert.
A második helyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) áll: a szélsőjobboldali pártra a válaszadók 20,6 százaléka szavazna.
A harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt és a Jobboldal Ereje (USR-PMP-FD) alkotta Egyesült Jobboldal Szövetség 13,7 százalékkal, míg a botránypolitikus Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Románia 6,4 százalékot kapna.
Ezzel véget is ér az EP-mandátumra jogosult pártok sora,
Fotó: INSCOP
Az önkormányzati választások esetében – amelyeken a PSD és a PNL külön indul – a PSD végezne az élen 30,6 százalékkal, a második a PNL 25,6 százalékos támogatottsággal, míg a harmadik az AUR, amelyre 17,4 százalék szavazna.
A negyedik az Egyesült Jobboldal Szövetség 9,8 százalékkal, míg az SOS Románia 4,3 százalékot kapna.
Fotó: INSCOP
A válaszadók 57,2 százaléka van jó véleménnyel az EP- és az önkormányzati választások összevonásáról, míg 36,2 százalék ellenzi.
Az összevonás által előnyös helyzetbe kerülő két kormánypárt szavazóinak elsöprő többsége – 76 százalék – támogatja a lépést, de még az AUR szavazóinak 50 százaléka is jó ötletnek tartja.
Emellett az átlagosnál magasabb arányban képviseltetik magukat a támogatók között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a fehérgallérosak és a magas jövedelműek.
Arra is rákérdeztek, hogyan vélekednek a válaszadók arról, hogy a PSD és a PNL közös listát állít az EP-választásokra.
Mint kiderült, a többség – 51,3 százalék – nem ért egyet vele, míg 36,9 százalék jó véleménnyel van róla. A válaszadók 10,8 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Rákérdeztek a részvételi hajlandóságra is az EP-választáson. Eszerint a válaszadók 59,1 százaléka biztosra mondta a részvételét, míg 12,5 százalék mondta azt, hogy biztosan nem megy el voksolni.
A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.
A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!