Tisztázatlan üzletek. A fertőtlenítőbotrányba belebukott Hexi Pharmát ezer szál fűzi a szolgálatokhoz
Bár a bukaresti sajtó évek óta tényként ír egyes vállalatok és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kapcsolatáról, bírósági döntés eddig nem igazolta a titkosszolgálatok üzleti szerepvállalását. A politikusok óvatosan fogalmaznak a kérdésben, egyes elemzők szerint ugyanakkor a fedett cégek körüli botrányok a szolgálatok belső harcának jegyében zajlanak.
2019. február 13., 08:332019. február 13., 08:33
A bukaresti bíróság nemrég feloszlatta a gyógyászati termékeket forgalmazó, Cipruson bejegyzett Hexi Pharma román vállalatot, amelyre hatszázezer eurós bírságot is kirótt, és börtönbüntetésre ítélte a cég vezetőit. A társaság informális kapcsolatrendszere révén a romániai kórházak és egészségügyi intézmények majdnem kizárólagos szállítója volt tizennégy éve. A 2016-ban ötmillió eurós forgalmat lebonyolító cég hamisított, hígított fertőtlenítőszerei miatt több ápolt meghalt, de más, a piaci ár többszöröséért eladott terméke is káros volt az egészségre – foglalta össze Barabás T. János elemző a Hexi Pharma dicstelen történetét.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy oknyomozó újságírók kiderítették:
a SRI blokkolta a rendőrségen, valamint a bíróságokon a cég ellen tett feljelentéseket (nem adott át információt a társaságról az ügyészségeknek, bíróságoknak), ugyanakkor a vállalat vidéki megbízottjai között egykori, illetve aktív SRI-tisztek voltak. Barabás T. János lapunknak elmondta, a cégvezetők csupán strómanok,
Ezért is kerülhettek ki a kormánypárti sajtóba adatok az ügyről – tette hozzá az elemző.
„A SRI ezen csoportja képes volt országos szinten megszervezni, és a kórházakra kényszeríteni egy kereskedelmi gyártóhálózatot anélkül, hogy Romániában be lettek volna jegyezve hivatalosan. Az eset arra derít fényt, hogy Románia bűnszövetkezetként működő érdekcsoportok által fogva tartott állam, amely nem fog tudni az európai elvárásoknak megfelelően modernizálódni” – véli Barabás T. János.
Csoma Botond, a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja szerint a román hírszerzés üzleti tevékenységével, fedett cégeivel kapcsolatban nagyon sok legenda kering. Mint az RMDSZ-es képviselő lapunknak elmondta, az illetékes parlamenti bizottság ülésén meghallgatott Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke mesének nevezte a háttércégek létét. „Természetesen a SRI vezetőjének állítását nehéz leellenőrizni. Kizárni nem tudom, hogy a titkosszolgálatok bizonyos szálakon kapcsolódnak a gazdasági élethez, de jelenleg csak a hírszerzési igazgató azon jegyzőkönyvbe vett válaszára tudok hivatkozni, amelyet a kérdésemre adott. Ennek értelmében a SRI-nek nincs cége, s tulajdonrésze sincs más vállalatban” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tartja reálisnak a titkosszolgálatok különböző csoportjai közötti harcokat, Csoma Botond csak annyit mondott: elképzelhetőnek tartja azokat.
A jelenleg zajló költségvetési vita kapcsán aziránt érdeklődtünk az RMDSZ képviselőjénél, támogatna-e a magyar formáció egy olyan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről érkező javaslatot, amely a SRI büdzséjének csökkentését szorgalmazná, ahogyan azt Liviu Dragnea PSD-elnök felvetette. Csoma Botond elmondta, ő maga is túl nagynak tartja a titkosszolgálatok költségvetését, hiszen
„Amikor ez a kérdés korábban felmerült, a hírszerzési oldalról arra hivatkoztak, hogy ők nyugati társaiknál több tevékenységet végeznek, például külön kórházat vagy titkos küldeményeket szállító belső postát is működtetnek. De ez nyilván nem reális magyarázat az összegre” – hangsúlyozta a politikus, aki ugyanakkor csupán politikai nyilatkozatoknak nevezte a csökkentésre vonatkozó javaslatokat. Csoma Botond közölte, a SRI átcsoportosított pénzéből gyerekek számára ingyenes D-vitamint biztosító Dragnea-féle felvetést nevetségesnek tartja, a politikus szerint egy komoly elemzésre van szükség, s annak következményeként kell döntéseket hozni a túlméretezett titkosszolgálati költségvetéssel kapcsolatban.
Románia délkeleti része, Moldva egyes régiói és a Fekete-tenger teljes romániai partvidéke a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik Európában a GPS-zavarás szempontjából, ami napi szinten érinti a kereskedelmi repülőgépek navigációs rendszereit.
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy soha nem fog kormányt alakítani a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) minden intézkedést meghozott a választások jó körülmények közötti lebonyolítása érdekében – jelentette ki Toni Greblă, a hatóság elnöke.
Újabb felmérés szerint jut be az elnökválasztás második fordulójába George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke mögött nem sokkal lemaradva.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 23-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya.
A koalíciós partner Szociáldemokrata Pártot (PSD) ostorozta Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje elnöki programja ismertetésekor szerdán este.
Két, azonosítatlan repülő eszközt – minden bizonnyal az orosz hadsereg által Ukrajna ellen indított harci drónt – is észlelt szerdán este a román hadsereg az Ukrajnával határos Duna menti régióban, a lakosságot is riasztották.
Szerdai ülésén a kabinet jóváhagyja az 500 lej értékű szociális utalványok kiutalását a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek számára – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás