Tisztázatlan üzletek. A fertőtlenítőbotrányba belebukott Hexi Pharmát ezer szál fűzi a szolgálatokhoz
Bár a bukaresti sajtó évek óta tényként ír egyes vállalatok és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kapcsolatáról, bírósági döntés eddig nem igazolta a titkosszolgálatok üzleti szerepvállalását. A politikusok óvatosan fogalmaznak a kérdésben, egyes elemzők szerint ugyanakkor a fedett cégek körüli botrányok a szolgálatok belső harcának jegyében zajlanak.
2019. február 13., 08:332019. február 13., 08:33
A bukaresti bíróság nemrég feloszlatta a gyógyászati termékeket forgalmazó, Cipruson bejegyzett Hexi Pharma román vállalatot, amelyre hatszázezer eurós bírságot is kirótt, és börtönbüntetésre ítélte a cég vezetőit. A társaság informális kapcsolatrendszere révén a romániai kórházak és egészségügyi intézmények majdnem kizárólagos szállítója volt tizennégy éve. A 2016-ban ötmillió eurós forgalmat lebonyolító cég hamisított, hígított fertőtlenítőszerei miatt több ápolt meghalt, de más, a piaci ár többszöröséért eladott terméke is káros volt az egészségre – foglalta össze Barabás T. János elemző a Hexi Pharma dicstelen történetét.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy oknyomozó újságírók kiderítették:
a SRI blokkolta a rendőrségen, valamint a bíróságokon a cég ellen tett feljelentéseket (nem adott át információt a társaságról az ügyészségeknek, bíróságoknak), ugyanakkor a vállalat vidéki megbízottjai között egykori, illetve aktív SRI-tisztek voltak. Barabás T. János lapunknak elmondta, a cégvezetők csupán strómanok,
Ezért is kerülhettek ki a kormánypárti sajtóba adatok az ügyről – tette hozzá az elemző.
„A SRI ezen csoportja képes volt országos szinten megszervezni, és a kórházakra kényszeríteni egy kereskedelmi gyártóhálózatot anélkül, hogy Romániában be lettek volna jegyezve hivatalosan. Az eset arra derít fényt, hogy Románia bűnszövetkezetként működő érdekcsoportok által fogva tartott állam, amely nem fog tudni az európai elvárásoknak megfelelően modernizálódni” – véli Barabás T. János.
Csoma Botond, a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja szerint a román hírszerzés üzleti tevékenységével, fedett cégeivel kapcsolatban nagyon sok legenda kering. Mint az RMDSZ-es képviselő lapunknak elmondta, az illetékes parlamenti bizottság ülésén meghallgatott Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke mesének nevezte a háttércégek létét. „Természetesen a SRI vezetőjének állítását nehéz leellenőrizni. Kizárni nem tudom, hogy a titkosszolgálatok bizonyos szálakon kapcsolódnak a gazdasági élethez, de jelenleg csak a hírszerzési igazgató azon jegyzőkönyvbe vett válaszára tudok hivatkozni, amelyet a kérdésemre adott. Ennek értelmében a SRI-nek nincs cége, s tulajdonrésze sincs más vállalatban” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tartja reálisnak a titkosszolgálatok különböző csoportjai közötti harcokat, Csoma Botond csak annyit mondott: elképzelhetőnek tartja azokat.
A jelenleg zajló költségvetési vita kapcsán aziránt érdeklődtünk az RMDSZ képviselőjénél, támogatna-e a magyar formáció egy olyan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről érkező javaslatot, amely a SRI büdzséjének csökkentését szorgalmazná, ahogyan azt Liviu Dragnea PSD-elnök felvetette. Csoma Botond elmondta, ő maga is túl nagynak tartja a titkosszolgálatok költségvetését, hiszen
„Amikor ez a kérdés korábban felmerült, a hírszerzési oldalról arra hivatkoztak, hogy ők nyugati társaiknál több tevékenységet végeznek, például külön kórházat vagy titkos küldeményeket szállító belső postát is működtetnek. De ez nyilván nem reális magyarázat az összegre” – hangsúlyozta a politikus, aki ugyanakkor csupán politikai nyilatkozatoknak nevezte a csökkentésre vonatkozó javaslatokat. Csoma Botond közölte, a SRI átcsoportosított pénzéből gyerekek számára ingyenes D-vitamint biztosító Dragnea-féle felvetést nevetségesnek tartja, a politikus szerint egy komoly elemzésre van szükség, s annak következményeként kell döntéseket hozni a túlméretezett titkosszolgálati költségvetéssel kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átvette mandátumát a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójában államfővé választott Nicușor Dan csütörtökön az alkotmánybíróságon.
Elutasította csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság az elnökválasztáson alulmaradt George Simion óvását, így a választás eredménye hivatalossá válik.
Informális keretek között találkozott szerda este Nicușor Dan megválasztott államfő Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfőt jelöli miniszterelnöknek a leendő koalíciós tárgyalásokon – erről döntött szerdán este a párt vezetősége.
Továbbra is kártalanítja a pénzügyminisztérium azokat, akik 1990 előtt egy új Dacia vásárlására szánt megtakarításaikat a CEC-nél helyezték letétbe, de az 1989 decemberi rendszerváltás után kezdődő „új időkben” nem kapták meg sem az autót, se a pénzt.
A szélsőségesen nacionalista párt négy felsőházi törvényhozója kilépett, így a POT már nem teljesíti a parlamenti csoportosulás feltételeit.
Nem adott egyértelmű választ Ilie Bolojan ügyvivő államfő arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki jelölést, ha Nicușor Dan megválasztott elnök őt kéri fel kormányalakításra.
A máltai politikus informális találkozón vesz részt Nicușor Dan megválasztott államfővel, csütörtökön pedig Dominic Fritz polgármester meghívására Temesvárra látogat.
A legfőbb ügyészség fontolgatja a Călin Georgescu ellen indított büntetőeljárás kiterjesztését, miután a volt elnökjelölt a Realitatea Tv egyik adásában gyaníthatóan a Vasgárda egykori vezetőjétől, Corneliu Zelea Codreanutól idézett.
Hat személyt, közöttük egy nőt is őrizetbe vettek a hatóságok a gyermeknevelési pótlékok és fizetett betegszabadságok jogtalan megszerzésével kapcsolatos ügyben – közölte a Vâlcea megyei rendőrség szerdán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás