Tisztázatlan üzletek. A fertőtlenítőbotrányba belebukott Hexi Pharmát ezer szál fűzi a szolgálatokhoz
Bár a bukaresti sajtó évek óta tényként ír egyes vállalatok és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kapcsolatáról, bírósági döntés eddig nem igazolta a titkosszolgálatok üzleti szerepvállalását. A politikusok óvatosan fogalmaznak a kérdésben, egyes elemzők szerint ugyanakkor a fedett cégek körüli botrányok a szolgálatok belső harcának jegyében zajlanak.
2019. február 13., 08:332019. február 13., 08:33
A bukaresti bíróság nemrég feloszlatta a gyógyászati termékeket forgalmazó, Cipruson bejegyzett Hexi Pharma román vállalatot, amelyre hatszázezer eurós bírságot is kirótt, és börtönbüntetésre ítélte a cég vezetőit. A társaság informális kapcsolatrendszere révén a romániai kórházak és egészségügyi intézmények majdnem kizárólagos szállítója volt tizennégy éve. A 2016-ban ötmillió eurós forgalmat lebonyolító cég hamisított, hígított fertőtlenítőszerei miatt több ápolt meghalt, de más, a piaci ár többszöröséért eladott terméke is káros volt az egészségre – foglalta össze Barabás T. János elemző a Hexi Pharma dicstelen történetét.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy oknyomozó újságírók kiderítették:
a SRI blokkolta a rendőrségen, valamint a bíróságokon a cég ellen tett feljelentéseket (nem adott át információt a társaságról az ügyészségeknek, bíróságoknak), ugyanakkor a vállalat vidéki megbízottjai között egykori, illetve aktív SRI-tisztek voltak. Barabás T. János lapunknak elmondta, a cégvezetők csupán strómanok,
Ezért is kerülhettek ki a kormánypárti sajtóba adatok az ügyről – tette hozzá az elemző.
„A SRI ezen csoportja képes volt országos szinten megszervezni, és a kórházakra kényszeríteni egy kereskedelmi gyártóhálózatot anélkül, hogy Romániában be lettek volna jegyezve hivatalosan. Az eset arra derít fényt, hogy Románia bűnszövetkezetként működő érdekcsoportok által fogva tartott állam, amely nem fog tudni az európai elvárásoknak megfelelően modernizálódni” – véli Barabás T. János.
Csoma Botond, a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja szerint a román hírszerzés üzleti tevékenységével, fedett cégeivel kapcsolatban nagyon sok legenda kering. Mint az RMDSZ-es képviselő lapunknak elmondta, az illetékes parlamenti bizottság ülésén meghallgatott Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke mesének nevezte a háttércégek létét. „Természetesen a SRI vezetőjének állítását nehéz leellenőrizni. Kizárni nem tudom, hogy a titkosszolgálatok bizonyos szálakon kapcsolódnak a gazdasági élethez, de jelenleg csak a hírszerzési igazgató azon jegyzőkönyvbe vett válaszára tudok hivatkozni, amelyet a kérdésemre adott. Ennek értelmében a SRI-nek nincs cége, s tulajdonrésze sincs más vállalatban” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tartja reálisnak a titkosszolgálatok különböző csoportjai közötti harcokat, Csoma Botond csak annyit mondott: elképzelhetőnek tartja azokat.
A jelenleg zajló költségvetési vita kapcsán aziránt érdeklődtünk az RMDSZ képviselőjénél, támogatna-e a magyar formáció egy olyan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről érkező javaslatot, amely a SRI büdzséjének csökkentését szorgalmazná, ahogyan azt Liviu Dragnea PSD-elnök felvetette. Csoma Botond elmondta, ő maga is túl nagynak tartja a titkosszolgálatok költségvetését, hiszen
„Amikor ez a kérdés korábban felmerült, a hírszerzési oldalról arra hivatkoztak, hogy ők nyugati társaiknál több tevékenységet végeznek, például külön kórházat vagy titkos küldeményeket szállító belső postát is működtetnek. De ez nyilván nem reális magyarázat az összegre” – hangsúlyozta a politikus, aki ugyanakkor csupán politikai nyilatkozatoknak nevezte a csökkentésre vonatkozó javaslatokat. Csoma Botond közölte, a SRI átcsoportosított pénzéből gyerekek számára ingyenes D-vitamint biztosító Dragnea-féle felvetést nevetségesnek tartja, a politikus szerint egy komoly elemzésre van szükség, s annak következményeként kell döntéseket hozni a túlméretezett titkosszolgálati költségvetéssel kapcsolatban.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amelynek értelmében a motorosok fényvisszaverő háromszög, elsősegélydoboz és tűzoltó készülék nélkül is közlekedhetnek.
Mardossa a lelkiismeret Vlad Pascut, azt az autóst, aki tavaly augusztusban kábítószer hatása alatt vezetve halálra gázolt két fiatalt a román tengerparton.
Elfogadta a bukaresti képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint az infláció jelenleg csökkenőben van, de ahhoz, hogy az életszínvonal emelkedése érzékelhetővé váljon, „szeptember-októberre 5 százalék alá kell szorítani az inflációt”.
Új közúti jelzőtábla jelenhet meg a romániai utakon, és egy új útburkolati jel bevezetését is tervezi a belügyminisztérium a balesetek megfékezése érdekében.
Online kurzusokat szervez az Országos Adóhatóság az idéntől megváltozott adózási tudnivalókról. A román nyelvű előadásokra az ország minden megyéjéből lehet jelentkezni, egy képzésre 500 résztvevőt fogadnak be.
A romániaiak egynegyede gyakran visszaváltja a betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) logójával ellátott italcsomagolásokat – derül ki a Kantar felméréséből.
A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.
Az összes krónikus beteg mentesülni fog a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettsége alól – jelentette be egy hétfői sajtóeseményen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás