És nemcsak azért, mert a három alkotóelem közül kettő a részben közös választói réteg (elsősorban a közepesnél nagyobb városok képzettebb és magánszférában alkalmazott szavazói) megszerzéséért, illetve magához kötéséért küzd.

„Ezt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), valamint a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártjából (PLUS) álló páros közötti viszonylag új, nagyjából 5-6 éves, még mindig eldöntetlen küzdelmet az említett pártokon, illetve az USR–PLUS alkotóelemei közötti, szintén lezáratlan hatalmi harc egészíti ki.

A jelenlegi egészségügyi és a körvonalazódó gazdasági-pénzügyi válság idején még bonyolultabb a feladat, a román politikai elit pedig ehhez jelenleg nem rendelkezik megfelelő emberi erőforrással” – fogalmazott a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.

Nem az volt a kérdés, lesz-e válság, hanem hogy mikor

Pászkán nem tartja eléggé megalapozottaknak azokat az – elsősorban a román médiában megjelent – értelmezéseket, melyek szerint a mostani válság elvekről, egészségügyi reformról, a „rendszer” reformokkal szembeni ellenállásáról, esetleg az erőszakszervek (titkosszolgálatok, hadsereg, rendőrség/csendőrség) érdeksérelmeiről szól. „A kormányalakítás óta eltelt rendkívül rövid időszakot teljesen lefedte a járványhelyzet, és szinte semmi nem derült ki arról, hogy mit cselekedne a sok sebből vérző és átalakítandó egészségügy élén egy USR–PLUS-os miniszter. A tárcák körüli osztozkodás idején nem igazán volt érezhető ilyen jellegű elvi hadakozás azért, hogy ne ehhez a párthoz kerüljön a tárca. Ezekből következik, hogy

A kérdés tehát nem az volt, hogy lesz-e kormányválság, hanem az, hogy ki robbantja ki és mikor. Úgy látszik, a PNL-ben most látták elérkezettnek az időt, hogy pontokat szerezzenek“ – mondta a nagybányai származású elemző.

Ki nyerhet, ki veszthet a mostani háború során? – hangzott a következő kérdésünk. A szakértő szerint a legnagyobb vesztes az USR–PLUS. „Amennyiben a válság végén csak Vlad Voiculescu és Andreea Moldovan államtitkár távozik a kormányból, akkor az USR–PLUS-nak kell elvinnie a balhét mindazért, ami az utóbbi hónapokban az egészségügy területén történt, holott a járványhelyzet kezelésében a PNL fennhatósága alatt álló minisztériumok – a védelmi, a belügyi és az oktatási – is követtek el hibákat. Ráadásul ez a vereség az USR–PLUS-on belüli harcot is felerősítheti” – vélekedett az elemző.

Pászkán Zsolt ugyanakkor csak látszólagos nyertesnek tartja a PNL-t, mert ezzel a lépéssel ugyan sikeresen áttolta a felelősséget az USR–PLUS-ra, de ezzel még nem zárult le a PNL-en belüli, a közelgő kongresszust megelőző hatalmi harc, amely nemcsak a magát pártelnökként szívesen látó Florin Cîţu és a tavalyi bukását feledni nem tudó Ludovic Orban, hanem egy mindkettőjük bukásában érdekelt harmadik csoport között is zajlik.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig éppen a PSD passzivitása miatt lehet ennek a káosznak a nyertese, hiszen egy egymás kinyírásával foglalkozó koalíció és egy mindent elsunnyogó PSD mellett sokak számára még az AUR-osok tartalmatlan agresszivitása is vonzó lehet” – vázolta a helyzetet a politikai elemző.

Nincs kényszerhelyzetben a PNL

A hogyan továbbot firtató kérdésünkre Pászkán Zsolt azt mondta,

„Talán abban bíztak, hogy ezzel az elnökválasztó kongresszus előtt álló PNL-en belül felerősítik a harcot, és ebből valamiféle olyan személyi változás következik, mely számukra kedvező lehet, vagy legalábbis kompenzálja az elszenvedett arcvesztést. Az USR előtt nem áll győztes alternatíva, sem az ellenzéki politizálás, sem egy kikényszerített előre hozott választás nem járható út. Így a PNL-t semmi nem kényszeríti, hogy elégtételt adjon a fő riválisának a párton belül amúgy nem túl erős, de mégiscsak PNL-es Cîţu megbuktatásával” – fogalmazott a Krónikának a Románia-szakértő.