Elnökválasztás. Vasárnap azért várják a szavazópolgárokat az urnákhoz, hogy eldöntsék, melyik két jelölt jut majd a második fordulóba
Fotó: Beliczay László
Elnök kerestetik: három vasárnapon át tartó választási maraton veszi kezdetét Romániában, ezen a hétvégén az elnökválasztás első fordulóját tartják. Cikkünkben mindent összefoglaltunk, amit tudni kell a szavazás menetéről, a jelöltekről, azok esélyeiről, a kampány legfontosabb mozzanatairól, botrányairól.
2024. november 22., 08:012024. november 22., 08:01
Mint ismeretes, egy hét múlva, december elsején parlamenti választásokra várják a polgárokat, két hét múlva, december 8-án pedig az államfőválasztás második fordulóját rendezik a két első helyezett részvételével, hogy eldőljön, melyikük lesz az elnök a következő öt évben. Az elnökválasztási kampány szombaton reggel hét órakor ér véget, addig a jelöltek és pártjaik kötelesek eltávolítani a közterületekről és az online térből a kampányanyagaikat.
A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy sorban álló állampolgárok számára a szavazóhelyiség elnöke meghosszabbíthatja a szavazást addig, amíg a szavazóhelyiségben lévő utolsó választópolgár is élni tud szavazati jogával. A szavazást 23.59 percig lehet meghosszabbítani, amikor az elektronikus rendszer lezárul, és egyik szavazóhelyiségben sem lehet több szavazatot leadni.
A voksoláshoz érvényes személyi igazolvány szükséges.
Ez azonban csak a belföldön tartózkodó választópolgárokra érvényes. A belföldön szavazók a választások előtti napon 18 és 20 óra között kérvényezhetnek mozgóurnát a lakcímük szerinti szavazóhelyiségnél. Kivételes esetekben a mozgóurnát a megyei választási irodánál is igényelni lehet legkésőbb november 22-én 12 óráig, akár e-mailben is.
A kérést a mozgóurnát igénylő választópolgár által megbízott személyek is benyújthatják. A kérésnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, személyi számát, a személyi igazolványa számát, az igazolványon feltüntetett lakcímet, illetve azt a címet, ahová az urnát kérik, illetve a telefonszámát. Az igénylő által aláírt kérést dátumozni kell, és csatolni hozzá a betegséget vagy a mozgásképtelenséget igazoló orvosi dokumentumot.
Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábban bejelentette, hogy mintegy 19 ezer szavazóhelyiséget hoznak létre belföldön az államelnök-választásra, és közel 19 millió szavazólapot rendeltek meg a választások első fordulójára, és ugyanannyit a második fordulóra is, amennyiben lesz ilyen. A szavazólapokat eljuttatták a prefektusi hivatalokhoz, ahonnan szombaton a bélyegzőkkel és a jegyzőkönyvek formanyomtatványaival együtt elszállítják a szavazóhelyiségekhez.
Tizenhárom jelölt, köztük hivatalban lévő és egykori miniszterelnök, esélytelen volt miniszterek szállnak harcba az idei romániai elnökválasztáson, amelynek első fordulóját vasárnap, a másodikat pedig december 8-án rendezik.
A szavazóhelyiségek listáját az AEP honlapján lehet tanulmányozni. Azon külföldön tartózkodó román állampolgárok listáján, akik kérték, hogy levélben szavazhassanak, összesen 6721-en szerepelnek. Nekik a Román Posta október 30-áig kézbesítette a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat mind az első, mind a második fordulóra. A szavazatoknak november 21-éig kell megérkezniük a választási irodához. Keddig 2531 román állampolgár szavazott levélben.
Amennyiben a voksot tartalmazó boríték nem érkezik meg november 21-éig, az AEP értesíteni fogja erről az illető állampolgárt, hogy az elmehessen szavazni a legközelebbi szavazóhelyiséghez. Az államfőválasztás első fordulójának kampánya november 23-án reggel 7 óráig tart. A kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni.
Az AEP elnöke arról is beszámolt, hogy 19 850 000 szavazólapot rendelt meg fordulóként a Hivatalos Közlönytől az államfőválasztásra, darabját 0,2 lejért. A külföldi szavazókörök számára 3 025 000 szavazólapot, a levélben voksolók számára 6650 szavazólapot rendeltek meg. Ami az elnökválasztási kampány finanszírozását illeti, a törvény előírja, hogy minden jelölt legfeljebb 66 millió lejes kampányköltségvetéssel rendelkezhet, amelyet a törvénynek megfelelően lehet elkölteni.
Toni Greblă a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) igazgatójával, Ionel Bălannal és az Országos Statisztikai Intézet (INS) vezetőjével, Tudorel Andreijel tartott keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a három intézmény szakértői kifejlesztettek két szoftvert. Az egyik valós időben mutatja majd a választások napján az országos, megyénkénti, településenkénti és szavazókörönkénti részvételi arányt a prezenta.roaep.ro weboldalon.
A másik szoftver valós időben mutatja majd az államelnök-választás első fordulójának szavazókörönkénti részleges előzetes eredményeit a voting.roaep.ro weboldalon. Az adatok a szavazatszámlálásról készült szavazóköri jegyzőkönyvek felöltése után jelennek meg az AEP honlapján urnazárás után. A jegyzőkönyvek ellenőrzése és összesítése után a feldolgozottságuk szerint folyamatosan frissülő jelöltenkénti adatok felkerülnek a Központi Választási Iroda honlapjára.
Bár a szavazólapokon tizennégy jelölt neve szerepel, a megmérettetésen összesen tizenhárom jelölt indul. Ez annak tudhat be, hogy
Szeretett volna elindulni Diana Șoșoacă, az AUR-ból kizárt szélsőjobbos politikus is, akinek neve a botránypolitizálás jelképévé vált itthon és az Európai Parlamentben egyaránt, ám őt az alkotmánybíróság vitatható indokkal – arra hivatkozott, hogy a Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban Şoşoacă megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget – kizárta a versenyből.
Az első forduló megnyerésére a legesélyesebbnek Marcel Ciolacu miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) újraiparosítást és nyugdíjemelést ígérő elnökét tartják, az összes közvélemény-kutató intézet őt hozta ki első helyen.
miközben az eddigi legfőbb ellenfél, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) meggyengült, és a jobboldali szavazók képviseletére több párt is bejelentkezett.
Ugyanakkor egy, a G4Media portál által hétfőn közölt leleplező cikk még forró pillanatokat okozhat számára. Az írásban egy dokumentumot is bemutattak, amely szerint Ciolacu három éve a botrányba keveredett, Laura Vicol PSD-s képviselő férje tulajdonában levő Nordis ingatlanfejlesztő cég által bérelt magángépen utazott a PSD több vezető politikusával együtt. A Nordis jelentős előleget vett fel ügyfeleitől, akiknek az ígéret szerint lakásokat épített volna, amelyek azonban soha nem épültek meg.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egy olyan magángéppel utazott, amelyet a botrányba keveredett ingatlancég, a Nordis utazási cége bérelt – értesült a G4Media portál.
A nagy csata a kompromittáló cikk ellenére valószínűleg a második helyért zajlik majd, és a küzdelem meglehetősen kiélezett. A közvélemény-kutatók hol a magát szuverenistának mondó, magyarellenes, az úzvölgyi temetőgyalázás egyik szellemi atyjának számító George Simiont, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), hol Nicolae Ciucát, a PNL vállalkozóbarát politikát hirdető elnökét hozzák ki másodiknak. De a helyezésért versenyben van még a városi értelmiség pártjának számító USR elnöke, Elena Lasconi és Mircea Geoană, a NATO függetlenként induló korábbi főtitkár-helyettese, volt PSD-elnök is, aki most a románok NATO-ba vetett bizalmát szeretné kihasználni ahhoz, hogy összejöjjön a győzelem.
A többiek –
– a futottak még kategóriába tartoznak. Van köztük volt külügyi hírszerző, tévés műsorvezető és az AUR színeiben mandátumot szerzett EP-képviselő is, akik vagy a saját személyüket, vagy a pártjukat kívánják az indulással „reklámozni”. Az, hogy nem egyértelmű a második helyezett kiléte, jórészt a PNL meggyengülésének tudható be, korábban ugyanis rendszerint a PSD és a legerősebb jobboldali párt jelöltje jutott be a második körbe.
A Nordis-botrány mellett a PSD elnökének a koalíciós partner PNL azon vádjával is szembe kellett néznie, hogy a PSD vasárnap az összes szavazókörben arra készül, hogy szavazókörönként 10-20 szavazatot „irányítson át” George Simion javára, a felmérések szerint ugyanis az AUR-vezért tudná a legkönnyebben legyőzni, ha ők ketten jutnának be a második fordulóba.
Nicolae Ciucă szerint semmi takargatni valója nincs abban az ügyben, amelyet a korrupcióellenes ügyészség az általa írt könyv közpénzből való reklámozása ügyében.
Ciolacu és Simion vehemensen cáfolta a vádakat – igaz, a cáfolat hitelességének nem tett jót, hogy miniszterelnöki minőségében Ciolacu igyekezett kihúzni a Simiont ért kémvád méregfogát. Amely arról szól, hogy az AUR elnöke kapcsolatban állhat az orosz katonai hírszerzéssel, miután még évekkel ezelőtt Ukrajnában állítólag a titkosszolgálat embereivel találkozott.
Ciolacu közlése szerint tájékoztatásért fordult az ukrán hatóságokhoz,
Amúgy Nicolae Ciucă sem úszta meg: őt az idén, egyértelműen a szuper választási évre időzítve megjelentetett könyve miatt vették elő, amelynek a kiadására és reklámozására a PNL mintegy kétmillió eurónyi közpénzt költött, amit a korrupcióellenes ügyészség is vizsgál.
Mindeközben Elena Lasconi Mircea Geoanát támadta be, azzal vádolva, hogy egy ellentmondásos izraeli üzletemberrel, Tal Hanannal találkozott Bukarestben, aki olyan trollfarmot üzemeltet, amely segítségével a világ számos pontján számos választásba avatkozott be a végeredmény befolyásolása céljából.
Ciolacu egyébként igyekszik a „vizek fölött lebegni”, azaz olyan, nyugodt, higgadt jelölt benyomását kelteni, aki a vádaskodás és a vagdalkozás helyett az együttműködésre törekszik. Ennek jeleként többször is kijelentette, hogy ha megnyeri az elnökválasztást, nem a saját pártjából jelöl miniszterelnököt.
Közzétette a bukaresti kormány a kijevi hatóságok hivatalos indoklását, amelyben magyarázattal szolgálnak George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének Ukrajnából való kitiltására.
Ugyanakkor ez nem annyira az árkok betemetésére vonatkozó szándék bizonyítéka, hanem inkább annak a jele, hogy Ciolacu tudomásul veszi a realitást, miszerint hiába nyeri meg a PSD a parlamenti választást, egyedül úgysem tud majd kormányt alakítani, koalíciós partner(ek)re lesz szüksége.
Öt éve Klaus Iohannis leköszönő államfő a PNL jelöltjeként könnyedén verte Viorica Dăncilă PSD-elnököt, tíz éve pedig Dăncilă elődjét, Victor Ponta akkori miniszterelnököt győzte le a második fordulóban.
Tizenöt éve Traian Băsescu a most is a jelöltek között levő Mircea Geoanát győzte le a diaszpóra voksaival úgy, hogy az urnazárás utáni exit pollok alapján Geoană még a saját győzelmét hirdette ki; 2004-ben pedig Adrian Năstase miniszterelnök volt az a PSD-jelölt, aki a második forduló után kénytelen volt gratulálni a győzelemhez Băsescunak.
Ettől függetlenül ugyanakkor a saját maga és pártja számára hatalmas siker lenne, ha be tudná venni az államfői rezidenciául szolgáló Cotroceni-palotát. Ám ehhez még a választópolgároknak is lesz néhány szavuk. Ha korábban nem, akkor a második fordulóban.
Az elnökjelöltek sorrendje a szavazólapokon
1. Elena-Valerica Lasconi – Mentsétek meg Romániát Szövetség; 2. George-Nicolae Simion – Románok Egyesüléséért Szövetség; 3. Ion-Marcel Ciolacu – Szociáldemokrata Párt; 4. Nicolae-Ionel Ciucă – Nemzeti Liberális Párt; 5. Kelemen Hunor – Romániai Magyar Demokrata Szövetség; 6. Mircea-Dan Geoană – független jelölt; 7. Ana Birchall – független jelölt; 8. Alexandra-Beatrice Bertalan-Păcuraru – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért párt; 9. Sebastian-Constantin Popescu – Új Románia Párt; 10. Ludovic Orban – Jobboldal Ereje (visszalépett); 11. Călin Georgescu – független jelölt; 12. Cristian Diaconescu – független jelölt; 13. Cristian-Vasile Terheş – Román Nemzeti Konzervatív Párt; 14. Silviu Predoiu – Nemzeti Akció Liga párt.
Hétfő este Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje elnöke a Digi24 televízió által szervezett elnökjelölti vitán bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) államfőjelöltjét, Elena Lasconit támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!