Ludovic Orban kormányfő
Fotó: Gov.ro
Ludovic Orban román miniszterelnök egy hétfő esti tévéinterjújában elismerte: az új típusú koronavírus-járvány miatt foganatosított szükségállapot május 14-ei lejárta után valószínűleg nem tudnak bírságolni a hatóságok a kiháságok miatt. Nem tisztázott, milyen feltételek mellett hagyhatjuk el lakótelepülésünket péntektől.
2020. május 11., 22:032020. május 11., 22:03
2020. május 11., 22:292020. május 11., 22:29
A kormányfő a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva reményének adott hangot, miszerint a parlament sürgősségi eljárásban fogja megvitatni és elfogadni a kormány által hétfőn elfogadott törvénytervezetet, amellyel a csütörtökön megszűnő rendkívüli állapot után is korlátoznák a kijárást és gyülekezést. Orban elmondta, megvárják az alkotmánybíróság szerdán esedékes, a veszélyhelyzetet szabályozó, 2004 óta hatályos kormányrendelet ellen beterjesztett óvással kapcsolatos ítéletét, és ennek megfelelően sürgősségi rendelettel módosítanak.
Orban ugyanakkor elismerte: nagy valószínűséggel nem áll módjukban a hatóságoknak szankciókat megszabni, ennek ellenére a sürgősségi eseteket kezelő országos bizottság le fogja fektetni a szükséges szabályokat. Ennek ellenére a kormányfő nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy szankciókkal sújtsák azokat, akik május 15-étől nem hordanak védőmaszkot tömegközlekedési eszközökön, nyilvános zárt helyeken vagy munkahelyen. Szerinte azonban ez esetben a nevelésre, a védőeszköz használatának tudatosítására kell fektetni a hangsúlyt.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a településeken kívüli közlekedés kapcsán a kormányzati intézmények vizsgálják, milyen formában és körülmények között maradjon meg a saját felelősségre kiállított nyilatkozat felmutatásának kötelezettsége. Két verzió lehetséges: megmarad a szükségállapot idején is megkövetelt írásos nyilatkozat (vagy a mobileszközön bemutatható változata), vagy a polgároknak szóban kell megindokolniuk majd a rendvédelmi szerveknek a lakótelepülésük elhagyásának okát a közúti ellenőrzések során.
Hétfői ülésén a román kormány törvénytervezetet fogadott el, amellyel a koronavírus-járvány miatt kihirdetett, csütörtökön lejáró rendkívüli állapot után is korlátozná a kijárást és gyülekezést. Miután a múlt héten elbukott az alkotmánybíróságon az a rendelet, amelynek alapján eddig bírságolták a kijárási korlátozások ellen vétőket, az Orban-kabinet a büntetések kiszabásának jogalapját is helyre akarja hozni ebben a törvényben. A 2004/21-es kormányrendelet által szabályozott veszélyhelyzet is lehetővé teszi, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében korlátozzák a gyülekezési és mozgásszabadságot, de erről már nem adhat ki katonai rendeletet a belügyminiszter, ahogyan tette eddig a szükségllapot idején. Az alkotmány egyértelműen leszögezi, hogy egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható. A veszélyhelyzetben így már csak akkor korlátozhatja a kisebbségi jobbközép kormány az állampolgári jogokat, ha ehhez a baloldali többségű parlament törvényi felhatalmazást ad számára.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!