Gyurcsány Ferenc
Fotó: Web.dkp.hu
Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében – azon az alapon, hogy akik sohasem éltek Magyarországon, nem viselik szavazatuk következményét – elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát. A Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, az MPP és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke is elfogadhatatlannak minősítette Gyurcsány Ferenc felvetését.
2017. november 01., 22:272017. november 01., 22:27
2017. november 01., 22:282017. november 01., 22:28
Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát.
Gyurcsány kedden este egy budapesti fórumon jelentette be hivatalosan: a DK aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK), hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. A Fidesz szerint a volt kormányfő ismét gyűlöletkampányt indít a magyarok ellen.
Mint mondta, az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek.
– jelentette ki. Hozzátette: a választások előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény ilyen tartalmú módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”. Úgy vélte: 2004 óta folyamatosan tematizálja a közbeszédet és szembeállít magyart magyarral az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak. Miniszterelnökként azt képviselte, hogy a trianoni trauma felszámolható, a többi közt a határok légiesítése révén az új európai közös hazában.
Ezzel szemben – folytatta – azt gyanította, hogy a Fidesz magyarsága semmi más, mint a párt hatalmi törekvései szolgálatába állított eszköz. Azt mondta:
„Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar pártok elnökei egységesen elutasítják a felvetést. „Gyurcsány Ferenc ismét csak azt bizonyítja, hogy a politikai fantáziája és kreativitása eléggé korlátolt” – kommentálta szerdán a Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a DK-elnök javaslatát.
Kelemen Hunor
Fotó: Kocsis B. János
„Ez a kezdeményezés senkinek nincs hasznára, ugyanakkor egy érzelmileg nagyon fontos dologban gerjeszt ellentétet, amelynek nagy jelentősége nincs, hiszen a határon túliak legfeljebb két-három parlamenti mandátum sorsáról döntenek. Nem elfogadható, hogy valaki emiatt szándékosan akar törésvonalat kreálni az összmagyar társadalomban.
– szögezte le Kelemen. Hozzátette: ezek után az ellenzék többi pártjának el kell döntenie, hogy közösséget vállal-e a DK-val. A politikus elutasította azt az ellenérvet, hogy aki nem Magyarországon adózik, ne szavazhasson.
„Ez butaság. Nem az a kérdés, hogy ki hol adózik és mit befolyásol, hanem az, hogy milyen buta, ócska módon próbálják most tematizálni ezt az ügyet.
Meg is fordíthatnánk a kérdést, és fölvethetnénk: mennyit nyert Magyarország abból, hogy több ezer orvos, mérnök, illetve jól képzett szakember költözött oda a határon túlról, aki ott kiválóan megállja a helyét, nálunk viszont nagyon hiányzik?” – hangoztatta Kelemen. „Gyurcsány Ferenc felvetése totális tévedés, manipulatív és rosszindulatú akció” – összegzett Kelemen Hunor lapunknak nyilatkozva.
Szomorú, hogy a baloldal ma sem talál más választási témát, mint a nemzet összeugrasztása és a határon túli magyarok ismételt kampánytémává emelése – mondta lapunknak a DK kezdeményezése kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Biró Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
A politikus – aki az RMDSZ-szel kötött megállapodás nyomán a szövetség színeiben képviselői mandátumhoz jutott a tavaly decemberi parlamenti választáson – kifejtette: az elmúlt nyolc esztendő bebizonyította, hogy az egységes magyar nemzetben való gondolkodásnak megvan a kellő támogatottsága Magyarországon.
Azon felvetésünkre, hogy az ellentábor azzal érvel: a határon túli magyaroknak azért nem járna a szavazati jog, mert döntésük következményei nem érintik közvetlenül őket, kijelentette: ez nem állja meg a helyét, mivel a különböző nemzetrészek között egyre szorosabb a kapcsolat.
„Ma, amikor szorosabbra szőjük a nemzet szövetét, nem csupán kulturálisan, hanem gazdaságilag is, és összefüggő Kárpát-medencei gazdasági hálózatot építünk, a külhoni magyarok szavazati joga igenis helyénvaló” – szögezte le.
– mondta Biró Zsolt. Az MPP amúgy közleményt is kiadott, amelyben úgy fogalmaz: Gyurcsány „újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez.”
A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez, amikor megvonná a szavazati jogot a határon túli magyar állampolgároktól.
Nem ért egyet a DK kezdeményezésével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sem. Szilágyi Zsolt, a párt elnöke a Krónikának nyilatkozva kifejtette: semmi meglepő sincs a lépésben, hiszen amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, akkor is a határon túli magyarok ellen kampányolt.
Szilágyi Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
„Nem véletlen, hogy végül már a saját régi pártjában sem talált magának helyet” – utalt arra, hogy Gyurcsány távozni kényszerült a Magyar Szocialista Pártból.
– utalt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es kampányra a pártelnök. Annak kapcsán, hogy a határon túliak szavazatainak eredménye a vádak szerint rájuk közvetlenül nem vonatkozik, míg voksuk az anyaországban élőkre hatással bír, megjegyezte: nem csupán a Kárpát-medencében élnek Magyarország határain kívül magyar állampolgárok.
„A határon túli magyarok, bárhol éljenek is, követik a magyarországi belpolitikai eseményeket, az adókra és egyéb, szociális ügyekre vonatkozó döntéseket ugyanakkor mindig is a magyar Országgyűlés fogadta el. A határon túliaktól érkező szavazatok aránya olyan alacsony, hogy ez az érvelés egész egyszerűen nevetséges” – szögezte le Szilágyi Zsolt a Krónikának.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!