HIRDETÉS
Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát.
Gyurcsány kedden este egy budapesti fórumon jelentette be hivatalosan: a DK aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.
Mint mondta, az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek.
Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer
– jelentette ki. Hozzátette: a választások előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény ilyen tartalmú módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”. Úgy vélte: 2004 óta folyamatosan tematizálja a közbeszédet és szembeállít magyart magyarral az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak. Miniszterelnökként azt képviselte, hogy a trianoni trauma felszámolható, a többi közt a határok légiesítése révén az új európai közös hazában.
Ezzel szemben – folytatta – azt gyanította, hogy a Fidesz magyarsága semmi más, mint a párt hatalmi törekvései szolgálatába állított eszköz. Azt mondta:
a 2014-es országgyűlési választásokon a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget.
„Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar pártok elnökei egységesen elutasítják a felvetést. „Gyurcsány Ferenc ismét csak azt bizonyítja, hogy a politikai fantáziája és kreativitása eléggé korlátolt” – kommentálta szerdán a Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a DK-elnök javaslatát.
„Ez a kezdeményezés senkinek nincs hasznára, ugyanakkor egy érzelmileg nagyon fontos dologban gerjeszt ellentétet, amelynek nagy jelentősége nincs, hiszen a határon túliak legfeljebb két-három parlamenti mandátum sorsáról döntenek. Nem elfogadható, hogy valaki emiatt szándékosan akar törésvonalat kreálni az összmagyar társadalomban.
– szögezte le Kelemen. Hozzátette: ezek után az ellenzék többi pártjának el kell döntenie, hogy közösséget vállal-e a DK-val. A politikus elutasította azt az ellenérvet, hogy aki nem Magyarországon adózik, ne szavazhasson.
„Ez butaság. Nem az a kérdés, hogy ki hol adózik és mit befolyásol, hanem az, hogy milyen buta, ócska módon próbálják most tematizálni ezt az ügyet.
Meg is fordíthatnánk a kérdést, és fölvethetnénk: mennyit nyert Magyarország abból, hogy több ezer orvos, mérnök, illetve jól képzett szakember költözött oda a határon túlról, aki ott kiválóan megállja a helyét, nálunk viszont nagyon hiányzik?” – hangoztatta Kelemen. „Gyurcsány Ferenc felvetése totális tévedés, manipulatív és rosszindulatú akció” – összegzett Kelemen Hunor lapunknak nyilatkozva.
Szomorú, hogy a baloldal ma sem talál más választási témát, mint a nemzet összeugrasztása és a határon túli magyarok ismételt kampánytémává emelése – mondta lapunknak a DK kezdeményezése kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
A politikus – aki az RMDSZ-szel kötött megállapodás nyomán a szövetség színeiben képviselői mandátumhoz jutott a tavaly decemberi parlamenti választáson – kifejtette: az elmúlt nyolc esztendő bebizonyította, hogy az egységes magyar nemzetben való gondolkodásnak megvan a kellő támogatottsága Magyarországon.
Azon felvetésünkre, hogy az ellentábor azzal érvel: a határon túli magyaroknak azért nem járna a szavazati jog, mert döntésük következményei nem érintik közvetlenül őket, kijelentette: ez nem állja meg a helyét, mivel a különböző nemzetrészek között egyre szorosabb a kapcsolat.
„Ma, amikor szorosabbra szőjük a nemzet szövetét, nem csupán kulturálisan, hanem gazdaságilag is, és összefüggő Kárpát-medencei gazdasági hálózatot építünk, a külhoni magyarok szavazati joga igenis helyénvaló” – szögezte le.
– mondta Biró Zsolt. Az MPP amúgy közleményt is kiadott, amelyben úgy fogalmaz: Gyurcsány „újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez.”
Nem ért egyet a DK kezdeményezésével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sem. Szilágyi Zsolt, a párt elnöke a Krónikának nyilatkozva kifejtette: semmi meglepő sincs a lépésben, hiszen amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, akkor is a határon túli magyarok ellen kampányolt.
„Nem véletlen, hogy végül már a saját régi pártjában sem talált magának helyet” – utalt arra, hogy Gyurcsány távozni kényszerült a Magyar Szocialista Pártból.
– utalt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es kampányra a pártelnök. Annak kapcsán, hogy a határon túliak szavazatainak eredménye a vádak szerint rájuk közvetlenül nem vonatkozik, míg voksuk az anyaországban élőkre hatással bír, megjegyezte: nem csupán a Kárpát-medencében élnek Magyarország határain kívül magyar állampolgárok.
„A határon túli magyarok, bárhol éljenek is, követik a magyarországi belpolitikai eseményeket, az adókra és egyéb, szociális ügyekre vonatkozó döntéseket ugyanakkor mindig is a magyar Országgyűlés fogadta el. A határon túliaktól érkező szavazatok aránya olyan alacsony, hogy ez az érvelés egész egyszerűen nevetséges” – szögezte le Szilágyi Zsolt a Krónikának.
