Mircea Geoană tudja, december 8-án kire fog szavazni
Fotó: Facebook/Mircea Geoana
Az elnökválasztáson független jelöltként induló Mircea Geoană kedden bejelentette, hogy Elena Lasconit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) államfőjelöltjét támogatja a választás december 8-i második fordulójában.
2024. november 26., 16:532024. november 26., 16:53
2024. november 26., 20:292024. november 26., 20:29
A volt NATO-főtikárhelyettes sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a második fordulóba jutott jelöltek közül csak Elena Lasconi Európa- és NATO-barát, így őt támogatja, azaz, arra kéri híveit, hogy az ellenzéki USR jelöltje nevére tegyék a pecsétet.
Ugyanakkor Geoană szerint Lasconinak válaszolnia kell a kampányban nekiszegezett „jogos kérdésekre”. Rámutatott arra is, hogy Románia a rendszerváltás utáni történetének legbonyolultabb időszakát éli.
„Remélem, hogy ez a nagyon közvetlen üzenet hatni fog a hagyományos pártokra. A PNL-nél már elkezdődött valami, és bízom benne, hogy a PSD-nél is” – idézte az Agerpres hírügynökség Geoanát.
A politikus reményét fejezte ki, hogy a december 1-jei parlamenti választások után olyan többség alakul ki a törvényhozás két házában, amely képes ellensúlyozni a Moszkva-barát erőket.
Szerinte ahhoz, hogy a második fordulóban legyőzzék, többre van szükség annál, hogy az Oroszországtól való – egyébként jogos – félelmet hozzák fel érvként ellene. „Az Európa-, demokrácia- és reformpárti erők összehangolt fellépésére lesz szükség, egy hiteles csapatra a Nyugat-barát oldal részéről. Természetesen lehet haragudni Ciolacura, Ciucára, az ország vezetőire, de ha egy kicsit a jövőbe tekintünk, Románia megmentéséhez feltétlenül szükséges egy Európa-, demokrácia-, szabadságbarát többség, amely elutasítja ezt az idejétmúlt politizálási módot” – fogalmazott Mircea Geoană.
Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.
Mint köztudomású, az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját általános meglepetésre a szélsőjobboldalinak tartott Călin Georgescu független jelölt nyerte meg, az érvényes szavazatok 22,94 százalékát begyűjtve, míg a második helyen Elena Lasconi végzett 19,18 százalékkal. Mivel egyikük sem kapta meg a voksok több mint ötven százalékát, kettejük részvételével második fordulót rendeznek december 8-án, amikor is az egyszerű többséget szerző jelölt nyeri el az ötéves államfői mandátumot.
a második fordulóra esélyesnek tartott Marcel Ciolacu miniszterelnök csak harmadik lett 19,15 százalékkal, és a kudarc nyomán lemondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéről. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Nicola Ciucă szenátusi házelnök még gyengébben szerepelt, az ötödik lett 8,79 százalékos eredménnyel, és ő is lemondott pártja vezető pozíciójáról. (Mircea Geoană épp mögötte végzett 6,32 százalékkal.)
Călin Georgescu független, megnyilvánulásai alapján szélsőjobboldalinak elkönyvelhető jelölt elnökválasztási győzelme jókora döbbenetet váltott ki a nyugati sajtóban, míg az orosz média az oroszpárti jelölt sikerét méltatja.
Közben kedden a PNL ideiglenes új vezetősége bejelentette: feltétel nélkül Lasconit támogatja a második fordulóban, a PSD viszont kijelentette, hogy csak a vasárnapi parlamenti választás után foglalnak állást a kérdésben. A botránypolitizálásról hírhedt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Diana Șoșoacă, az S.O.S. Románia párt elnöke közölték: arra kérik híveiket, hogy a második fordulóban Călin Georgescura szavazzanak.
Călin Georgescu független elnökjelölt hétfőn kijelentette, hogy az őt ért „vádakkal” ellentétben nincsenek szélsőséges nézetei, ő csupán „egy román, aki szereti a hazáját”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
szóljon hozzá!