Erőszak. Két nap alatt négy helyszínen is utcai összecsapások robbantak ki
Fotó: observatorulph.ro
A koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások ellenére az elmúlt hétvégén négy helyszínen is súlyos utcai összecsapások törtek ki az országban. A lapunk által az ügyben megszólaltatott elemzők szerint a kérdés az, hogy a társadalom, a hatóságok tudnak-e választ adni erre a kihívásra, vagy passzívan hagyják, hogy a megélhetésért való küzdelemben a gettóbeliek a törvénytelenség útját válasszák. A helyzet, legalábbis rövid és középtávon, a legkevésbé sem nevezhető megnyugtatónak.
2020. április 20., 20:322020. április 20., 20:32
2020. április 20., 20:362020. április 20., 20:36
Egyre szaporodnak az utcai összecsapások Romániában, hiába a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások. A szombati vajdahunyadi eset után, amikor egy ittas kerékpáros igazoltatása közben egy panelnegyedben a szomszédok kőzáporral futamították meg a rendőröket, vasárnap három – köztük egy erdélyi – helyszínen is elszabadultak az indulatok.
Délután a Brassó megyei Négyfaluban tört ki kisebb háború két csoport között,
Egy gépkocsi megpróbálta elgázolni az ellenfél „harcosait”, majd amikor ez nem sikerült, és az autó belerohant egy kerítésbe, megtámadták és szétverték. A csatatéri hangulat közepette a helyszínre érkező helyi rendőrök képtelenek voltak lecsillapítani az indulatokat, hiába próbálták kiemelni a hangadókat. A katasztrófát végül a nagy erőkkel kiérkező csendőrség és a rendőrség előzte meg, a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel szétválasztották a feleket, és tizennyolc embert állítottak elő kihallgatásra a felelősök közül. Közülük nyolcat őrizetbe vettek gyilkossági kísérlet és garázdaság gyanúja miatt.
Az esetről készült felvételt közzétevő Europol rendőrszakszervezet arra panaszkodik, hogy
Hasonló jelenetek zajlottak vasárnap este Bukarest Rahova negyedében és Ploieşti-en is: mindkét helyszínen rendőrök, csendőrök és kommandósok közbelépésére volt szükség a konfliktus lecsillapítására, Bukarestben még figyelmeztető lövéseket is le kellett adni.
Fotó: Képernyőfotó
A hirtelen fellángolt erőszak kapcsán elemzőket kérdeztünk arról, milyen mértékben tudhatók be ezek az összecsapások a járvány miatti bezártság okozta feszültségnek, és mennyiben annak, hogy az utóbbi hetekben többezernyi – talán több tízezernyi –, az elmúlt években Nyugat-Európában élő román állampolgár tért haza, akik közül sokan félig vagy teljesen illegális tevékenységeket folytattak.
Barabás T. János, a budapesti Külpolitikai és Külgazdasági Intézet elemzője szerint a járvány és a tömeges visszatérés valóban felerősíthet feszültséget akár helyi csoportszinten is, de a lakosság-hatóság közötti összecsapások összetettebb okokra vezethetők vissza.
„Európában, ahol gettók alakulnak ki, vagyis olyan kerületek, településrészek, ahol az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, bűnözés, iskolaelhagyás és általában a társadalmi problémák – gyakorta vannak tiltakozó, hatóságellenes megnyilvánulások. Ezekben a gettókban nemcsak romák élhetnek, sokszor bevándorlók is, de pl. Magyarországon az 1990-es évek elején, a nehézipar, bányászat visszaszorulásával voltak magyarok által lakott, munkanélküliség sújtotta válság vidékek is. Ismeretesek voltak az elmúlt évtizedekben a Zsil-völgyi társadalmi turbulenciák, itt románok és székelyek voltak az alanyok.
– mutatott rá Barabás T. Mint kifejtette, Nyugaton volt 500 év, hogy kialakuljon a demokráciának egy igen hatékony válfaja, amely keretében háromoldalú vagy más szóval tripartit (munkavállaló, önkormányzat/kormány, munkaadó), helyi szinten való egyeztetéssel tudnak hatékonyan reformokat, gazdasági, oktatási, szociális projekteket indítani. Például az önkormányzat olcsón ad telket annak a vállalkozónak, aki helyi munkanélkülieket foglalkoztat, a kormány pedig a szakszervezet együttműködésével szakképzést nyújt. A mostani vészhelyzet idején minderre kevés idő és lehetőség volt. Gyakran egyszerűen nincsen idő, és megfelelő eszköz a reformokhoz, de a demokráciák igencsak változatosan tudnak társadalmi békét megvalósítani.
Fotó: Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság
„Itt említeném, hogy az 1930-as években az Egyesült Államokban a roosevelti New Deal keretében rendőri erőszakkal számoltak fel gettókat, pl. Chicagóban, ahova sok, társadalomba nem integrált bevándorló érkezett. Ez utóbbi módszer manapság a nyitott társadalmak korában nem járható út, Macron elnöknek beletört a bicskája, amikor egy hátrányos helyzetű párizsi kerületben rendőrökkel próbált rendet csinálni. Hollandiában, Skandináviában gyakran előfordul, hogy a problémás negyedek vezetőit többé-kevésbé titokban pénzeli a kormány, hogy megfékezzék a lázadásokat. Egy közösség működését nehezen változó mentalitások határozzák meg.
– részletezte az elemző.
Pászkán Zsolt politikai elemző, Románia-szakértő emlékeztetett: a roma közösség jelentős (általában társadalmi periférián élő) része és az erőszakszervek (elsősorban a rendőrség és a csendőrség) közötti kapcsolat eddig sem volt „felhőtlen”, a jelenlegi vesztegzáras időszak előtt is sor került összecsapásokra bizonyos kiélezett helyzetekben.
Ezek a vádak a vesztegzár körülményei között továbbszaporodtak, a román rendőrség amúgy általánosan tapasztalható „túlbuzgóságát”, bírságolási „munkaversenyét” gyakran etnikai diszkriminációként értelmezve.
Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű adatok hiányában ezt meglehetősen nehéz cáfolni vagy megerősíteni, de már az ilyenfajta benyomások, vélekedések megjelenése is elegendő ahhoz, hogy egy alapvetően bizalmatlanság által jellemzett közösség-hatalom kapcsolatban forráspontig növekedjen a feszültség. Amúgy ez a fajta mechanizmus nemcsak a román–roma kapcsolatra, hanem a magyar közösség és a román hatalom képviselői közötti viszonyra is jellemző, így ennek kialakulásának folyamata számunkra is ismerős lehet.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Annak kapcsán, hogy a közkeletű megfogalmazás szerint Románia „exportálta” a romák jelentette szociális problémát, amikor az uniós csatlakozás nyomán megnyíló határokat kihasználva százezrével mentek Nyugat-Európába, viszont most sokan hazatértek, és így képes-e Románia a jelenlegi helyzetben megfékezni a szociális bomba robbanását, képes-e elejét venni annak, hogy elszabaduljon a bűnözés, Barabás T. János kifejtette: nem vár arra, hogy nagyobb társadalmi problémák legyenek Romániában a közeljövőben.
„Az EU előjelzésében a tavasz végére oly mértékben visszaszorul a járvány, hogy beindulhat a gazdaság, bár uniós szinten mintegy 3–5 százalékos gazdasági zsugorodásra várhatunk. De korunkban ez nem tragédia, mert már komoly eszközök, technikák vannak egy ilyen válság kezelésére, így például a tőzsdék felkészültek a pánik kivédésére, gyors és hatékony a hitelpiac. Hamar talpra tudunk állni a vészhelyzet után, így jó az esélye annak, hogy a társadalmi feszültségek is hamar alábbhagynak, értékelésemben elmarad a szociális bomba robbanása.
Meglátásomban főleg a középosztály és nem a szegények fogják megsínyleni a járvány miatti visszaesést, mert például elveszítik ingatlanaik értékének egy részét. A középosztály gyengülése veszélyes, mert előretörhetnek szélsőséges ideológiák.
Az a kormány, amely gyengén menedzseli a válságot, népszerűtlen lesz, és ha ehhez dezinformálás is társul, akkor blokkolódhat a gazdasági újjáépítés is, mert nem fizetik az adót, a kormány nem tud mozgósítani, helyi szinten partnert találni” – részletezte.
Fotó: Képernyőfotó
Pászkán Zsolt ugyanakkor kevésbé derűlátó. Mint rámutatott: Nyugat-Európában elsők között vesztették el anyagi, megélhetési, de inkább túlélési lehetőségeiket azok, akik a helyi hatóságok szemhunyása vagy tehetetlensége miatt illegális (itt hivatalosan be nem jelentett, vagyis feketemunkára kell gondolni) vagy bűnözői tevékenységből éltek, és valószínűleg egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozott mennyiségben rendelkeztek tartalékokkal.
Ebben a csoportban pedig jelentős arányt képviselnek azok a romák, akik eddig az otthon maradt közösségeik fő megélhetési forrásait jelentették. Ők a válság első időszakában egy olyan közösségbe voltak kénytelenek (vagy tartották biztonságosabbnak) visszatérni, mely korábban nagyrészt az éppen általuk hazaküldött pénzből élt, illetve amelyiknek a legális, illegális vagy bűnözésen alapuló jövedelemszerzése Romániában szintén az elsők között szűnt meg.
Ezt a közösségi és hagyományos média is felerősíti, felerősítheti, hiszen az összecsapások képei, illetve a többségi társadalom részéről tapasztalható bűnbakkeresés (elég csak Nicolae Bacalbaşa szociáldemokrata politikus vagy Vladimir Tismăneanu liberális történész rasszista kijelentéseire emlékeztetni) alkalmasak arra, hogy a két szemben álló tábor saját, a másikét teljesen kizáró narratíváját erősítse.
„A fő kérdés most az, tud-e a helyi, de főleg a központosítás fennmaradása miatt még mindig túlságosan domináns központi hatalom bizonyosfajta alternatívát, olyan válságkezelési megoldást találni, mely egyaránt tud értelmes és a roma és az (esetenként magyar) többségi közösség által egyaránt elfogadható jövedelemforrást biztosítani a jelenleg semmilyen anyagi tartalékokkal nem rendelkező közösségek számára. Erre vannak kísérletek, de ezek egyelőre általában helyi kezdeményezések, mint például a jeddi, ahol a polgármester a helyi mezőgazdasági tevékenységet kívánja támogatni. És képesek-e a hatóságok ezekben az esetekben kiszűrni az „ügyeskedőket”, az ilyenfajta támogatásokkal visszaélőket, hiszen a mostani kiélezett helyzetben ezek akkor is sokkal nagyobb súllyal nyomnak a latba a szintén nehézségekkel szembesülő (esetenként magyar) többségi közösségnél, ha egyedi, elszigetelt esetekről van szó” – hangsúlyozta Pászkán.
Arra is kíváncsiak voltunk, az elemzők szerint képes lesz-e Románia a járvány lejárta után a helyzet kezelésére, vagy várhatóan ismét azt a forgatókönyvet választják, hogy minél több, potenciális szociális problémát jelentő polgára hagyja el az országot, illetve hogy várható-e ezek után Románia presztízsének további romlása. Barabás T. János ennek kapcsán emlékeztetett: Románia nemzeti jövedelmének közel fele a külgazdaságból, az exportból ered, a fő partner az EU. A német kormány szerint országuk az idén 2-3 százalékos GDP-visszaesésre számíthat, de jövőre jelentősen növekedni fog a gazdaság.
Az EU hatalmas pénzügyi segítségével és közös piacával ki lehet törni a válságból. Az ország gazdasági újjáépítésének a külső feltételei tehát jók.
„A gazdasági élénkítés és a társadalmi diszkriminálás elleni fellépés első lépéseit a kormány és a parlament kell hogy megtegye, ha ez nem történik megfelelően és időben, akkor fokozódnak a bajok: roma és nem roma bűnözés, korrupció, kivándorlás, káosz, presztízsvesztés, gazdasági válság.
A Nyugaton lévő romániai romák kérdéséhez egy megjegyzésem lenne. Franciaország a 16–18. századok között a törökök hivatalos szövetségeseként rengeteg pénzt, ágyúkat, tüzéreket adott az isztambuli portának, hogy Ausztriát, vagyis a Német-római Birodalmat keletről, Magyarország és Havasalföld felől támadják. A török hadak nyomában vándorolt ide Közép-Európába az Oszmán Birodalomból a roma közösség nagy része. Igaz, ez rég volt, de arra szeretnék utalni, hogy Európa társadalmainak alakulásában közös a felelősség, és ha Románia felelős, akkor legalább ennyire pl. Franciaország is” – szögezte le Barabás T.
Pászkán Zsolt eközben arra mutatott rá:
Márpedig a gazdasági válsággal fenyegető jelenlegi helyzet a legkevésbé sem lesz alkalmas arra, hogy nagyszabású megoldások szülessenek a szociálpolitikában. Nagyobb valószínűsége van egy kíméletlen (még ha el is fojtott) „túlélési” harcnak, ami újabb rétegeket fog külföldre kényszeríteni, amikor és amennyiben erre lehetőség lesz. „És itt megint fontos tényező lesz, hogy a törvényesen munkát vállalók mellett számos olyan személy fog (újra) külföldre özönleni, vagy legalábbis ezt megpróbálni, akik többé vagy kevésbé nyíltan törvénysértő tevékenységből akarnak jövedelemre szert tenni. Ami talán változni fog az eddigi helyzethez képest, az az lesz, hogy a közeljövőben az eddigi célországok, főleg Olaszország és Spanyolország szintén jelentős nehézségekkel néznek majd szembe, ami nemcsak a közvélemény ingerküszöbét fogja tovább csökkenteni, de a hatóságok hajlandóságát is arra, hogy továbbra is szemet hunyjanak ezen törvénysértő jelenségek és a forrásaik felett” – vetítette előre.
Az elemző arra is kitért: egyelőre nehéz megmondani, hogy ez miként hat majd ki a Romániáról mint a nyugat-európai aszociális elemek egyik fő forrásának tartott országról kialakult vagy kialakított képre. Ez is elsősorban attól függ, hogy milyen mértékű lesz a válság, esetleg a recesszió a nyugat-európai országokban, illetve mekkora lesz a nyomás arra, hogy valamilyen „külső” bűnbakot keressenek a belpolitikai (gazdasági és társadalmi) bajokra. Mindenesetre a helyzet, legalábbis rövid és középtávon a legkevésbé sem nevezhető megnyugtatónak.
Rendőrség: zéró tolerancia a rendbontókkal szemben
A rendőrség a zéró tolerancia elvét alkalmazza mindenkivel szemben, aki nem tartja tiszteletben a törvényeket – figyelmeztetett hétfőn az incidensek kapcsán Liviu Vasilescu országos rendőrfőkapitány a rendvédelmi szervek vezetőinek közös sajtótájékoztatóján. A főkapitány szerint az erőszakos bűncselekmények száma az ortodox húsvét idején a tavalyihoz képest 47 százalékkal csökkent, a hétvégi utcai összecsapásokról pedig kijelentette: a rendőrség operatívan járt el, és ezt bizonyítják a rendbontások nyomán alkalmazott intézkedések is. A vajdahunyadi eset nyomán négy személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, a Brassó megyei incidens nyomán nyolc, a bukaresti után pedig 11 személy került előzetesbe. Egyúttal összesen 50 bírságot róttak ki eddig, és tovább zajlanak a vizsgálatok az összes ügyben. A rendőrség különleges egységének (SIAS) parancsnoka, Alexandru Scurtu közölte: a kommandósok mindegyik esetben egyedi mérlegelés alapján, a körülmények függvényében avatkoztak közbe. Kijelentette: a különleges erők továbbra is meg fognak akadályozni minden rendbontást. Hozzátette: a beavatkozások során két elvet kell figyelembe venni: a fokozatosságot, valamint azt, hogy az alkalmazott erő arányos legyen azzal, amit a szituáció megkövetel. Bogdan Enescu, a csendőrség főparancsnoka is kijelentette: a csendőrség egységeit példásan mozgósították, és továbbra is folyamatosan résen vannak a bűncselekmények megelőzése érdekében.
Eközben a határrendészet közleménye szerint a tavalyihoz képest 90 százalékkal volt alacsonyabb a forgalom az ország határátkelőin az ortodox húsvét idején. Szombaton és vasárnap 13 600 utas lépett be az országba, közülük a legtöbben (9600) a magyar–román határon. A határrendészet az ortodox húsvétot megelőző napokon (csütörtökön és pénteken) is a tízezret nem sokkal meghaladó napi forgalomról számolt be a nyugati határszakaszon a belépő oldalon. Március második felében több mint negyedmillió külföldön élő román állampolgár tért vissza Romániába, miután külföldi egzisztenciája a koronavírus-járvány miatt ellehetetlenült vagy megkérdőjeleződött.
Csökkent az új fertőzöttek száma Romániában
Csökkent az új koronavírus-fertőzöttek száma 24 óra alatt hétfőn kora délután: 190 új esetet jegyeztek – míg vasárnap délig, az előző 24 órában 328-at –, ezzel a fertőzöttek száma elérte a 8936-ot. Lapzártánkig 469-en hunytak el a betegségben, ugyanakkor a gyógyultak száma 2017. Intenzív osztályon 261-en feküdtek. A külföldön igazolt diagnosztizált román állampolgárok száma elérte a 734-et, külföldön eddig 61 román állampolgárságú személy halt bele a kórba. Hatósági karanténban 14 530, otthoniban 42 846 személy tartózkodott. Az elvégzett tesztek száma 98 491. A rendőrség eddig 448 esetben tett feljelentést betegség leküzdésének akadályozása miatt. 24 óra alatt 4787 személyt bírságoltak meg a kijárási korlátozások megsértése miatt, összesen 11 834 677 lej értékben.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is belekeverné a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai választási kampányba.
A romániai polgárok többsége Nyugat-barát államfőt szeretne – derül ki egy friss felmérésből.
Ha a románok november 24-én kellő számban járulnak az urnákhoz, Marcel Ciolacut „már az első fordulóban le lehet győzni, nem csak a másodikban”, a különbség 2000-hez képest az, hogy ma már „nem Iliescu nyer” – jelentette ki George Simion.
Az idei év első nyolc hónapjában 1,186 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltje, Marcel Ciolacu kormányfő szombaton Slobozián kijelentette, hogy azt szeretné, ha a jelenlegi parlament közvetlenül a választások után megvitatná és elfogadná a jövő évi költségvetést.
Épségben sikerült kijutnia egy hídról lezuhant gépkocsiból egy kilenc éves kislánynak Vrancea megyében – számolt be a Hotnews.ro.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Piteşti-en kijelentette, hogy a bruttó hazai termék több mint 13 százalékát adó autóipar „a román gazdaság motorja”.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke, Sebastian Hotca szombaton arra intette Facebook-oldalán a vásárlókat, hogy csak alaposan tájékozódás után költekezzenek a nagy árleszállítások időszakában, mint amilyen a fekete péntek (Black Friday).
Az idei első félévben 2311 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában.
szóljon hozzá!