Bizonytalan jövő. A román kormánykoalíció örülhet, de nem biztos, hogy felhőtlen marad a viszony a PSD és a PNL között
Fotó: Gergely Imre
Bizonyos mértékű politikai stabilitást jelenthet a kormánykoalíció sikere, azonban egyáltalán nem kizárható, hogy a PSD és a PNL között konfliktusok törnek majd ki – vélik a Krónika által az európai parlamenti és a romániai önkormányzati választások kapcsán megszólaltatott elemzők. Az RMDSZ szereplését viszonylag sikeresnek értékelik, ugyanakkor fontosnak tartják a választási bázis szélesítését, illetve az etnikai politizálás fenntartását.
2024. június 11., 10:122024. június 11., 10:12
A román kormánypártok sikere azt is jelenti, hogy kevésbé lesz szükségük más alakulat támogatására, de ha nincs is nagy valószínűsége annak, hogy a novemberi parlamenti választások után az RMDSZ kormánykoalícióra lép a nagy párossal, kisebb ügyekben lehet együttműködés országos és helyi szinten is. A PSD és a PNL között ugyanakkor a konfliktus sem kizárható – vélekednek a Krónika által a vasárnap lezajlott kettős választás kapcsán megszólaltatott elemzők. Lapunk Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét, és a szintén külügyi intézetben tevékenykedő szakértőt, Pászkán Zsoltot kérdezte az EP- és az önkormányzati voksolás következményeiről.
Ez a jelentős siker jellemző a helyhatósági választáson is, ahol a kormánykoalíciós pártok több városban, így Temesváron is közösen indultak, és nyertek. A mostani választások pontosítják a szeptemberi elnöki, és novemberi parlamenti választások szereplőit, szövetségeit. Így
Az AUR a mostani EP-választáson a vártnál kevesebbet, 15 százalékot szerzett, ráadásul Simion ellen ügyészségi eljárás zajlik ajánlócédulák hamisításának vádjával – ha alacsony lesz szeptemberben a támogatottsága, lehet, hogy Ciolacu is indul az államfői babérokért. Az ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 11 százalékos EP-választási eredményével gyakorlatilag elbukta a lehetőséget, hogy lényegileg beleszóljon a belpolitika alakulásába, várhatóan belső feszültségek fogják bomlasztani ezt a szövetséget. Az alternatív elnökjelöltek, Mircea Geoană, valamint Dacian Cioloș pártjai jóval az 5 százalékos bejutási küszöb alatt teljesítettek, és kiestek az elkövetkező politikai megmérettetések esélyesei közül.
„Valószínűleg marad a nemzeti liberális pártelnök közös államfőjelöltnek, Ciolacu PSD-elnök pedig várhatóan kormányfőként akarja majd folytatni pályáját. Ezt sugallja számomra az, hogy a PSD szabályozni akarja a volt szolgálati tisztek tevékenységi körét, vagyis kevesebb befolyást engedne az államfő által elnökölt nemzetbiztonsági tanácsnak (CSAT).
A kormánypártok sikere azt is jelenti, hogy kevésbé lesz szükségük más alakulat támogatására, de ha nincs is nagy valószínűsége annak, hogy a novemberi parlamenti választások után az RMDSZ kormánykoalícióra lép a nagy párossal, kisebb ügyekben lehet együttműködés országos, és helyi szinten is, ami megkönnyíti a szövetség forrásokhoz jutását. Látszólag tehát a NATO-partnerek és a külföldi nagy cégek által óhajtott belpolitikai stabilitás várható, újabb uniós pénzeket lehet szerezni, de azt is tudjuk, hogy a politika nem matematika, a vidéki érdekcsoportok, begyűrűző biztonsági, gazdasági válságok változtathatnak a stabilitáson” – mutatott rá lapunknak Barabás T. János.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerte a választásokat – jelentette ki Marcel Ciolacu a pártszékházban az exit poll eredmények közzététele után.
Pászkán Zsolt ugyanakkor rámutatott: első látásra és az előzetes – nem végleges, de irányt mutató – eredmények ismeretében azt lehet mondani, hogy sikeresnek bizonyult a két pártelnök – elsősorban személyes politikai túlélési – „trükkje”, és egyelőre viszonylag őszintén mosolyoghatnak a kamerákba az eredmények láttán. Csakhogy ugyanez nem érvényes a pártok szintjén is. Ugyanis
„Egyrészt nem sikerült számottevően növelni a részvételi hajlandóságot. A diaszpórából érkezett szavazatokat is beszámítva alig több mint 52 százalékos részvételi arány hibahatáron belül van a 2019-es 51 százalékos eredményhez viszonyítva. Másrészt az exit-poll alapján valószínűsíthető 54 százalékos győzelem is csak látszólagos nyugalmat adhat. Szavazatokban körülbelül 400-500 ezres különbség lehet a két párt 2019-es összeadott eredményeihez képest, ami nem kevés, de mivel ez nagy valószínűséggel nem a PNL érdeme, később nagy gondokat okozhat.
– mutatott rá Pászkán.
A nagybányai származású elemző szerint a PNL várhatóan „túlnyeri” magát az EP-képviselői mandátumokat illetően a lista összeállításakor alkalmazott, az elsősorban a felső traktusban érvényesülő majdnem paritásos mandátumeloszlást miatt. „E tekintetben nem hagyható figyelmen kívül, hogy volt már egy hasonló összetételű szerveződés, a Szociál-Liberális Szövetség (USL), mely a 2012-es parlamenti választáson (a részvételi aránnyal korrigált szavazatszámokat tekintve) a mostani PSD–PNL-koalícióhoz összemérhető és majdnem parlamenti kétharmadhoz vezető eredményt produkált, mégsem volt képes túlélni a következő választásig.
Amennyiben a PNL nem lesz képes saját államfőt megválasztatni (amire jelenleg nem sok esélye van), könnyen azzal szembesülhet, hogy vagy kénytelen lesz szembefordulni a »szövetségesével«, vagy a 2030-as választásra már csak egy pattanás lesz a PSD arcán (hogy egy szalonképes testrészt említsünk). És bár az elkövetkező hónapokban nem valószínű, bár ki nem is zárható egy szakítás a két párt között, hiszen a PSD most még erősebben zsarolhatja a PNL-t a valamilyen nemzetközi potyaállásban reménykedő Klaus Iohannis számára elengedhetetlen román kormányzati támogatás megadásával, vagy megtagadásával, a politikai feszültségek a 2024-es választási időszak végén felerősödhetnek” – vélekedett Pászkán Zsolt.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a szélsőségesen nacionalista AUR-ral, milyen jövője lehet. Barabás T. János rámutatott: a szélsőséges párt jelentős tényező lett a belpolitikában, a nagy pártok lereagálják politikai retorikáját, emlékezzünk Ciolacu kormányfő RMDSZ-t rosszallóan emlegető kijelentéseire tavaszi székelyföldi útján.
Az AUR növekvő mértékben ellentmondó üzenetekkel fog politizálni, hogy megfeleljen az európai konzervatívoknak, és a soviniszta román választóknak is, és ez növeli a román belpolitika belső bizonytalanságait, hiába a nagy páros elsöprő győzelme. Mindennel együtt nem várok további nagy sikereket a párt részéről, mert nem sikerült vidéki üzletember-politikus klientúrát kiépíteniük” – hangsúlyozta Barabás.
Pászkán Zsolt a szélsőséges párt kapcsán úgy vélekedett: újra bizonyítást nyert, hogy a választásokat nem a közösségi médiában lehet megnyerni.
Bár a párt az éjjel 10 polgármesteri tisztség megszerzését jelentette be (a valamivel több mint 3000 városból és községből!), de ezek között csak két város van, a Fehér megyei Aranyosbánya és a Tulcea megyei Isaccea, ám ezek is inkább nagyobb községeknek számítanak a maguk 3-4 ezer fős lakosával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy helyi tanácsosok terén mit ért el, de az AUR számára most elsősorban az a remény marad(hat), hogy az EP-képviselőivel elég »láthatóságot« biztosíthat magának ahhoz, hogy a parlamenti választáson megtarthassa esélyét a jó szereplésre” – értékelt Pászkán.
Felvetésünkre, hogy milyen jövő várhat az erdélyi magyar közösségre az RMDSZ szereplése kapcsán, értve ez alatt mind az EP-választáson elért eredményt, mind a marosvásárhelyi és szatmárnémeti polgármesterválasztást, Barabás T. János kifejtette: az RMDSZ sikeres volt a választásokon, polgármestere lett Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Margittán, és a székelyföldi települések többségében.
Okulni lehet a riasztó szlovákiai példából, ahol a magyar pártszövetség kevesebb mint 4 százalékot ért el az EP-választáson, az ottani magyarok nagy része szlovák pártokra szavazott. A sikeres magyar önkormányzati vezetők, Soós, Kereskényi tudják, hogy a magyar politizálás projektközpontú kell hogy legyen, ezzel lehet nyitni a diaszpórában lévő magyarok felé, és megnyerni románok rokonszenvét is” – hangsúlyozta Barabás T. János.
A „frontmegyeként” elkönyvelt Marosban és Szatmárban is sikerült megőriznie a tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, Péter Ferenc és Pataki Csaba egyaránt nagy fölénnyel újrázott.
Pászkán Zsolt szerint amennyiben a végleges elszámoláskor marad az 52 százalék körüli részvételi arány és az RMDSZ jól számolt, azaz megvan az 500 000 szavazat, akkor ennek matematikailag elég kell lennie az eddigi 2 EP-mandátum megtartásához.
Tehát amennyiben a végső elszámolás nem hoz majd valamilyen drámai változást, akkor azt lehet mondani, hogy az RMDSZ és a többi magyar szervezet is jól teljesített! Hiszen nem szabad elfelejteni és elhallgatni, hogy az RMDSZ-es EP-mandátumok, illetve számos helyen a polgármesteri tisztségek (pl. a már említett Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is) a két magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség és a Magyar Polgári Erő felelős és építő jellegű hozzáállásának is köszönhető” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
A Krónika felvetésére, miszerint ezek után hogyan alakulhat az RMDSZ és a román, illetve magyar pártok viszonya, Barabás T. János kifejtette: a bukaresti kormánykoalíció kisebb együttműködésre kész lehet, szavazatokat, támogatást várva indokolt helyzetekben.
Önökre bízom, melyik arcuknak higgyenek. A jobboldali-progresszivista ellenzéki ADU az európai fősodor politikájának megfelelően aggódik majd a Fidesszel való kapcsolatok miatt, egyébként is másfajta kisebbségek érdeklik őket, nem az etnikaiak – velük csak érintőleges kapcsolatot prognosztizálok. A román nemzetbiztonsági tanács tavaszi jelentése jónak nevezte a Magyarországgal való kapcsolatokat, nem említett etnikai szeparatizmust, ebből arra lehet következtetni, hogy marad a mostani pragmatikus politikai viszony mind az RMDSZ-szel, mind a budapesti kormánnyal. Komoly közös projektek várnak ránk, így például az északi-déli energiafolyosó létrehozása, az elektronikus hadviselésben való együttműködés, vagy a 3 Tenger Együttműködés infrastruktúra-projektjeiben való munkálkodás” – emlékeztetett Barabás T. János.
Pászkán Zsolt az RMDSZ és a többi magyar párttal fennálló viszony kapcsán rámutatott, talán ezt a legnehezebb az előzetes eredmények alapján elemezni, mert a részletesebb és településszintű pontos eredmények szükségesek annak megmondására, hogy van-e ezekben a szervezetekben – az EMSZ-ben és az MPE-ben – elég szervezési és emberi erőforrási potenciál ahhoz, hogy legalább helyi szinten komoly versenytársai legyenek az RMDSZ-nek.
A néhány ellenpélda (pl. Szatmárnémeti, de Marosvásárhely már nem) a kivételek – és az egyfordulós választás magyar szempontból előnyös következményei – közzé tartoznak, nem jelent rendszert. Éppen a teljes lakosságban jóval nagyobb arányt képviselő felvidéki magyarok és az EP-választási kudarcuk bizonyítja, hogy a (végül etnikai beolvadásba torkolló) politikai asszimiláció sugárútjára lépett szlovákiai magyarság a jogai megvédését – nagyrészt a helyi magyar közéletet uraló »progresszív« média- és értelmiségi túlsúly miatt – szinte kizárólag pont attól a magyar kormánytól és annak a jelenlegi, most éppen számos nemzetközi kérdésben érdekközösségben lévő szlovák kormánnyal meglévő tárgyalási pozícióitól, valamint az EP-n belüli összmagyar képviselői csoporttól remélheti, melytől a »saját« médiájának és értelmiségének egy része (újra!) el akarja idegeníteni! Tehát az etnikai politizálás nemcsak nem »avult el«, de minden eddiginél elengedhetetlenebb” – összegzett Pászkán Zsolt a Krónikának.
Kolozsvári székhelyén ünnepelte sikereit az RMDSZ: 99 százalékos feldolgozottság mellett, biztosan örülhetnek két Európai Parlamenti képviselőnek, megannyi megőrzött, jó néhány visszaszerzett településnek, újdonságnak számító győzelmeknek.
Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori fasiszta mozgalom egyik képviselője, Ilie Lăcătușu ortodox pap szentté avatását.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint Romániában a medvék nagy száma problémát jelent, és amint a képviselőház elfogadja a medvepopuláció szabályozásáról szóló törvénytervezetet, a környezetvédelmi miniszter ismertetni fogja a következő lépéseket.
Egyre gyakoribbak a tűzesetek az országban a fokozódó kánikula miatt, a Vaskapu-szoros természetvédelmi területén pedig már egy hete ég az erdő – derült ki a katasztrófavédelem pénteken kiadott összegzéséből.
Nem tudni, mikor kap Románia új Patriot légvédelmi rakétaüteget ahelyett, amelyet átad Ukrajnának – ismerte el Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Közzétették pénteken az érettségi vizsga végleges eredményeit a bacalaureat.edu.ro oldalon – közölte az oktatási minisztérium. A dolgozatok óvások utáni újrajavítását követően 1,8 százalékkal, 78,2 százalékra nőtt a sikeresen érettségizők aránya.
Az úgynevezett Anastasia-törvény hatályba lépése óta eltelt egy évben 20 százalékkal csökkent az ittasan vagy kábítószer hatása alatt vezető sofőrök okozta balesetekben elhunytak száma – jelentette ki pénteken a jogszabály kezdeményezője.
Emberölési kísérlet, a közbiztonságra veszélyes eszköz használata, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt hét évre intézetbe küldik azt a 17 éves fiút, aki tavaly késsel megsebesítette a japántanárnőjét.
A nagy kánikula a vonatközlekedést is befolyásolja, a normál sebességhez képest átlagosan 20-30 kilométer/órával csökken a szerelvények haladási sebessége a teljes romániai vasúti hálózaton– közölte a Román Vasúttársaság (CFR).
Lehetséges, hogy áramkimaradások fordulnak elő a napokban tomboló kánikula miatt – ismerte el Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Kihallgatják pénteken a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!