Ez a jelentős siker jellemző a helyhatósági választáson is, ahol a kormánykoalíciós pártok több városban, így Temesváron is közösen indultak, és nyertek. A mostani választások pontosítják a szeptemberi elnöki, és novemberi parlamenti választások szereplőit, szövetségeit. Így

Az AUR a mostani EP-választáson a vártnál kevesebbet, 15 százalékot szerzett, ráadásul Simion ellen ügyészségi eljárás zajlik ajánlócédulák hamisításának vádjával – ha alacsony lesz szeptemberben a támogatottsága, lehet, hogy Ciolacu is indul az államfői babérokért. Az ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 11 százalékos EP-választási eredményével gyakorlatilag elbukta a lehetőséget, hogy lényegileg beleszóljon a belpolitika alakulásába, várhatóan belső feszültségek fogják bomlasztani ezt a szövetséget. Az alternatív elnökjelöltek, Mircea Geoană, valamint Dacian Cioloș pártjai jóval az 5 százalékos bejutási küszöb alatt teljesítettek, és kiestek az elkövetkező politikai megmérettetések esélyesei közül.

„Valószínűleg marad a nemzeti liberális pártelnök közös államfőjelöltnek, Ciolacu PSD-elnök pedig várhatóan kormányfőként akarja majd folytatni pályáját. Ezt sugallja számomra az, hogy a PSD szabályozni akarja a volt szolgálati tisztek tevékenységi körét, vagyis kevesebb befolyást engedne az államfő által elnökölt nemzetbiztonsági tanácsnak (CSAT).

A kormánypártok sikere azt is jelenti, hogy kevésbé lesz szükségük más alakulat támogatására, de ha nincs is nagy valószínűsége annak, hogy a novemberi parlamenti választások után az RMDSZ kormánykoalícióra lép a nagy párossal, kisebb ügyekben lehet együttműködés országos, és helyi szinten is, ami megkönnyíti a szövetség forrásokhoz jutását. Látszólag tehát a NATO-partnerek és a külföldi nagy cégek által óhajtott belpolitikai stabilitás várható, újabb uniós pénzeket lehet szerezni, de azt is tudjuk, hogy a politika nem matematika, a vidéki érdekcsoportok, begyűrűző biztonsági, gazdasági válságok változtathatnak a stabilitáson” – mutatott rá lapunknak Barabás T. János.

korábban írtuk

Ciolacu: a PSD megnyerte a választásokat, Ciucă a demokratikus „leckét” dicséri

A Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerte a választásokat – jelentette ki Marcel Ciolacu a pártszékházban az exit poll eredmények közzététele után.

Pászkán Zsolt ugyanakkor rámutatott: első látásra és az előzetes – nem végleges, de irányt mutató – eredmények ismeretében azt lehet mondani, hogy sikeresnek bizonyult a két pártelnök – elsősorban személyes politikai túlélési – „trükkje”, és egyelőre viszonylag őszintén mosolyoghatnak a kamerákba az eredmények láttán. Csakhogy ugyanez nem érvényes a pártok szintjén is. Ugyanis

„Egyrészt nem sikerült számottevően növelni a részvételi hajlandóságot. A diaszpórából érkezett szavazatokat is beszámítva alig több mint 52 százalékos részvételi arány hibahatáron belül van a 2019-es 51 százalékos eredményhez viszonyítva. Másrészt az exit-poll alapján valószínűsíthető 54 százalékos győzelem is csak látszólagos nyugalmat adhat. Szavazatokban körülbelül 400-500 ezres különbség lehet a két párt 2019-es összeadott eredményeihez képest, ami nem kevés, de mivel ez nagy valószínűséggel nem a PNL érdeme, később nagy gondokat okozhat.

– mutatott rá Pászkán.

A nagybányai származású elemző szerint a PNL várhatóan „túlnyeri” magát az EP-képviselői mandátumokat illetően a lista összeállításakor alkalmazott, az elsősorban a felső traktusban érvényesülő majdnem paritásos mandátumeloszlást miatt. „E tekintetben nem hagyható figyelmen kívül, hogy volt már egy hasonló összetételű szerveződés, a Szociál-Liberális Szövetség (USL), mely a 2012-es parlamenti választáson (a részvételi aránnyal korrigált szavazatszámokat tekintve) a mostani PSD–PNL-koalícióhoz összemérhető és majdnem parlamenti kétharmadhoz vezető eredményt produkált, mégsem volt képes túlélni a következő választásig.

Amennyiben a PNL nem lesz képes saját államfőt megválasztatni (amire jelenleg nem sok esélye van), könnyen azzal szembesülhet, hogy vagy kénytelen lesz szembefordulni a »szövetségesével«, vagy a 2030-as választásra már csak egy pattanás lesz a PSD arcán (hogy egy szalonképes testrészt említsünk). És bár az elkövetkező hónapokban nem valószínű, bár ki nem is zárható egy szakítás a két párt között, hiszen a PSD most még erősebben zsarolhatja a PNL-t a valamilyen nemzetközi potyaállásban reménykedő Klaus Iohannis számára elengedhetetlen román kormányzati támogatás megadásával, vagy megtagadásával, a politikai feszültségek a 2024-es választási időszak végén felerősödhetnek” – vélekedett Pászkán Zsolt.

AUR: bár tényező lehet, nem valószínűek a nagy sikerek

Arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a szélsőségesen nacionalista AUR-ral, milyen jövője lehet. Barabás T. János rámutatott: a szélsőséges párt jelentős tényező lett a belpolitikában, a nagy pártok lereagálják politikai retorikáját, emlékezzünk Ciolacu kormányfő RMDSZ-t rosszallóan emlegető kijelentéseire tavaszi székelyföldi útján.

Az AUR növekvő mértékben ellentmondó üzenetekkel fog politizálni, hogy megfeleljen az európai konzervatívoknak, és a soviniszta román választóknak is, és ez növeli a román belpolitika belső bizonytalanságait, hiába a nagy páros elsöprő győzelme. Mindennel együtt nem várok további nagy sikereket a párt részéről, mert nem sikerült vidéki üzletember-politikus klientúrát kiépíteniük” – hangsúlyozta Barabás.

Pászkán Zsolt a szélsőséges párt kapcsán úgy vélekedett: újra bizonyítást nyert, hogy a választásokat nem a közösségi médiában lehet megnyerni.

Bár a párt az éjjel 10 polgármesteri tisztség megszerzését jelentette be (a valamivel több mint 3000 városból és községből!), de ezek között csak két város van, a Fehér megyei Aranyosbánya és a Tulcea megyei Isaccea, ám ezek is inkább nagyobb községeknek számítanak a maguk 3-4 ezer fős lakosával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy helyi tanácsosok terén mit ért el, de az AUR számára most elsősorban az a remény marad(hat), hogy az EP-képviselőivel elég »láthatóságot« biztosíthat magának ahhoz, hogy a parlamenti választáson megtarthassa esélyét a jó szereplésre” – értékelt Pászkán.

Sikerként könyvelhető el az RMDSZ szereplése, de változás is kell

Felvetésünkre, hogy milyen jövő várhat az erdélyi magyar közösségre az RMDSZ szereplése kapcsán, értve ez alatt mind az EP-választáson elért eredményt, mind a marosvásárhelyi és szatmárnémeti polgármesterválasztást, Barabás T. János kifejtette: az RMDSZ sikeres volt a választásokon, polgármestere lett Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Margittán, és a székelyföldi települések többségében.

Okulni lehet a riasztó szlovákiai példából, ahol a magyar pártszövetség kevesebb mint 4 százalékot ért el az EP-választáson, az ottani magyarok nagy része szlovák pártokra szavazott. A sikeres magyar önkormányzati vezetők, Soós, Kereskényi tudják, hogy a magyar politizálás projektközpontú kell hogy legyen, ezzel lehet nyitni a diaszpórában lévő magyarok felé, és megnyerni románok rokonszenvét is” – hangsúlyozta Barabás T. János.

korábban írtuk

Újrázott Maros és Szatmár RMDSZ-es tanácselnöke, elismerte vereségét a magyarfaló Cozma

A „frontmegyeként” elkönyvelt Marosban és Szatmárban is sikerült megőriznie a tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, Péter Ferenc és Pataki Csaba egyaránt nagy fölénnyel újrázott.

Pászkán Zsolt szerint amennyiben a végleges elszámoláskor marad az 52 százalék körüli részvételi arány és az RMDSZ jól számolt, azaz megvan az 500 000 szavazat, akkor ennek matematikailag elég kell lennie az eddigi 2 EP-mandátum megtartásához.

Tehát amennyiben a végső elszámolás nem hoz majd valamilyen drámai változást, akkor azt lehet mondani, hogy az RMDSZ és a többi magyar szervezet is jól teljesített! Hiszen nem szabad elfelejteni és elhallgatni, hogy az RMDSZ-es EP-mandátumok, illetve számos helyen a polgármesteri tisztségek (pl. a már említett Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is) a két magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség és a Magyar Polgári Erő felelős és építő jellegű hozzáállásának is köszönhető” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Maradhat az RMDSZ és a román pártok közötti pragmatikus viszony, de az etnikai politizálás továbbra is szükséges

A Krónika felvetésére, miszerint ezek után hogyan alakulhat az RMDSZ és a román, illetve magyar pártok viszonya, Barabás T. János kifejtette: a bukaresti kormánykoalíció kisebb együttműködésre kész lehet, szavazatokat, támogatást várva indokolt helyzetekben.

Önökre bízom, melyik arcuknak higgyenek. A jobboldali-progresszivista ellenzéki ADU az európai fősodor politikájának megfelelően aggódik majd a Fidesszel való kapcsolatok miatt, egyébként is másfajta kisebbségek érdeklik őket, nem az etnikaiak – velük csak érintőleges kapcsolatot prognosztizálok. A román nemzetbiztonsági tanács tavaszi jelentése jónak nevezte a Magyarországgal való kapcsolatokat, nem említett etnikai szeparatizmust, ebből arra lehet következtetni, hogy marad a mostani pragmatikus politikai viszony mind az RMDSZ-szel, mind a budapesti kormánnyal. Komoly közös projektek várnak ránk, így például az északi-déli energiafolyosó létrehozása, az elektronikus hadviselésben való együttműködés, vagy a 3 Tenger Együttműködés infrastruktúra-projektjeiben való munkálkodás” – emlékeztetett Barabás T. János.

Pászkán Zsolt az RMDSZ és a többi magyar párttal fennálló viszony kapcsán rámutatott, talán ezt a legnehezebb az előzetes eredmények alapján elemezni, mert a részletesebb és településszintű pontos eredmények szükségesek annak megmondására, hogy van-e ezekben a szervezetekben – az EMSZ-ben és az MPE-ben – elég szervezési és emberi erőforrási potenciál ahhoz, hogy legalább helyi szinten komoly versenytársai legyenek az RMDSZ-nek.

A néhány ellenpélda (pl. Szatmárnémeti, de Marosvásárhely már nem) a kivételek – és az egyfordulós választás magyar szempontból előnyös következményei – közzé tartoznak, nem jelent rendszert. Éppen a teljes lakosságban jóval nagyobb arányt képviselő felvidéki magyarok és az EP-választási kudarcuk bizonyítja, hogy a (végül etnikai beolvadásba torkolló) politikai asszimiláció sugárútjára lépett szlovákiai magyarság a jogai megvédését – nagyrészt a helyi magyar közéletet uraló »progresszív« média- és értelmiségi túlsúly miatt – szinte kizárólag pont attól a magyar kormánytól és annak a jelenlegi, most éppen számos nemzetközi kérdésben érdekközösségben lévő szlovák kormánnyal meglévő tárgyalási pozícióitól, valamint az EP-n belüli összmagyar képviselői csoporttól remélheti, melytől a »saját« médiájának és értelmiségének egy része (újra!) el akarja idegeníteni! Tehát az etnikai politizálás nemcsak nem »avult el«, de minden eddiginél elengedhetetlenebb” – összegzett Pászkán Zsolt a Krónikának.

korábban írtuk

„Az elmúlt 20 év legnagyobb sikerét értük el” – Kelemen Hunor a választási eredményekről

Kolozsvári székhelyén ünnepelte sikereit az RMDSZ: 99 százalékos feldolgozottság mellett, biztosan örülhetnek két Európai Parlamenti képviselőnek, megannyi megőrzött, jó néhány visszaszerzett településnek, újdonságnak számító győzelmeknek.