Bizonytalan jövő. A román kormánykoalíció örülhet, de nem biztos, hogy felhőtlen marad a viszony a PSD és a PNL között
Fotó: Gergely Imre
Bizonyos mértékű politikai stabilitást jelenthet a kormánykoalíció sikere, azonban egyáltalán nem kizárható, hogy a PSD és a PNL között konfliktusok törnek majd ki – vélik a Krónika által az európai parlamenti és a romániai önkormányzati választások kapcsán megszólaltatott elemzők. Az RMDSZ szereplését viszonylag sikeresnek értékelik, ugyanakkor fontosnak tartják a választási bázis szélesítését, illetve az etnikai politizálás fenntartását.
2024. június 11., 10:122024. június 11., 10:12
A román kormánypártok sikere azt is jelenti, hogy kevésbé lesz szükségük más alakulat támogatására, de ha nincs is nagy valószínűsége annak, hogy a novemberi parlamenti választások után az RMDSZ kormánykoalícióra lép a nagy párossal, kisebb ügyekben lehet együttműködés országos és helyi szinten is. A PSD és a PNL között ugyanakkor a konfliktus sem kizárható – vélekednek a Krónika által a vasárnap lezajlott kettős választás kapcsán megszólaltatott elemzők. Lapunk Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét, és a szintén külügyi intézetben tevékenykedő szakértőt, Pászkán Zsoltot kérdezte az EP- és az önkormányzati voksolás következményeiről.
Ez a jelentős siker jellemző a helyhatósági választáson is, ahol a kormánykoalíciós pártok több városban, így Temesváron is közösen indultak, és nyertek. A mostani választások pontosítják a szeptemberi elnöki, és novemberi parlamenti választások szereplőit, szövetségeit. Így
Az AUR a mostani EP-választáson a vártnál kevesebbet, 15 százalékot szerzett, ráadásul Simion ellen ügyészségi eljárás zajlik ajánlócédulák hamisításának vádjával – ha alacsony lesz szeptemberben a támogatottsága, lehet, hogy Ciolacu is indul az államfői babérokért. Az ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 11 százalékos EP-választási eredményével gyakorlatilag elbukta a lehetőséget, hogy lényegileg beleszóljon a belpolitika alakulásába, várhatóan belső feszültségek fogják bomlasztani ezt a szövetséget. Az alternatív elnökjelöltek, Mircea Geoană, valamint Dacian Cioloș pártjai jóval az 5 százalékos bejutási küszöb alatt teljesítettek, és kiestek az elkövetkező politikai megmérettetések esélyesei közül.
„Valószínűleg marad a nemzeti liberális pártelnök közös államfőjelöltnek, Ciolacu PSD-elnök pedig várhatóan kormányfőként akarja majd folytatni pályáját. Ezt sugallja számomra az, hogy a PSD szabályozni akarja a volt szolgálati tisztek tevékenységi körét, vagyis kevesebb befolyást engedne az államfő által elnökölt nemzetbiztonsági tanácsnak (CSAT).
A kormánypártok sikere azt is jelenti, hogy kevésbé lesz szükségük más alakulat támogatására, de ha nincs is nagy valószínűsége annak, hogy a novemberi parlamenti választások után az RMDSZ kormánykoalícióra lép a nagy párossal, kisebb ügyekben lehet együttműködés országos, és helyi szinten is, ami megkönnyíti a szövetség forrásokhoz jutását. Látszólag tehát a NATO-partnerek és a külföldi nagy cégek által óhajtott belpolitikai stabilitás várható, újabb uniós pénzeket lehet szerezni, de azt is tudjuk, hogy a politika nem matematika, a vidéki érdekcsoportok, begyűrűző biztonsági, gazdasági válságok változtathatnak a stabilitáson” – mutatott rá lapunknak Barabás T. János.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerte a választásokat – jelentette ki Marcel Ciolacu a pártszékházban az exit poll eredmények közzététele után.
Pászkán Zsolt ugyanakkor rámutatott: első látásra és az előzetes – nem végleges, de irányt mutató – eredmények ismeretében azt lehet mondani, hogy sikeresnek bizonyult a két pártelnök – elsősorban személyes politikai túlélési – „trükkje”, és egyelőre viszonylag őszintén mosolyoghatnak a kamerákba az eredmények láttán. Csakhogy ugyanez nem érvényes a pártok szintjén is. Ugyanis
„Egyrészt nem sikerült számottevően növelni a részvételi hajlandóságot. A diaszpórából érkezett szavazatokat is beszámítva alig több mint 52 százalékos részvételi arány hibahatáron belül van a 2019-es 51 százalékos eredményhez viszonyítva. Másrészt az exit-poll alapján valószínűsíthető 54 százalékos győzelem is csak látszólagos nyugalmat adhat. Szavazatokban körülbelül 400-500 ezres különbség lehet a két párt 2019-es összeadott eredményeihez képest, ami nem kevés, de mivel ez nagy valószínűséggel nem a PNL érdeme, később nagy gondokat okozhat.
– mutatott rá Pászkán.
A nagybányai származású elemző szerint a PNL várhatóan „túlnyeri” magát az EP-képviselői mandátumokat illetően a lista összeállításakor alkalmazott, az elsősorban a felső traktusban érvényesülő majdnem paritásos mandátumeloszlást miatt. „E tekintetben nem hagyható figyelmen kívül, hogy volt már egy hasonló összetételű szerveződés, a Szociál-Liberális Szövetség (USL), mely a 2012-es parlamenti választáson (a részvételi aránnyal korrigált szavazatszámokat tekintve) a mostani PSD–PNL-koalícióhoz összemérhető és majdnem parlamenti kétharmadhoz vezető eredményt produkált, mégsem volt képes túlélni a következő választásig.
Amennyiben a PNL nem lesz képes saját államfőt megválasztatni (amire jelenleg nem sok esélye van), könnyen azzal szembesülhet, hogy vagy kénytelen lesz szembefordulni a »szövetségesével«, vagy a 2030-as választásra már csak egy pattanás lesz a PSD arcán (hogy egy szalonképes testrészt említsünk). És bár az elkövetkező hónapokban nem valószínű, bár ki nem is zárható egy szakítás a két párt között, hiszen a PSD most még erősebben zsarolhatja a PNL-t a valamilyen nemzetközi potyaállásban reménykedő Klaus Iohannis számára elengedhetetlen román kormányzati támogatás megadásával, vagy megtagadásával, a politikai feszültségek a 2024-es választási időszak végén felerősödhetnek” – vélekedett Pászkán Zsolt.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a szélsőségesen nacionalista AUR-ral, milyen jövője lehet. Barabás T. János rámutatott: a szélsőséges párt jelentős tényező lett a belpolitikában, a nagy pártok lereagálják politikai retorikáját, emlékezzünk Ciolacu kormányfő RMDSZ-t rosszallóan emlegető kijelentéseire tavaszi székelyföldi útján.
Az AUR növekvő mértékben ellentmondó üzenetekkel fog politizálni, hogy megfeleljen az európai konzervatívoknak, és a soviniszta román választóknak is, és ez növeli a román belpolitika belső bizonytalanságait, hiába a nagy páros elsöprő győzelme. Mindennel együtt nem várok további nagy sikereket a párt részéről, mert nem sikerült vidéki üzletember-politikus klientúrát kiépíteniük” – hangsúlyozta Barabás.
Pászkán Zsolt a szélsőséges párt kapcsán úgy vélekedett: újra bizonyítást nyert, hogy a választásokat nem a közösségi médiában lehet megnyerni.
Bár a párt az éjjel 10 polgármesteri tisztség megszerzését jelentette be (a valamivel több mint 3000 városból és községből!), de ezek között csak két város van, a Fehér megyei Aranyosbánya és a Tulcea megyei Isaccea, ám ezek is inkább nagyobb községeknek számítanak a maguk 3-4 ezer fős lakosával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy helyi tanácsosok terén mit ért el, de az AUR számára most elsősorban az a remény marad(hat), hogy az EP-képviselőivel elég »láthatóságot« biztosíthat magának ahhoz, hogy a parlamenti választáson megtarthassa esélyét a jó szereplésre” – értékelt Pászkán.
Felvetésünkre, hogy milyen jövő várhat az erdélyi magyar közösségre az RMDSZ szereplése kapcsán, értve ez alatt mind az EP-választáson elért eredményt, mind a marosvásárhelyi és szatmárnémeti polgármesterválasztást, Barabás T. János kifejtette: az RMDSZ sikeres volt a választásokon, polgármestere lett Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Margittán, és a székelyföldi települések többségében.
Okulni lehet a riasztó szlovákiai példából, ahol a magyar pártszövetség kevesebb mint 4 százalékot ért el az EP-választáson, az ottani magyarok nagy része szlovák pártokra szavazott. A sikeres magyar önkormányzati vezetők, Soós, Kereskényi tudják, hogy a magyar politizálás projektközpontú kell hogy legyen, ezzel lehet nyitni a diaszpórában lévő magyarok felé, és megnyerni románok rokonszenvét is” – hangsúlyozta Barabás T. János.
A „frontmegyeként” elkönyvelt Marosban és Szatmárban is sikerült megőriznie a tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, Péter Ferenc és Pataki Csaba egyaránt nagy fölénnyel újrázott.
Pászkán Zsolt szerint amennyiben a végleges elszámoláskor marad az 52 százalék körüli részvételi arány és az RMDSZ jól számolt, azaz megvan az 500 000 szavazat, akkor ennek matematikailag elég kell lennie az eddigi 2 EP-mandátum megtartásához.
Tehát amennyiben a végső elszámolás nem hoz majd valamilyen drámai változást, akkor azt lehet mondani, hogy az RMDSZ és a többi magyar szervezet is jól teljesített! Hiszen nem szabad elfelejteni és elhallgatni, hogy az RMDSZ-es EP-mandátumok, illetve számos helyen a polgármesteri tisztségek (pl. a már említett Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is) a két magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség és a Magyar Polgári Erő felelős és építő jellegű hozzáállásának is köszönhető” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
A Krónika felvetésére, miszerint ezek után hogyan alakulhat az RMDSZ és a román, illetve magyar pártok viszonya, Barabás T. János kifejtette: a bukaresti kormánykoalíció kisebb együttműködésre kész lehet, szavazatokat, támogatást várva indokolt helyzetekben.
Önökre bízom, melyik arcuknak higgyenek. A jobboldali-progresszivista ellenzéki ADU az európai fősodor politikájának megfelelően aggódik majd a Fidesszel való kapcsolatok miatt, egyébként is másfajta kisebbségek érdeklik őket, nem az etnikaiak – velük csak érintőleges kapcsolatot prognosztizálok. A román nemzetbiztonsági tanács tavaszi jelentése jónak nevezte a Magyarországgal való kapcsolatokat, nem említett etnikai szeparatizmust, ebből arra lehet következtetni, hogy marad a mostani pragmatikus politikai viszony mind az RMDSZ-szel, mind a budapesti kormánnyal. Komoly közös projektek várnak ránk, így például az északi-déli energiafolyosó létrehozása, az elektronikus hadviselésben való együttműködés, vagy a 3 Tenger Együttműködés infrastruktúra-projektjeiben való munkálkodás” – emlékeztetett Barabás T. János.
Pászkán Zsolt az RMDSZ és a többi magyar párttal fennálló viszony kapcsán rámutatott, talán ezt a legnehezebb az előzetes eredmények alapján elemezni, mert a részletesebb és településszintű pontos eredmények szükségesek annak megmondására, hogy van-e ezekben a szervezetekben – az EMSZ-ben és az MPE-ben – elég szervezési és emberi erőforrási potenciál ahhoz, hogy legalább helyi szinten komoly versenytársai legyenek az RMDSZ-nek.
A néhány ellenpélda (pl. Szatmárnémeti, de Marosvásárhely már nem) a kivételek – és az egyfordulós választás magyar szempontból előnyös következményei – közzé tartoznak, nem jelent rendszert. Éppen a teljes lakosságban jóval nagyobb arányt képviselő felvidéki magyarok és az EP-választási kudarcuk bizonyítja, hogy a (végül etnikai beolvadásba torkolló) politikai asszimiláció sugárútjára lépett szlovákiai magyarság a jogai megvédését – nagyrészt a helyi magyar közéletet uraló »progresszív« média- és értelmiségi túlsúly miatt – szinte kizárólag pont attól a magyar kormánytól és annak a jelenlegi, most éppen számos nemzetközi kérdésben érdekközösségben lévő szlovák kormánnyal meglévő tárgyalási pozícióitól, valamint az EP-n belüli összmagyar képviselői csoporttól remélheti, melytől a »saját« médiájának és értelmiségének egy része (újra!) el akarja idegeníteni! Tehát az etnikai politizálás nemcsak nem »avult el«, de minden eddiginél elengedhetetlenebb” – összegzett Pászkán Zsolt a Krónikának.
Kolozsvári székhelyén ünnepelte sikereit az RMDSZ: 99 százalékos feldolgozottság mellett, biztosan örülhetnek két Európai Parlamenti képviselőnek, megannyi megőrzött, jó néhány visszaszerzett településnek, újdonságnak számító győzelmeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!