A pedagógus-szakszervezetek túlbecsülhették a zsarolási lehetőségeiket, de az is megtörténhet, hogy egyéb mozgatórugók fedezhetők fel a két hete zajló sztrájk mögött – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. A nagybányai születésű elemző lapunk kérdésére, miszerint véletlen, hogy a sztrájkot pont arra az időszakra időzítették, amikor a PNL és a PSD a koalíciós megállapodás alapján miniszterelnököt cserélt volna, mivel ez a dátum éppen a vizsgaidőszakok környékére esett, amikor a legjobban fáj egy pedagógussztrájk, vagy szándékolt, kifejtette: nyílt forrásokból dolgozva ezt nem könnyű megítélni.
„Annak fényében, hogy a kormányfőváltás tervezett időpontjával, május végével (még ha voltak is lebegtetések ezzel kapcsolatosan a két román kormánypárt vezetői részéről), valamint a vizsgaidőszak időpontjával is egybeesett, illetve azt figyelembe véve, hogy az oktatási szakszervezetek nem rendelkeznek túl sikeres tiltakozási múlttal (legutóbb 18 éve szerveztek jelentősebb sztrájkot), úgy vélem, hogy
a szakszervezeti vezetők vagy túlbecsülték a zsarolási potenciáljukat, vagy más mozgatórugók is vannak a tiltakozás mögött”
– hangsúlyozta az elemző.
Kifejtette: az első hipotézist azt támasztja alá, hogy a kormányfőváltás és a vizsgaidőszak időpontjaihoz képest túl közel indították a tiltakozást ahhoz, hogy a követelések – esetleges – nem teljesítése esetén az idő múlása egyre nyomasztóbbá váljon a politikusok számára, vagy közvetlenül (a váltás esetében), vagy közvetve (a vizsgák elmaradása miatti növekvő társadalmi elégedetlenség miatt).
„Ráadásul
a szakszervezetek számára ez utóbbi, a vizsgákkal kapcsolatos bizonytalanság csak addig egyértelműen előnyös, amíg csak fenyegetésként létezik.
A vizsgák esetleges elmaradása, vagy megnehezülése, a diákok számára (még inkább) kényelmetlenné válása már nemcsak a politikusokat, hanem az oktatási rendszerhez tartozókat is nehéz helyzetbe hozhatja, mert már nem lehetnek biztosak a – vélt, vagy valós – társadalmi szolidaritás megmaradásában és a hangulat is könnyen ellenük fordulhat. És amennyiben a politikai vezetés (például az oktatási miniszter) talál valamilyen áthidaló megoldást (az éves érdemjegyek vizsgajegyként való elfogadása, vagy valami hasonló adminisztratív trükk), akkor a tiltakozóknak még kevesebb zsarolási potenciáljuk marad. Ezt a hátrányt csak az kompenzálhatja, ha más jelentősebb foglalkoztatotti csoportok is csatlakoznak (amire vannak próbálkozások a börtönőrök, a rendőrök és más közalkalmazottak esetében). De a fenti elemekben olyan sok bizonytalansági tényező van, hogy ez inkább a szakszervezeti vezetők tapasztalatlanságát, alkalmatlanságát bizonyítaná” – magyarázta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Rámutattunk: a sztrájk kapóra jött a PSD-nek, hogy a válsághelyzetre hivatkozva ne akarja átvenni a kormányfői tisztséget. Tényleg csak ennyi áll mögötte, vagy a jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben továbbra is szívesebben látja a liberálisoknál, hogy ők legyenek inkább reflektorfényben, és ők amortizálódjanak? – kérdeztük.
Pászkán Zsolt szerint nem zárható ki egy második hipotézis sem, amely szerint
létezhet egy összejátszás a szakszervezeti vezetők és a PSD vezetői között,
mivel közöttük – bár már némileg megfakult módon, de azért még mindig létező – „történelmi” személyi és szervezeti kapcsolatok vannak.
„A Romániában korábban sohasem alkalmazott kormányfői „vetésforgó” már a bevezetésekor sem volt feszültségmentes. Amikor egy elvesztett parlamenti választás és két szemetesbe dobott kormányfő után a Nemzeti Liberális Párt ezzel a »vetésforgóval« újra nyeregben érezhette magát és újra reménykedni kezdhetett abban, hogy sikerül megállítania a párt támogatottságának csökkenését, sőt, akár még növekedési pályára is állhat, éppen a PNL egyes politikusai kezdtek már a közös kormányzás első hónapjaiban arról beszélni, hogy – talán – mégsem kellene leváltani Nicolae Ciucă kormányfőt, amikor annak eljön az ideje. Ahogy kezdett kiderülni, hogy ez a változás nemcsak nem következett be, de a PNL egyre inkább a harmadik helyre süllyedhet a pártok támogatottsági ranglistáján, kezdtek elhalkulni a váltást elutasító hangok, és
egyre erőteljesebben volt érezhető az a szándék, hogy a PNL valamilyen ürügyet kereshet egy 2024-es választási „szuperév” előtti ellenzékbe vonulásra
(akár a koalíción belül, megszabadulva a kormányfői tisztségből következő felelősségtől, akár azon kívül is). Eközben hirtelen a Szociáldemokrata Pártban elkezdtek felerősödni azok a vélemények, amelyek valamilyen kiutat kerestek abból a helyzetből, hogy a PSD-nek egy általuk vártnál rosszabb bel- és külpolitikai és gazdasági helyzetben kelljen átvennie egy kormány vezetésének felelősségét. Ennek jele volt az a felesleges vita, amely a két román párt közötti koalíciós megállapodás tisztségekre vonatkozó részének valamiféle „újraértelmezésére” vonatkozott, holott a megállapodás – szinte kivételes módon – nagyon pontosan rögzítette néhány tárca (közlekedés, beruházás, pénzügy, igazságügy) és néhány kormányzati tisztség (kormányfőtitkár, miniszterelnökséget vezető személy) elosztásának és cseréjének módját. Ilyen körülmények között a PSD-s Sorin Grindeanu hirtelen támadt ragaszkodása a közlekedési tárcához inkább tűnik ürügynek, mint e szakterület iránti szeretet megnyilvánulásának” – vélekedett az elemző.
Rámutatott: ezek alapján nem lehet elvetni azt a feltételezést, hogy a mostani tiltakozásukkal a szakszervezetek a PSD számára nyújtanak segítséget (még nem világos, hogy szándékosan, vagy akaratlanul), egyrészt azzal, hogy egy PNL-hez köthető területen keltenek zavart (Klaus Iohannis elnök a két kudarcos mandátumát egy elvetéltnek tűnő „oktatási reformra” alapozta, és a miniszter is duplán „érintett”, egyrészt PNL-sként, másrészt Iohannis embereként), másrészről elodázzák a PSD színvallásának pillanatát, amikor a szociáldemokratáknak nyíltan ki kellene mondaniuk, hogy kormányon (esetleg a kormányt vezetve) akarnak nekivágni a 2024-es választásoknak, vagy inkább ellenzékben, ahogy a PNL is szeretné.
„Ez a döntés szerintem még nem született meg, mert
a két román kormánypárt vezetői és „agytrösztjei” még nem tudják modellezni a számukra legmegfelelőbb megoldást.
Így aztán marad a kivárás és a halogatás, amit segíthet egy ilyen „külső” tényező, mint egy sztrájk, melynek kezelése – szükségletek szerint – egyszerre lehet majd a koalíciós pártok szolidaritásának megnyilvánulása, vagy ellenkezőleg, az egymásra mutogatás eszköze” - ecsetelte.
Rákérdeztünk arra is, hogy belebukhatna a kormány a sztrájkba, ha a pedagógusok kitartanak? Ha nem, mi várható a sztrájk után? Lezajlik a kormányfő- és minisztercsere, vagy kenyértörésre kerülhet sor? Érdeke lenne valamelyik kormánypártnak a koalíció felrúgása? Pászkán Zsolt szerint
a kormány nem a sztrájkba bukhat majd bele, hanem a pártok vezetői és „agytrösztjei” szintjén zajló modellezések eredményétől függően érhet véget a mandátuma.
„Jelenleg az a képlet látható, hogy a két román kormánypárt vagy együtt marad kormányon, vagy mindkettő ellenzékbe vonul. Az előbbi mellett szól az, hogy a PSD és a PNL számára egyformán kockázatosnak tűnik úgy nekivágni egy rendkívül drágának ígérkező, 4-6 kampánnyal terhelt 2024-es évnek, hogy nem rendelkeznek ellenőrzéssel a kormányzati források felett. Ráadásul úgy tűnik, hogy amennyiben valamilyen nem várt fejlemény nem történik a következő másfél évben, akkor a parlamenti matematikában a következő választás után sem várható nagyon lényeges, strukturális (azaz nem 5-10 százaléknyi) változás a koalícióképes és a koalícióképtelen erők között. Márpedig ebben az esetben úgy a PSD, mint ahogy a PNL számára is fontos (lehet), hogy ne ejtsenek egymáson nehezen gyógyítható sebeket, amelyek megakadályoznának egy újabb koalíció létrehozását.
Így aztán nem zárható ki az a megoldás sem, hogy mindkét román kormánypárt ellenzékbe vonul,
mondjuk úgy, hogy a »szlovák modellt« követve találnak egy balekot, aki az elkövetkező másfél évben képes a kormányzás benyomását kelteni, ugyanakkor szelektív hozzáférést biztosítani (az eddig) kormányzó PSD-nek és PNL-nek” – hangsúlyozta az elemző.
Arra a felvetésünkre, miszerint elképzelhető, hogy az RMDSZ-t tényleg kitúrják, illetve haa igen, az elindíthat-e valamilyen magyarellenes diskurzust, esetleg épp ez lenne a cél, Pászkán Zsolt kifejtette: a politikai izmok RMDSZ-szel szembeni fitogtatásában, legalábbis egyelőre,
elsősorban a PNL érdekelt, mert úgy a helyhatósági, mint ahogy a parlamenti választás esetében ennek a pártnak a jelöltjei ütköznek a leggyakrabban RMDSZ-es ellenfelekbe.
Számukra egyaránt megoldás lehet az is, ha a koalíció fennmaradása esetén ténylegesen és formálisan is megfosztják az RMDSZ-t a területi vezetői számára (is) fontos forrásoktól.
„A két »megfosztás« abban merül ki, hogy míg a jelentős és a helyi közösségeket közvetlenül érintő fejlesztési tárca elvesztése tényleges forrásvesztést jelent, a formális jellegű, azaz a tárcák elvonása (pl. a sporttárcáé), vagy elkobzása (mint például a fejlesztésé, holott az nem tárgya a koalíciós megállapodásnak) egyaránt az érintett megalázását célozza a saját (jelen esetben a PNL) és az érintett (az RMDSZ) támogatói előtt.
Ráadásul ez a helyzet meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozza a státusza feletti ellenőrzéssel nem nagyon rendelkező RMDSZ-t, mert ha lenyeli a megfosztásokat, akkor a politikai ellenfelei, hangsúlyozom, jelenleg elsősorban a PNL,
úgy érezheti, hogy valójában bármit megtehet az RMDSZ-szel, és ezt kiterjesztve, az egész magyar közösséggel szemben is.
Így még inkább szabad kezet kaphatnak a párt véresszájú képviselői és ez a magyarellenes szóbeli, vagy akár tettleges provokációk megszaporodásához vezethet.
Ugyanez a PSD esetében is megtörténhet, ott is vannak szép számmal olyanok, akik alig várják, hogy kiélhessék ilyen jellegű késztetéseiket, és egyelőre csak a PSD-s vezetők haszonelvűsége akadályozza meg őket ebben. Marcel Ciolacu és társai most azt figyelik, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), vagy valamilyen más, az elkövetkező hónapokban esetleg megjelenő szervezet mennyire jelenthet veszélyt a 2024-es parlamenti választási eredményeikre.
Meglehet, hogy
a PSD-sek jelenleg azt is számításba veszik, hogy a következő parlamentben akár olyan erővel rendelkezhetnek majd, hogy a PNL-t kihagyva is koalíciót képezhetnek az RMDSZ (amennyiben újra teljes jogú szervezetként, azaz az 5 százalékos küszöböt elérve kerül be) és a nem magyar kisebbségek frakcióival együtt.
Ezért aztán megelégednek azzal, hogy a koalícióképesség szempontjából veszélytelenebb ügyekben éljék ki a magyarellenességüket, és dobjanak egy csontot a soviniszta magyarellenes választóknak, mint amilyen a Novák Katalin elnök bejegyzésével szembeni műfelháborodás volt” – hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Felvetésünkre, hogy elképzelhetők-e előre hozott választások, és ha igen, kinek állnának inkább érdekében, kifejtette: az összes lehetséges változat közül ezt tartja a legkevésbé valószínűnek.
„Nemcsak azért, mert Romániában meglehetősen nehéz eljutni az előrehozott választásig, és már túl sok idő sincs a törvényes lehetőség megszűnéséig, hanem azért is, mert nehezen hihető, hogy Klaus Iohannis (akinek még maradt némi alkotmányos ereje) belemenne egy ilyen lépésbe, amely talán a PNL számára a legkockázatosabb” – hívta fel a figylemet.
Kérdésünkre, hogyan profitálhat a jelenlegi helyzetből az AUR, kifejtette:
az AUR-nak mindaddig bármi jó (egy hatékony és eredményes kormányzás kivételével), amíg fenn tudja tartani az „alternatívaképesség” benyomását.
„Ezt a célt szolgálja az általa alkalmazott »hulladékpolitizálás« (látványos, bombasztikus felszín, nulla hasznos tartalom), de ennek megvannak a maga korlátai. Egyrészt könnyen függőséget okoz, és az erre fogékony választók egyre nagyobb adagokat követelhetnek, aminek az AUR nem biztos, hogy meg tudna felelni. Másrészről a különböző (gyakran vitatható megbízhatóságú) felmérések által mutatott erősödés csalókának bizonyulhat. Nemcsak azért, mert nem zárható ki a rendszerpártok érdekeltsége az AUR mumussá felpumpálásában, ezzel mozgósítva a saját választóikat. Ráadásul
az elnöki tisztségre – egyelőre – esélyesebb PSD és PNL is úgy véli, hogy jobban jár, ha az Iliescu–Vadim Tudor párharcot megismételve egy AUR-os ellenjelölttel mérkőzik meg az elnökválasztás második fordulójában.
Az AUR-os mérések azért is fenntartással kezelendők, mert még ha el is fogadjuk, hogy az adatok nem manipuláltak, semmilyen biztosíték nincs arra, hogy azok, akik ma a »rendszerpártokkal« és az ország helyzetével szembeni elégedetlenségükben zsigerből az AUR-t jelölik meg esetlegesen támogatható pártként, azok majd másfél év múlva a szavazófülkékben is ezt fogják tenni. Márpedig a legutóbbi, az AUR-nak 9 százalék körüli eredményt hozó parlamenti választás óta nem volt egyetlen olyan megmérettetés sem, amely objektív adatokkal támasztotta volna alá a felmérésekben mutatott erősödést” – mutatott rá a tényekre Pászkán.
Arra is rákérdeztünk, hogy a román külügy hőbörgése Novák Katalin bejegyzése kapcsán lehetett figyelemelterelési kísérlet a válsághelyzetről, esetleg más okai vannak, rámutatott: véleménye szerint ez elsősorban
Bogdan Aurescu külügyminiszter és – részben – a PNL kétségbeesett kísérlete volt arra, hogy „hazafiságát” bizonyítsa,
miután még a külföldi hatalmasok (mikor melyik) iránt hagyományosan szolgalelkű román politikai környezetben is meglehetősen sok kritika fogalmazódott meg a román külpolitika ötlettelensége, illetve a román nemzeti érdekek semmibe vétele (Bisztroje-csatorna, az ukrajnai román közösség helyzete, az ukrán gabona ügye, a schengeni csatlakozás elmaradása) miatt.
„A passzív-agresszív módon magyarellenes Aurescu így próbálta a határozottság benyomását kelteni, de a médiában megjelent reakciókból ítélve csak mérsékelt és illékony sikerrel. Csak Marcel Ciolacu PSD-elnök tartotta fontosnak felkapaszkodni egy megálló erejéig erre a vonatra, nehogy alulmaradjon a koalíciós társsal szemben.
Amúgy még a soviniszta magyarelleneseknél sem volt ez téma, az utóbbi időben az ügyeletes hőbörgő szerepet magára öltő Mihai Tîrnoveanu is csak a »karaván elhaladása« után bújt elő a barlangjából egy bejegyzés erejéig. Tehát, ha ezt valakik figyelemelterelési kísérletnek szánták, az nem volt túl sikeres, de újra felhívom a figyelmet arra, hogy
a következő időszakban az a legaggasztóbb fejlemény, hogy nem nagyon maradt olyan téma, melyet a »rendszerpártok« hitelesen használhatnak majd kampányeszközként. Ha az elkövetkező körülbelül egy évben nem jelennek meg ilyenek, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a »rendszerpártok« is elmozdulnak az AUR »hulladékpolitizálása« felé
(amihez, amúgy, nem is kell nagy erőfeszítést tenniük), márpedig akkor a román választók összes rétege és csoportja számára legkönnyebben értelmezhető és azonosulásra alkalmas téma a magyarellenesség valamilyen megnyilvánulása lehet” – figyelmeztetett a leselkedő veszélyekre Pászlán Zsolt.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.