Fotó: Diana Sosoaca/Facebook
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
2023. március 22., 09:582023. március 22., 09:58
2023. március 22., 10:002023. március 22., 10:00
Sőt tovább is megy: még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjednek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
Emellett azt szeretné, hogy Románia csatolja magához azokat a területeket, amelyek korábban, a két világháború közötti Romániához tartoztak.
Șoșoacă a 129/1997-es törvény módosítására benyújtott tervezet 3. cikkelyében azt írja: „Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Herțát, Budzsákot (Cahul, Bolgrad, Ismail), a történelmi Máramarost és a Kígyó-szigetet”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta.
A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor csütörtökön kijelentette, hogy várja a kormánykoalíció reakcióját a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyére.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában munkamegbeszélést tartott a védelmi ipar és az ágazat fontosabb szakszervezeteinek képviselőivel.
Zár alá vették az ügyészek az uzsorával és zsarolással gyanúsított Bercea Mondialu és családtagjainak a vagyonát. A vagyonzár hét személyautóra, 41 bankszámlára és több mint 40 ingatlanra (telkek és lakások) vonatkozik.
Afrikai illegális bevándorlók és őket segítő román, illetve moldovai embercsempészek elfogásáról számolt be csütörtökön a román és a moldovai határrendészet.
Romániában nincs elegendő számú óvóhely, ami pedig megvan, az nem higiénikus, és az 1970-es évek szintjén maradt – áll abban a jelentésben, amelyet a Számvevőszék készített.
A Trump-adminisztráció képviselőivel készül tárgyalni a román kormány két különmegbízottja, elsősorban az amerikai vízummentességi programról – közölte a csütörtöki kormányülés előtt Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Szolgálati fegyverével, munkaidőben lett öngyilkos egy csendőr – közölte csütörtökön a Suceava megyei csendőrség.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!