Fotó: Diana Sosoaca/Facebook
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
2023. március 22., 09:582023. március 22., 09:58
2023. március 22., 10:002023. március 22., 10:00
Sőt tovább is megy: még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjednek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
Emellett azt szeretné, hogy Románia csatolja magához azokat a területeket, amelyek korábban, a két világháború közötti Romániához tartoztak.
Șoșoacă a 129/1997-es törvény módosítására benyújtott tervezet 3. cikkelyében azt írja: „Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Herțát, Budzsákot (Cahul, Bolgrad, Ismail), a történelmi Máramarost és a Kígyó-szigetet”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta.
A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!