Fotó: Diana Sosoaca/Facebook
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
2023. március 22., 09:582023. március 22., 09:58
2023. március 22., 10:002023. március 22., 10:00
Sőt tovább is megy: még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjednek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
Emellett azt szeretné, hogy Románia csatolja magához azokat a területeket, amelyek korábban, a két világháború közötti Romániához tartoztak.
Șoșoacă a 129/1997-es törvény módosítására benyújtott tervezet 3. cikkelyében azt írja: „Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Herțát, Budzsákot (Cahul, Bolgrad, Ismail), a történelmi Máramarost és a Kígyó-szigetet”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta.
A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
Románia délkeleti része, Moldva egyes régiói és a Fekete-tenger teljes romániai partvidéke a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik Európában a GPS-zavarás szempontjából, ami napi szinten érinti a kereskedelmi repülőgépek navigációs rendszereit.
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy soha nem fog kormányt alakítani a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) minden intézkedést meghozott a választások jó körülmények közötti lebonyolítása érdekében – jelentette ki Toni Greblă, a hatóság elnöke.
Újabb felmérés szerint jut be az elnökválasztás második fordulójába George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke mögött nem sokkal lemaradva.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 23-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya.
A koalíciós partner Szociáldemokrata Pártot (PSD) ostorozta Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje elnöki programja ismertetésekor szerdán este.
Két, azonosítatlan repülő eszközt – minden bizonnyal az orosz hadsereg által Ukrajna ellen indított harci drónt – is észlelt szerdán este a román hadsereg az Ukrajnával határos Duna menti régióban, a lakosságot is riasztották.
Szerdai ülésén a kabinet jóváhagyja az 500 lej értékű szociális utalványok kiutalását a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek számára – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!