Egyelőre még velünk marad az óraátállítás – Mikor és merre kell „tekerni a mutatókat”?

óraátállítás

Marad az óraátállítás. Idén először március 29-éről 30-ára virradóra kell átállítanunk az óráinkat

Fotó: Pinti Attila

Bár európai polgárok tömegei reménykednek hosszú évek óta, hátha most már végérvényesen búcsút inthetünk az évi kétszeri óraátállításnak, egyelőre még csak nem is pislákol a fény az alagút végén. Miután a tagállamok hosszú éveken át nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon, az Európai Bizottság vissza is vonta ezzel kapcsolatos javaslatát. Úgyhogy a hét végén még biztosan át kell állítanunk az óráinkat a nyári időszámításra – már amelyek nem állnak át maguktól –, és csodának kellene történnie, hogy október végén ne kelljen megismételnünk a mindennapjainkat alaposan felkavaró óraátállítást.

Krónika

2025. március 28., 14:012025. március 28., 14:01

Az okosórák és -telefonok világában sokaknak semmi dolguk nem akad az évi kétszeri óraátállításkor, maximum a mikrohullámú sütő vagy a rádiós ébresztőórát kell beállítaniuk. Egyre kevesebben tekergetik a szó szoros értelmében az órák mutatóit, a legtöbb emberben viszont közös, hogy mindkét óraátállítás alaposan felkavarja a mindennapokat, és optimális esetben is néhány napig létezik valamilyen szintű időzavar.

A világon elsőként 1916-ban az Amerikai Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is. Romániában először 1932-ben vezették be, és 1939-ig minden évben április első vasárnapjától (00.00 órától) október első vasárnapjáig (1.00 óráig) volt érvényben. A nyári időszámítást 1941 és 1979 között nem alkalmazták az országban. A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette. Mintegy 60 ország, köztük Észak-Amerika, is váltogatja a téli és a nyári időszámítást, de közben számos ország lemondott erről. Ezek közé tartozik Izland, Kína, Brazília, Irán, Törökország, Oroszország és Fehéroroszország.

Egyelőre nem búcsúzhatunk az óraátállítástól

Az Európai Unióban is nagyon sokan remélik, hátha most már tényleg ez(ek) lesz(nek) az utolsó állítgatás(ok), de hivatalos döntés egyelőre nem körvonalazódik a témában. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint – amelyre az Európai Parlament is rábólintott – az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna. Az eredeti elképzelés alapján a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.

A 2020 tavaszán begyűrűzött koronavírus-világjárvány, illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.

Pedig még néhány akadályt le kell küzdeni. Az országoknak először is meg kell határozniuk egy egységes időt, választaniuk kell a téli vagy a nyári időszámítás között, és el kell dönteniük, hogyan kezelik az időt a szomszédos országokkal és a kereskedelmi partnerekkel.

Az Európai Unió például reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.

korábban írtuk

Újra itt az óraátállítás, és nem tudjuk, mikor szabadulunk meg tőle
Újra itt az óraátállítás, és nem tudjuk, mikor szabadulunk meg tőle

Október 27-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat. Sokakat megvisel az óraátállítás, de továbbra sem lehet tudni, hogy mikor szabadulunk meg tőle.

Mikor esedékes idén az óraátállítás?

Romániában idén is kétszer állítjuk az órákat:

  • március 29-éről, szombatról vasárnapra, március 30-ára, virradóra, amikor nyári időszámításra
  • és október 25-éről 26-ára virradóra, amikor téli időszámításra váltunk.

A nyári időszámításra való átállás rövidebb éjszakát jelent – hajnali 3.00-ból 4.00 lesz. A téli időszámításra való átállás hosszabb éjszakát jelent – hajnali 4.00-ból hajnali 3.00 lesz.

Az új időszámításhoz való alkalmazkodási idő amúgy egyénenként nagyon eltérő, és egy naptól akár egy vagy több hétig is eltarthat. A napi rutin megváltozhat, különösen a kisgyermekek esetében, akiknek szigorú menetrendjük van az alvás, az iskola és a tanórán kívüli tevékenységek tekintetében, és szükségük lehet néhány napra, hogy alkalmazkodjanak az új programhoz.

Óraátállítás: pró és kontra

A nyári időszámítás 20. század elején történt első bevezetése óta folyamatos vita zajlik annak vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, hogy az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.

A Wikipédián összegyűjtött pró és kontra szempontok alapján az alkalmazása mellett érvelők szerint használata az energiamegtakarításon túl más előnnyel is jár. Az egy órával későbbre tolódó napnyugta előny azoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy tovább végezhető értékteremtő munka mesterséges világítás használata nélkül a szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Ellenzői szerint az elérhető energiamegtakarítás elhanyagolható mértékű és nem ellensúlyozza az évi kétszeri óraállítás adminisztratív és egyéb költségeit. Az emberi egészségre pedig a biológiai óra és az alvási ciklusok megzavarásával károsan hat, sok ember nehezen alkalmazkodik az átálláskor, de hosszan tartó hatása is jelentkezhet egyeseknél.

korábban írtuk

Nem csak minket visel meg az óraátállítás, a gazdaság is megsínyli, mégse szabadultunk még meg tőle
Nem csak minket visel meg az óraátállítás, a gazdaság is megsínyli, mégse szabadultunk még meg tőle

A legtöbb ember nehezen viseli a nyári időszámításra való átállást, de az időzavar nem csak ránk hat ki, hanem a gazdaságra is. A London School of Economics and Political Science tanulmánya számszerűsítette, hogy mekkora veszteséget okoz az óraátállítás.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 26., szombat

Mázsaszám foglalták le a csempészdohányt a rendőrök

Több mint 16 millió szál csempészett cigarettát és közel 500 kilogramm dohányt foglaltak le a rendőrök az év első három hónapjában – tájékoztatott szombaton a román rendőrség.

Mázsaszám foglalták le a csempészdohányt a rendőrök
2025. április 26., szombat

Viharriasztás lesz érvényben a hétvégén az ország felében

Az ország mintegy felét érintő első- és másodfokú viharriasztásokat bocsátott ki szombaton felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharriasztás lesz érvényben a hétvégén az ország felében
2025. április 26., szombat

Nőtt a költségvetési hiány, de a pénzügyminiszter szerint látszik a pozitív változás

A kiadások csökkentését és a beruházások növelését folytatni kell – állapította meg Tánczos Barna pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy idén március végén 2,28 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.

Nőtt a költségvetési hiány, de a pénzügyminiszter szerint látszik a pozitív változás
2025. április 25., péntek

Legfelsőbb bíróság: érvényben marad az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat

A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.

Legfelsőbb bíróság: érvényben marad az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat
2025. április 25., péntek

A romániaiak több mint 60 százaléka szerint rossz irányba tart az ország

A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy valós és mélyreható változást idézzen elő – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva az ASPES.

A romániaiak több mint 60 százaléka szerint rossz irányba tart az ország
2025. április 25., péntek

Még egy kis vakációs játék és szórakozás: hétfőtől folytatódik a tanítás

Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.

Még egy kis vakációs játék és szórakozás: hétfőtől folytatódik a tanítás
2025. április 25., péntek

Az alkotmánybíróság is fellebbezett a döntését „felfüggesztő” ítélet ellen

Az alkotmánybíróság is megfellebbezte pénteken a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő határozatát felfüggesztő csütörtöki bírósági ítéletet – adta hírül az Agerpres hírügynökség.

Az alkotmánybíróság is fellebbezett a döntését „felfüggesztő” ítélet ellen
2025. április 25., péntek

Jó egy hét alatt több mint 130, az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat elleni keresetet nyújtottak be

Alig több mint egy hét alatt, április 8. és 17. között több mint 130, a 2024. decemberi elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat megsemmisítésére vagy felfüggesztésére irányuló keresetet nyújtottak be a román táblabíróságokon – írja a <a href="https://hotnews.ro/

Jó egy hét alatt több mint 130, az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat elleni keresetet nyújtottak be
2025. április 25., péntek

Amerikai lobbicég: nem lépett hatályba a Simion népszerűsítéséről szóló szerződés, nem fizettek semmiért

A George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje amerikai népszerűsítésére vonatkozó a szerződés nem lépett hatályba, és az ilyen szolgáltatásokért nem fizettek pénzt – közölte az érintett amerikai lobbicég.

Amerikai lobbicég: nem lépett hatályba a Simion népszerűsítéséről szóló szerződés, nem fizettek semmiért
2025. április 25., péntek

Fegyelmi eljárás indulhat az alkotmánybíróság döntését „felfüggesztő” bíró ellen

A CSM az Igazságügyi Felügyelethez fordul annak a bírónak az ügyében, aki egy, a jogi szakértők által keményen bírált döntéssel felfüggesztette a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő alkotmánybírósági döntést.

Fegyelmi eljárás indulhat az alkotmánybíróság döntését „felfüggesztő” bíró ellen