Fotó: Agerpres
A kétkamarás bukaresti parlament szerdai együttes ülésén szavaznak a képviselők és szenátorok arról a bizalmatlansági indítványról, amellyel a támogatás nélkül maradt, de távozni nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnököt akarja eltávolítani tisztségéből a szociálliberális kormánykoalíció.
2017. június 21., 07:002017. június 21., 07:00
A kormány menesztéséhez minősített többség, vagyis – nem a jelen lévők, hanem – a törvényhozók összlétszáma többségének, vagyis legalább 233 törvényhozónak a támogató szavazata szükséges. A kabinet leváltása szempontjából lényegtelen, hogy lesznek-e ellenszavazatok, vagy tartózkodók.
Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy a két koalíciós párt – a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a mandátumok kevesebb mint 6 százalékával rendelkező Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva múlt héten megvonta bizalmát a januárban beiktatott Sorin Grindeanu kormányától. Augustin Jianu távközlési miniszter kivételével a kormány valamennyi minisztere beterjesztette lemondását, de még egyiküket sem mentette fel tisztségéből Klaus Johannis államfő.
A kormányfő azzal érvel, hogy eltávolításával ismét a párt politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Johannis államfőt hozzák helyzetbe, akit semmi sem kötelez arra, hogy elfogadja a PSD következő kormányfőjelöltjét. A lázadó kormányfő mellé állt a jelenleg mellőzött, a mostani pártvezetéssel nyílt konfliktusban lévő Victor Ponta volt miniszterelnök is, aki Dragnea ellen próbálja lázítani szociáldemokrata képviselőtársait. A PSD vezetése mindkettőjüket kizárta a PSD-ből, ennek jogosságát azonban az érintettek vitatják.
Mivel a kormányfőt csak a parlament foszthatja meg mandátumától, a PSD–ALDE-koalíció kénytelen volt bizalmatlansági indítványt beterjeszteni saját miniszterelnöke ellen. A jobbközép ellenzéki pártok élesen bírálják a PSD-t, amiért „a párton belüli klánok" belharcát „a parlament kupolája alá hozta", és úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szavazásán. A szociálliberális kormánykoalíció így nem remélhet támogatást kegyvesztett miniszterelnöke leváltásához az ellenzéktől, de még az RMDSZ-től sem, amellyel a tavaly decemberi parlamenti választások után parlamenti együttműködésről kötött megállapodást.
Az RMDSZ eredetileg nem zárkózott el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét és megpróbálta a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére kihasználni a kormányválságot. Az ellenzéki pártok és a román sajtó azonban magyarellenes hangulatkeltéssel reagáltak az egyezkedések hírére, a nemzeti érdekek elárulásával megvádolt kormánykoalíció pedig levette a napirendről azokat az RMDSZ-törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ-támogatás reményében hétfőn és kedden megsürgetett. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülése kedden egyhangúlag úgy döntött, a szövetség törvényhozói nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.
A szociálliberális koalíciónak (Ponta és az ALDE néhány két korábban kizárt képviselője nélkül) elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy a Grindeanu–Ponta-páros lázítása közepette valamennyiükre számíthat. Nagy kérdőjel, hogy a nem magyar kisebbségi frakció 17 tagja hogyan voksol. A kisebbségi képviselők mindegyike ugyanis saját belátása szerint, titkosan szavaz, a frakciónak nincs egységesen felvállalt álláspontja. Ilyen körülmények között néhány szavazaton múlhat majd az, hogy tisztségben marad vagy megbukik szerdán a hivatalosan még tisztségben lévő, valójában a működőképesség határára került Grindeanu-kormány.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!