Fotó: Agerpres
A kétkamarás bukaresti parlament szerdai együttes ülésén szavaznak a képviselők és szenátorok arról a bizalmatlansági indítványról, amellyel a támogatás nélkül maradt, de távozni nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnököt akarja eltávolítani tisztségéből a szociálliberális kormánykoalíció.
2017. június 21., 07:002017. június 21., 07:00
A kormány menesztéséhez minősített többség, vagyis – nem a jelen lévők, hanem – a törvényhozók összlétszáma többségének, vagyis legalább 233 törvényhozónak a támogató szavazata szükséges. A kabinet leváltása szempontjából lényegtelen, hogy lesznek-e ellenszavazatok, vagy tartózkodók.
Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy a két koalíciós párt – a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a mandátumok kevesebb mint 6 százalékával rendelkező Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva múlt héten megvonta bizalmát a januárban beiktatott Sorin Grindeanu kormányától. Augustin Jianu távközlési miniszter kivételével a kormány valamennyi minisztere beterjesztette lemondását, de még egyiküket sem mentette fel tisztségéből Klaus Johannis államfő.
A kormányfő azzal érvel, hogy eltávolításával ismét a párt politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Johannis államfőt hozzák helyzetbe, akit semmi sem kötelez arra, hogy elfogadja a PSD következő kormányfőjelöltjét. A lázadó kormányfő mellé állt a jelenleg mellőzött, a mostani pártvezetéssel nyílt konfliktusban lévő Victor Ponta volt miniszterelnök is, aki Dragnea ellen próbálja lázítani szociáldemokrata képviselőtársait. A PSD vezetése mindkettőjüket kizárta a PSD-ből, ennek jogosságát azonban az érintettek vitatják.
Mivel a kormányfőt csak a parlament foszthatja meg mandátumától, a PSD–ALDE-koalíció kénytelen volt bizalmatlansági indítványt beterjeszteni saját miniszterelnöke ellen. A jobbközép ellenzéki pártok élesen bírálják a PSD-t, amiért „a párton belüli klánok" belharcát „a parlament kupolája alá hozta", és úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szavazásán. A szociálliberális kormánykoalíció így nem remélhet támogatást kegyvesztett miniszterelnöke leváltásához az ellenzéktől, de még az RMDSZ-től sem, amellyel a tavaly decemberi parlamenti választások után parlamenti együttműködésről kötött megállapodást.
Az RMDSZ eredetileg nem zárkózott el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét és megpróbálta a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére kihasználni a kormányválságot. Az ellenzéki pártok és a román sajtó azonban magyarellenes hangulatkeltéssel reagáltak az egyezkedések hírére, a nemzeti érdekek elárulásával megvádolt kormánykoalíció pedig levette a napirendről azokat az RMDSZ-törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ-támogatás reményében hétfőn és kedden megsürgetett. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülése kedden egyhangúlag úgy döntött, a szövetség törvényhozói nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.
A szociálliberális koalíciónak (Ponta és az ALDE néhány két korábban kizárt képviselője nélkül) elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy a Grindeanu–Ponta-páros lázítása közepette valamennyiükre számíthat. Nagy kérdőjel, hogy a nem magyar kisebbségi frakció 17 tagja hogyan voksol. A kisebbségi képviselők mindegyike ugyanis saját belátása szerint, titkosan szavaz, a frakciónak nincs egységesen felvállalt álláspontja. Ilyen körülmények között néhány szavazaton múlhat majd az, hogy tisztségben marad vagy megbukik szerdán a hivatalosan még tisztségben lévő, valójában a működőképesség határára került Grindeanu-kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Szoros lesz a verseny és magasabb részvételre lehet számítani az elnökválasztás május 18-i, második fordulójában – nyilatkozta Remus Ștefureac szociológus, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy Románia nem fog kilépni az Európai Unióból, bárki is nyeri meg az elnökválasztást, mert a nép nem akar kilépni.
Idén márciusban is negatív (-11 150 fő) volt a természetes szaporulat Romániában, amelyik nagyobb volt, mint a tavaly márciusi népességfogyás (-8982 fő) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A Román Ortodox Egyház közleményt adott ki, amelyben megerősíti semlegességét az elnökválasztási kampány kapcsán, miután a renitens magatartásáról ismert Konstancai érsek, Teodosie részt vett az AUR új székházának avatóünnepségén.
Ilie Bolojan ügyvivő elnök kijelentette, hogy az elnökválasztás második fordulójában Nicușor Danra fog szavazni. Erről, egy a Szabad Európa Rádiónak hétfőn adott interjúban beszélt.
Közös felhívást tettek közzé államfőválasztás tárgyában a 10. Csíkszeredai Könyvvásár szervezői, írói-költői és résztvevői, amelyben arra kérik a romániai állampolgárokat, vegyenek részt a május 18-ai választáson.
A kormánypalota előtti téren tartott választási nagygyűlés végén elmondott beszédében Nicușor Dan független elnökjelölt kijelentette, akkor tud győzni a második fordulóban, ha a támogatói és a választók hisznek abban a Romániában, amelyet építeni akarnak.
Választási csalás szándékával vádolta meg a vele szemben álló erőket George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal elnökjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!