A kormányfő azzal érvel, hogy eltávolításával ismét a párt politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Johannis államfőt hozzák helyzetbe, akit semmi sem kötelez arra, hogy elfogadja a PSD következő kormányfőjelöltjét. A lázadó kormányfő mellé állt a jelenleg mellőzött, a mostani pártvezetéssel nyílt konfliktusban lévő Victor Ponta volt miniszterelnök is, aki Dragnea ellen próbálja lázítani szociáldemokrata képviselőtársait. A PSD vezetése mindkettőjüket kizárta a PSD-ből, ennek jogosságát azonban az érintettek vitatják.

Mivel a kormányfőt csak a parlament foszthatja meg mandátumától, a PSD–ALDE-koalíció kénytelen volt bizalmatlansági indítványt beterjeszteni saját miniszterelnöke ellen. A jobbközép ellenzéki pártok élesen bírálják a PSD-t, amiért „a párton belüli klánok" belharcát „a parlament kupolája alá hozta", és úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szavazásán. A szociálliberális kormánykoalíció így nem remélhet támogatást kegyvesztett miniszterelnöke leváltásához az ellenzéktől, de még az RMDSZ-től sem, amellyel a tavaly decemberi parlamenti választások után parlamenti együttműködésről kötött megállapodást.

Az RMDSZ eredetileg nem zárkózott el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét és megpróbálta a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére kihasználni a kormányválságot. Az ellenzéki pártok és a román sajtó azonban magyarellenes hangulatkeltéssel reagáltak az egyezkedések hírére, a nemzeti érdekek elárulásával megvádolt kormánykoalíció pedig levette a napirendről azokat az RMDSZ-törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ-támogatás reményében hétfőn és kedden megsürgetett. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülése kedden egyhangúlag úgy döntött, a szövetség törvényhozói nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.

A szociálliberális koalíciónak (Ponta és az ALDE néhány két korábban kizárt képviselője nélkül) elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy a Grindeanu–Ponta-páros lázítása közepette valamennyiükre számíthat. Nagy kérdőjel, hogy a nem magyar kisebbségi frakció 17 tagja hogyan voksol. A kisebbségi képviselők mindegyike ugyanis saját belátása szerint, titkosan szavaz, a frakciónak nincs egységesen felvállalt álláspontja. Ilyen körülmények között néhány szavazaton múlhat majd az, hogy tisztségben marad vagy megbukik szerdán a hivatalosan még tisztségben lévő, valójában a működőképesség határára került Grindeanu-kormány.